1. pont: A tetején borostyánnal befutott fa repedésében, 10 méterre az úttól, testmagasságban, odúba lógatva 2. pont: A szántóföld felől egyszerűbb megközelíteni, ferde akácban testmagasságban. Oldalról vedd ki. 3. pont: Az úttól keletre kb. 18 méterre, egy ferde fa odvában talajszinten, amiből kettő vékonyabb fa nő ki. 4. pont: Talajszinten, a jellegzetes törzsű fától keletre 5 méter. 5. pont: Ingókövek közötti repedésben, talajszinten. Alulról közelíts. Kanyar előtt térj le a kis ösvényen.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Megközelítés

Autóval
Az autóval érkezőknek az alábbi parkolót  N 47° 13,342' E 18° 32,160' 140 m [GC25VH+parkoló] ajánljuk, ahol igen sok autó elfér. Ez Pákozd felől könnyedén megközelíthető.

Tömegközlekedéssel kerékpárral
A kerékpáros megközelítés igényel némi plusz erőfeszítést, mivel jelen állás szerint autóbuszon nem szállítható kerékpár. A legrövidebb útvonalon Dinnyés állomásról közelíthető meg a multi kezdőpontja, mely így 7,9 kilométert jelent pluszban. A kezdőpont a székesfehérvári vasútállomástól 11 kilométerre található. Járható alternatíva még, ha Sukorón szálltok be a multiba, mely leggyorsabban a velencei vasútállomásról közelíthető meg, nagyjából 6 km tekeréssel. Dinnyésen óránként állnak meg a vonatok, a többi állomáson gyakrabban. Menetrendekről a MÁV oldalán tudtok tájékozódni.

Tömegközlekedéssel gyalogosan
A gyalogosan érkezőknek Pákozd, Hősök tere megállóban érdemes leszállni. Ide buszok a Velencei-tó környékéről és Székesfehérvár felől is egyaránt érkeznek viszonylag gyakran. A menetrendről itt érdemes tájékozódni: Menetrend.

A ládáról és az útvonalról

Rendkívül ajánlom az alábbi trackek valamelyikének letöltését:
Kerékpáros track
Gyalogos track

A terep többnyire könyebb, azonban néhol jól jön a túracipő, főleg eső után. Kerékpáros teljesítőknek főleg az MTB bringát ajánlom, de egy cross-trekkinggel sem lehetetlen. A leírásban feltüntettem, hogy mely geoládák közelében haladunk el, így akár még négy másikat is begyűjthetünk kisebb kitérőkkel.
Fontos: az útvonal viszonylag kevés árnyékos szakaszt tartalmaz, így a legnagyobb nyári melegben igen megterhelő lehet. Vízvételi lehetőség csak Sukorón található, például itt:  N 47° 14,478' E 18° 36,077' 184 m [GC25VH+közkút]

Utunk a Bella-tónál kezdődik (Bella-tó (GCBELL)), ahonnan enyhe emelkedőn haladunk a (Z kereszt) jelzésen, míg elérjük az 1. pontot  N 47° 13,591' E 18° 31,745' 161 m [GC25VH-1], mely az út bal oldalán található, egy fa odvába lógatva.

Haladunk tovább, míg elérünk egy kereszteződéshez, ahol jobbra fordulunk a (Z sáv) jelzésre. Ezen továbbra is enyhe emelkedés kíséretében haladunk, egészen addig, míg jobbra nem kanyarodik, ahol is letérünk a Kocka-kőhöz (Ingókövek (GCIngo)). Innen rögvest vissza is fordulunk és továbbra is kelet felé tartunk, de már a (P kereszt) jelzésen. Elhaladunk pár név nélküli ingókő mellett, míg elérjük a 2. pontot  N 47° 14,639' E 18° 33,031' 173 m [GC25VH-2], mely az út mező felöli oldalán található egy fa repedésében.

Haladunk tovább, majd a gyalogos és a kerékpáros útvonal egy időre kettéválik  N 47° 14,842' E 18° 33,695' 175 m [GC25VH+kereszteződés]. A kerékpáros track a (K kerékpár) jelzésen halad, míg a gyalogos útvonal betér a Bodza-völgybe és az Angelika-forrás előtt becsatlakozik a (P sáv) jelzésbe (Angelika-forrás (GCange)). Kérem a kerékpárt teljesítőket, ne menjenek be a völgybe, mivel szűk és sűrűn járt szakasz! Miután kiérünk a völgyből újra együtt halad a két útvonal, míg nem elérünk a Meleg-hegy alá, ahol élesen balra fordulva a (S sáv) jelzésen indulunk el meredekebben felfelé, majd a jelzetlen útón felmegyünk a Velencei-hegység legmagasabb pontjára, a Meleg-hegyre (Varázsláda (GCvarz)). Innen továbbra kicsit haladunk jelzetlen úton, míg elérjük a multi 3. pontját  N 47° 15,499' E 18° 35,834' 355 m [GC25VH-3], mely ugyancsak talajszinten található az úttól keletre.

Innen jelzetlen úton haladunk vissza a (S sáv) jelzésre.
Figyelem: a jelzetlen úton lefelé több ugrató és egyéb elem is található, de ezek mind kikerülhetőek. Kérem a kerékpáros teljesítőket, hogy kellő óvatossággal haladjanak lefelé.
Az óvatos hozzáállás maradjon meg továbbra is, ugyanis több helyen elég mély árkok vannak az úton a lejtőn. A lejtő végén pár méter erejéig becsatlakozunk a Körmös utcába.
Ismét vigyázat: az utcába való becsatlakozáskor figyeljünk az autókra, továbbá fekvőrendőr is van az ösvény végén!
Az utcáról letérünk a (S kereszt) jelzésre, mely egy gyalog- és kerékpárúton halad, így itt is fokozott óvatosságot kérünk! Ezen haladunk tovább egészen a Gyapjaszsákig, majd itt az Olasz kőfejtő felé vezető út mellett találjuk a 4. pontot  N 47° 14,568' E 18° 36,371' 189 m [GC25VH-4], mely ugyancsak talajszinten található az ösvénytől keletre.

Ezután a két útvonal még rövid ideig együtt halad Sukorón át a (S négyzet), (Z kereszt), (Z sáv) útvonalon. A gyalogos track halad tovább a jelzésen, míg a kerékpáros track a Gyepes utca - Vadvirág utca - Toboz utca - Gyanta utca útvonalon egészen addig, míg el nem éri a (K kerékpár) jelzést. Ezeken az utakon viszonylag meredek emelkedő vár ránk, míg nem összeér ismét a két útvonal és közösen a (P háromszög) jelzésen haladnak tovább.
Figyelem: itt kivételesen nem kerékpáros jelzésen halad az útvonal! Kérem a kerékpáros teljesítőket, hogy óvatosan haladjanak a keskenyebb részeken és vigyázzanak a gyalogosokra!
A Csúcsos-hegy mellé felérve találjuk az 5. pontot  N 47° 14,644' E 18° 34,265' 216 m [GC25VH-5], mely maga a láda és az útvonaltól távolabb található (a biciklit be lehet tolni), ingókövek közötti repedésben.
Ezek után a jelzést követve haladunk tovább, majd a (P kör) jelzésen haladunk kicsit, míg nem balra fordulva ismerős útra térünk vissza a (P kereszt) jelzés kíséretében. Ezen rövid ideig haladunk, majd balra fordulunk a (S sáv) jelzésre, melyen egészen Pákozdig gurulhatunk. Itt a Budai úton jobbra fordulunk, majd ismét jobbra Rákóczi Ferenc utcára, melyet követve visszatérhetünk a kiindulópontra.

A Velencei-hegység és egyéb látnivalók
A Velencei-hegység és az ingókövek
A Velencei-hegység Magyarország földtanilag legöregebb röghegysége, melynek alapját mintegy 300 millió éves, a Variszkuszi-hegységképződés során kialakult gránit alkotja. Bár tengerszint feletti magasságát tekintve inkább dombságnak felel meg, legmagasabb pontja a túra során is érintett Meleg-hegy a maga 352 méterével, meredek, szűk völgyei és tölgyesekkel borított lejtői igazi hegyvidéki hangulatot nyújtanak. A táj legikonikusabb látványosságai az erózió és a mállás által különlegesre formált, sokszor szinte egyetlen ponton egyensúlyozó gránittömbök, a híres ingókövek (mint például a Kocka-kő vagy a Gyapjaszsák). A hegység mikroklímája igen változatos, a napsütötte déli lejtők és a hűvös patakvölgyek gazdag növény- és állatvilágnak adnak otthont.

Pákozd és a Bella-tó
Pákozd a Velencei-tó északi partjának egyik legősibb települése, amely elsősorban történelmi emlékhelyeiről és az 1848-as csatáról híres. A multi útvonala a falu határában, az erdő szélén megbúvó Bella-tótól indul. A tó mesterséges, a Bella-patak felduzzasztásával jött létre és egykor Bella-fürdő néven ismert fürdőtó volt. Ma már ezen funkciójára csupán a lépcsők utalnak.

Sukoró
A hegység déli lejtőire épült Sukoró meredek, kanyargós utcáival, présházaival és hagyományos, nádfedeles parasztházaival a környék talán leghangulatosabb faluja. A település szívében magasodik a sukorói református templom, amely kiemelkedő nemzeti történelmi emlékhelyünk: 1848. szeptember 28-án, a pákozdi csata előestéjén ezen falak között tartotta meg sorsdöntő haditanácsát Batthyány Lajos és a magyar honvédsereg vezetése.

Források
Velencei-hegység(Wikipédia)
Sukoró (Wikipédia)
Pákozd (Wikipédia)
Pákozdi-ingókövek (Wikipédia)
Bella-tó (Természetjáró.hu)