A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálatának jelzése alapján ez a geoláda fokozottan védett természeti területen lett elhelyezve. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 40. § (1) és a saját MGKE szabályzatunk egybehangzóan tiltja az ilyen területek látogatását és így a geoláda elhelyezést is, ezért ezt a ládát megszüntetem. [Admin(Fazék) 2024. november 4.]

Röviden

Hagyományos geoláda, mely Füzér-kő várromját szeretné bemutatni. A jelszót fatuskóban találod 20x13,5x4,5 cm-es dobozban.



Kérlek Titeket, hogy Füzér-kő romjainál legyetek körültekintőek a hely védett jellege miatt. A láda kizárólag a megadott ösvényen, észak-nyugat felől közelíthető meg! A sziklán óvatosan mozogjatok, vigyázzatok a saját testi épségetekre is!

Megközelítés

Ajánlott parkoló:
 N 47° 57,320' E 20° 31,821' 236 m [GCFUKO+parkoló]

Ha autóval érkezel a Suba-lyuk Múzeum és Látogatóközpont parkolójában tudsz megállni. Innen a Hór-völgyön keresztül a sárga sáv, kék kereszt, piros tanösvény, kék kerékpárút jelzésen indulj el. A következő elágazásnál fordulj balra.  N 47° 57,358' E 20° 31,906' 240 m [GCFUKO+1Kereszteződés] Folytasd utad a kék kereszt, piros tanösvény, kék kerékpárút jelzéseken. Útközben érintjük a GCSUBA Suba-lyuk barlang ládát és a GCBDEL Kerékpárral a Bükk déli részein láda 3. pontját. A következő elágazástól  N 47° 58,022' E 20° 31,773' 242 m [GCFUKO+2Kereszteződés] a kék kereszt, kék kerékpárút jelzéseket kövesd. Útba esik az Oszlai-tájház, melyhez érdemes kitérőt tenni a GCBDEL 4. pontja miatt is. Füzér-kő csúcsát az alábbi elágazástól közelítheted meg.  N 47° 59,954' E 20° 31,209' 308 m [GCFUKO+3Kereszteződés] A piros sáv, kék kereszt, zöld kerékpárút jelzéseket követve, majd itt  N 48° 0,287' E 20° 30,995' 317 m [GCFUKO+4Kereszteződés] jobbra letérve egy vadcsapáson át  N 48° 0,383' E 20° 31,166' 364 m [GCFUKO+5Kereszteződés] jutsz fel a gerincre. Mivel a gerinc alatt egy darabon kerítés húzódik, ezt az irányt érdemes megcélozni.  N 48° 0,329' E 20° 31,402' 450 m [GCFUKO+6Kereszteződés] Ezt követően dél-nyugat felé fordulva megközelítőleg 300 méter megtétele után érünk el Füzér-kő romjaihoz, ahol egy 20x13,5x4,5 cm-es doboz rejti a jelszót jellegzetes fatuskóban.

A várromtól nem messze itt letérve  N 47° 59,954' E 20° 31,209' 308 m [GCFUKO+3Kereszteződés] a piros sáv, kék kerékpárút jelzés mentén találod a Füzér-kői-átjáróbarlangot, melyet érdemes megtekinteni, de kizárólag a turistaútról  N 48° 0,050' E 20° 31,317' 289 m [GCFUKO+Látványos terület] tedd, mert a barlang fokozottan védett területen található.

Ha busszal érkezel

Az Egerből közlekedő autóbuszjáratokról az alábbi honlapon tudsz tájékozódni: menetrendek

Leírás

Füzér-kő

A Bükk hegységben a Hosszú-völgy és a Hór-völgy találkozásánál emelkedik ki Füzér-kő 449 méteres csúcsa, tőle északkeletre helyezkedik el Füzér-kő vára, mely mára szinte már teljesen lepusztult, mindössze a várfal alapjai látszanak néhol. Lampert egri püspöknek maga IV. Béla király adott engedélyt 1248-ban a vár megépítésére Bükk(zsérc) és Cserép birtokának határán, Kerekkő szikláin. A vár, méretéből és elhelyezkedéséből adódóan nem az utak ellenőrzését szolgálta, valószínűleg a püspök hatalmát növelte csupán. Az erőd 24x15 méteres platón állt. Délkeleten szakadék, többi oldalról árok vette körül, melyek mára földdel töltődtek fel. A vár nem állhatott fenn sokáig, pontos adat nem áll rendelkezésre pusztulásáról. A várban kutatásokat nem végeztek, csupán a 20. században sikerült a romokat azonosítani.

Füzér-kői-átjáró

A Füzér-kői-átjáró barlang egy a hazánk megkülönböztetetten védett barlangjai közül, mely a Bükki Nemzeti Park területén található. Füzér-kő második leghosszabb barlangja az 5. sz. barlang után. Mivel átjáróbarlang, így két bejárata van. A Felső triász idején keletkezett mészkőből. Jelenleg inaktív forrásbarlang, néhány cseppkőzászló, függőcsepkő, mikrotetaráta, típusos (gömbös) borsókő és korall borsókő található benne.

A barlang kutatástörténete

A barlang első vizsgálata Bartalos Gyula nevéhez fűződik, majd 1932. februárjában Dancza János társaival régészeti ásatást végzett az üregben, miután 1930-as próbaásatásuk során őskori cserépedényeket találtak.

Számos folyóiratban jelent meg közlemény a barlangról, többek között, Dancza János beszámolója a Barlangvilág 1932. évi évfolyamában. Schővinszky László 1937-ben szintén beszámolt publikációjában a barlang részletes leírásáról, valamint Bartalos Gyula ásatásairól. 1973-1974. évi Karszt- és Barlangkutatás és az 1977-ben kiadott Bükki útikalauz című kiadványok szintén említést tesznek a barlangról.

A barlang legutóbbi állapotjelentését 2002-ben Regős József végezte el.

A Füzér-kői-átjáró 2006.02.28. óta megkülönböztetett védelmet igénylő barlang. 2012.02.25. óta megkülönböztetetten védett barlang. 2013.08.12. óta régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül.

Bővebb információ itt: Füzér-kői-átjáró

Forrás

Füzér-kő
Füzérkő vára
Várbarát
Füzér-kői-átjáró
Füzér-kői Kis-átjáró
A második kép forrása
Utolsó kép forrása