Kepek a 2025.IX.20-i bejegyzesemnel.

Megközelítés:

Gyalog:
4 különböző turistaútvonal vezet erre a helyre.

1. Gímes (Jelenec) község határában  N 48° 22,784' E 18° 13,385' 212 m [GCGims+kereszteződés] a víztároló szomszédságában található rekreációs központtól indulhatsz a sárga útvonalon (Parkoló meglelhető a víztároló mellett, de autóval egészen a kék - sárga út elágazásáig fel lehet menni és leparkolni  N 48° 23,963' E 18° 12,410' 230 m [GCGims+parkoló]). Ezen az útvonalon elhaladsz Hidegvár mellett  N 48° 24,288' E 18° 13,299' 432 m [GCGims+kilátó], ahonnét szép kilátás nyílik a környékre. Hidegvártól kb. 2 perc a turistaútelágazás  N 48° 24,368' E 18° 13,527' 424 m [GCGims+kereszteződés], s innét a zöld jelzésen folytathatod utadat immár egy kissé meredekebb útvonalon. Az egész út kb. 1 ¼ óra. E pontból már látható a vár bejárata  N 48° 24,648' E 18° 13,309' 486 m [GCGims+Vár], a zöld jelzésen a gesztenyés irányába indulva pár száz méter után rátalálhatsz a ládára.
2. Ugyanoda kell eljutnod, mint az első leírásban, de itt nem a sárga, hanem a piros jelzésen folytatod utadat, amely a védett 300 - 500 éves Gímesi gesztenyésen vezet át. A piros jelzésről áttérsz a zöld jelzésre, amely éppen a láda mellett vezet fel a várhoz.
3. Elindulhatsz Gímeskosztolány (Kostolany pod Tribečom) falucskából a sárga jelzésen, majd utadat folytatva a zöld jelzésen. Kb. 1 óra. Innét a zöld jelzésen a gesztenyés irányába indulva pár száz méter után rátalálhatsz a ládára.
4. Elindulhatsz Gímeskosztolány (Kostolany pod Tribečom) falucskából a piros jelzésen a védett 300 - 500 éves Gímesi gesztenyésen vezet át. A piros jelzésről áttérsz a zöld jelzésre, amely éppen a láda mellett vezet fel a várhoz. Kb. 1 óra

Tuhu-ra és idővel SMP-re tracket töltök föl.

Kerékpárral:
Haladhatsz a fent leírt utakon. Számíts arra, hogy a gesztenyésen átvezető útról a várhoz felvezető zöld út eléggé meredek. Ottjártunkkor fatörzsek is keresztezték az utat a láda környékén.

Ládáról:

Ha segítségre van szükséged a ládáról többet az első egyéb logomból olvashatsz.

Leírás

Gímes község (szintén Ghymes, Gýmeš, Jelenec) a Tribecs hegység délkeleti nyúlványai alatt fekszik 192 m tengerszint feletti magasságban. Közigazgatásilag a Nyitrai kerületbe és a Nyitrai járáshoz tartozik. Területét granitoid és üledékes kőzetek alkotják (gránit, kvarcit, mészkő, homok), melyek hidrotermális ásványosodással alakultak ki (mint pl. barit, lazúrkő, barnavasérc). Az újkori üledékekben a lignitszén szabálytalan rétegei fordulnak elő, melyek változó minőségűek.

Növényvilága
A táj hegyalji jellegű, gazdag növény - és állatvilággal. Erdeit főleg a tölgy, cser, gyertyán és szil alkotja. Számos védett növény is található errefelé, mint például a nagyon ritka sziklai benge. Az erdőben és a nedves tisztásokon sokféle gomba nő. A Gesztenyés védett természeti területén a szelídgesztenye nő, melynek állománya a XIII. század második felében volt kiültetve. A fák 300-500évesek. Értékes fák voltak a Forgách grófok kastélya körül, de annak felparcellázása után alig maradt belőlük néhány.

Állatvilága
A hasznos vadállományból a rőtvad : szarvas, őz és nyúl fordul elő, illetve a muflon, melyet a Forgáchok honosítottak meg a múlt század végén. Számos madárfaj él itt, gazdag a vízimadarak világa is (vadréce, lúd, szürke gém és mások).

Történelem
Az erre a területre érkező első telepesekről nincsenek írásos emlékeink, de jelenlétükről a régészeti leletek árulkodnak. A legrégebbiek az eneolit Bádeni kultúrájából származnak. Az ezen és az elkövetkező történelmi korszakok népei csak átmenetileg laktak e vidéken. A Marcus Aurelius Antonius császár által Iejegyzett, részben alátámasztott adatok szerint az időszámításunk 174. évében a római-kvád háború is a közeli környéken zajlott. A szájhagyomány szerint a Hét vezér a Semény-kút mellet táborozott le.. A Hidegvár környékén mindmáig látható egy vár sánca, melynek eredete és kora ismeretlen. A IX-XIII. század között a község mai területén tíz település állt, melyek száma fokozatosan csökkent.

Gímes község elsó írásos említése 1113-ból származik a zobori bencés kolostor birtokösszeírásában. A község nevének eredetéről több elmélet is létezik, melyek közül a legvalószínűbb a gím-szarvas szóból származik. Egy 1226-ban kelt oklevél későbbi másolata szerint II. Andás magyar király a községet a Hunt-Pázmány nemzetségből származó Ivánkának adományozta.

Fia András, aki a községet 1253-ban szerezte meg, ugyanis megmentette IV. Béla életét a tatárok elleni csatában - a Dúny nevű hegyen várat állíttatott. András, a Forgách nemzetség megalapítója, a terjedelmes gímesi birtokok tulajdonosa lett. 1295-ben a községet két település alkotta, mégpedig Alsó-és Felsőgímes, melyeket erdő választott el. Említik az itteni jobbágyok szőlőit is, ami az itteni több mint hétszáz éves szőlőművelést bizonyítja. A várat erőszakkal Trencséni Csák Máté foglalta el, és 1302-től meghatalmazottja, Detre uralta. 1312-ben a királyi seregek kiűzték őt innen, de a várat nem adták vissza a Forgáchoknak, hanem a királyi udvar megőrizte magának.

Nagy Lajos király 1356-ban a gímesi várat és környékét lányának, Máriának adományozta. Mikor Forgách Balázs a királynő kérésére megölte az Anjouk nemzetségéből származó Károlyt, a királynő a várat a hozzá tartozó birtokokkal együtt neki ajándékozta. Ez az adományozó levél Nagy - és Kisgímest említ.

A gímesi vár ellen irányuló első török portya 1530-ban zajlott, melyet Usreff és Murat pasák vezettek. A török veszély ellenére még 1558-ban is folyt a kereskedelem Béccsel, amit a korabeli források is megerősítenek. 1570-ben négy háztartás 300 akcse adót fizetett a töröknek. 1576-ban a törökök elpusztítják Gímest és felgyújtják a várat. A megrongált várat 1613-ban Forgách Zsigmond javíttatta meg, melyet öt évvel később Bethlen Gábor csapatai, majd a török is többször megtámadott. A Gímesen szerzett foglyokat a törökök Esztergomban eladták. 1623-ban az itteni templomot, - melynek építéséről nem maradtak fenn adatok-a protestánsok használták. 1630-ban a katolikusok visszafoglalták. 1663-ban a törökök Kösze Ali pasa vezetésével felégették Gímes városát (!), és néhány hónapra elfoglalták Nyitrát és környékét.

A kuruc felkelések idején a várban Forgách Simon gróf, II. Rákóczi Ferenc egyik vezére uralkodott, aki parancsmegszegés miatt száműzetésbe került, ezért a vár ismét királyi birtok lett. I. József császár Vrasztiszlav János cseh kancellárnak adta el, majd tőle 1712-ben Forgách Pál vásárolta vissza 130 000 aranyforintért. A nevezett négy kápolnát építtetett a várban, melyek közül legtovább a Loyola Szent Ignác kápolna maradt fenn, akinek ünnepén fényes búcsúkat tartottak. A kápolnában értékes miseruhát használtak, mely női hajjal volt hímezve. A kápolna alatt a Forgáchok családi sírboltja található egy alabástrom kereszttel.

1722-ben a már említett Forgách Pál barokk kastély építésébe kezdett, ahová később átköltözött az egész grófi család. Később a vár leégett és a vasszerkezetét 1833-ban a cukorgyár építésénél használták fel.

1868-69-ben muflontelepet alapítottak, melynek állományát 1883-ban kiengedték a természetbe és csordái mindmáig lakják a környező hegyeket.

Forrásmunkák:
Gímes
Gýmeš
Gímes Hidegvár

Menetrend