WAP

18x13x6 cm-es láda a megadott koordinátán, a pihenőtől kb. 60m-re, nem talajszinten. Kérem körültekintően, gondosan rejtsétek vissza, köszönöm!

---

A ládába utazó ügynök, vándorbogár (TravelBug), geoérme (geocoin) helyezhető. Bővebb információt itt vagy itt találsz róluk!

---

Megközelítés

Patca Kaposvártól 13 km-re délnyugatra, a Zselic Tájvédelmi Körzet határán, Szenna és Zselickisfalud közt fekvő település. A forrást gyalogosan (vagy kerékpárral) tudjuk megközelíteni a kék sáv, valamint a szorosan ráfonódó zöld sáv és kék négyszög () jelzésű turistaúton.
A rövidebb útvonal (600m) Patca belterületéről indul. Parkolni ez esetben az információs tábla előtt lehet, kb. itt:  N 46° 17,106' E 17° 43,411' 210 m [GCSIPA+1parkolo].
Aki egy kicsit túrázni is szeretne -egy valamivel szebb útvonalon-, annak a hosszabb útvonal (1800m) lehet a megfelelő választás. Ez a szennai flakongyár felől indul, és kb. itt lehet parkolni:  N 46° 17,883' E 17° 43,697' 210 m [GCSIPA+2parkolo].
Ha megérkeztünk a forrás környékén lévő pihenőhöz, akkor onnan megy felfele egy szekérút. Ezen haladjunk még kb. 60 métert a ládáig.

A faluról röviden

Patca Somogy megye legkisebb községe. Árpád-kori település, területe 4,96km2. Nevét 1252-ben Poczyta alakban írva említette először oklevél. 1374-ben Pochcha, 1394-ben Pachya írásmóddal szerepelt az oklevelekben. 1456-ban Ipoltfalvi Miklós nyerte új adományul. Az 1550 évi adólajstromban Szent-Benedekkel együtt fordult elő. 1598-1599 évi adólajstromban két Padcza nevű helységet találunk. Az egyik Gereczy Bertalané, a másik Batthyány Kristófé volt. 1660-ban a Koroknai és a Topos családok voltak birtokosai, 1703 körül még a Koroknai családé volt.
A falut körülvevő erdők, dombok lábánál több forrás található, amelyek hűsítő vizét a Csörge-patak gyűjti össze, és a falu végén fekvő Katica-tóban teljesedik ki. Patca " egyutcás " zsáktelepülés-közúton a Szilvásszentmárton-Kaposvár közútba torkolló bekötőúton közelíthető meg. A faluból kiinduló, ill. áthaladó gyalogos és kerékpáros túraútvonalak több somogyi, sőt dunántúli településsel összekötik Somogyország eme gyöngyszemét.

A címer jelentése

Arany háromszögpajzsban zöld hármashalom középsőjén álló, kiterjesztett szárnyú, jobbra fordult fekete csóka a csőrében három levéllel megrakott zöld tölgyfaágat tart. A csóka a település határában egykor volt Csókakő- pusztára utal. A hármashalomról és a tölgyfaággal együtt jelzi a Zselici táj gazdag madár- és növényvilágát, erdőit, természeti szépségét.

A zselici táj

A zselici táj jellegzetességét a széles, lapos dombhátakat és a közöttük húzódó völgyeket borító, összefüggő erdőségek adják. A települések többsége az átlagosan 200-250 méter tengerszint feletti dombok lábánál futó patakok mentén létesült. A Zselic legkiemelkedőbb pontja, a keleti részén fekvő 358 méter magas Hollófészek. Annak ellenére, hogy nem egy markáns hegységről van szó, a Zselic élővilágának kialakulásában az éghajlati elemek keveredése a legmeghatározóbb elem. Egyszerűsítve úgy jellemezhetnénk, hogy nyáron hűvösebb, csapadékosabb nyugati, északnyugati légtömegek befolyásolják, télen mediterrán hatást hozó légtömegek érkeznek, délről, délnyugatról. A tavaszi-őszi csapadékmaximumoknak is köszönhető, hogy a Zselicben egyedülálló erdővadon alakult ki. A középkorban több kisebb irtásfalu is megtelepedett, az emberek makkoltatással, méhészettel foglalkoztak. Az erdőpusztulás felgyorsulását a német telepesek megjelenése okozta, akik magukkal hozták a hamuzsír főzés tudományát, majd fokozatosan elterjedt a szénégetés és a gyorsfolyású patakokra egyre több kis fűrészüzem is települt. Számos forrása és patak jellegű vízfolyása van. Természeti értékeit jelentős mértékben jellegzetes erdőtársulásai adják nagyszámú szubmediterrán flóraelemmel, s a hozzájuk kapcsolódó élővilággal.

Erdőlátogatási korlátozás

A SEFAG Zrt. üzemi vadászterületein általában minden év szeptember 1. és október 31 között minden nap 15.00 és másnap reggel 09.00 óra között részleges erdőlátogatási tilalmat rendel el üzemi vadászterületein a 2009. évi XXXVII. az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény 94. § (1) bekezdés a) pontja értelmében. Ebben az időszakban a láda kizárólag az engedélyezett időszakban kereshető és csak a jelzett utakon.
A korlátozás a szeptemberben kezdődő vadászati főidény miatt baleset-megelőzési és a sikeres gazdálkodást befolyásoló okokból szükséges. A részleges látogatási tilalommal kapcsolatban a főbb erdei utak mentén kihelyezett táblákon, az érintett települések önkormányzatain valamint az illetékes erdészeteknél tájékozódhatnak.

A forrás

A forrás felújítása 2014-ben a Magyar Természetjáró Szövetség és a SEFAG Zrt. konzorciális együttműködésének keretében valósult meg, az "Országos Kékkör (OK) Dél-dunántúli régiót érintő nyomvonalának és attrakcióinak multifunkciós fejlesztése" című projekt keretén belül. A forrás vize a Csipány-patakot táplálja, innen is ered a forrás, valamint a pihenőhely neve. A forrásfoglalás kialakítását Pintér Ottó a SEFAG Zrt. Zselici Erdészetének igazgatója koordinálta. Mivel ez egy pihenőhely, így padok és asztalok is vannak a közelben, ahol a fáradt vándor erőt gyűjthet; a patak felett pedig egy hidat is építettek. A forrás vize jelenleg még nincs bevizsgáltatva, így csak saját felelősségre lehet fogyasztani belőle!

Ajánló

Ha időnk engedi, akkor a GCPATC, GCPTER, GCszsk, GCSZOT vagy akár a GCVADV ládákkal folytathatjuk túránkat. A doboz fedelében pedig találhattok egy Munzee-t is... :)

---

Ez a játék megtalálható a Geocaching.com (GC5WFKM) és a GPSGames.hu (GG4513) oldalon is.

---

Forrás
Baranya Megyei Természetbarát Szövetség
Forrás poi
Patca címere
Patca község honlapja
Wikipedia
Zselici TK

Jó vadászatot kívánok!
eTiGeR