Kalanderdő
A multi a Deseda-tó északi részét és környékét mutatja be egy kalandtúra keretében, földutakon.
Jelszó: a két állomáson talált jelszórészletek az alábbi sorrendben egybeírva:
1) Madármegfigyelőn (N 46° 26,934' E 17° 47,429') 6 cm* 10 cm* 8 cm doboz, környezetéhez illeszkedő nagyobb burkolatban, amely csak egyféleképpen helyezhető vissza - kiszedéskor jól figyeld meg az alsó deszkán a V jelet.
Feketedió-fánál bújj alá! A logbookot és üzenetet tartalmazó vízmentes csavaros dobozt jól zárd!
Tartalék virtuális jelszó (üvegmatrica) Két lépésnyire nyugat felé az X alakban egymást keresztező gerendák találkozásánál.
2) Erdei művészeti bemutatónál (N 46° 26,564' E 17° 46,871') hajótörött-üzenet (valós tárgy) fa tövén a táblától északra.
A túraútvonal vagy annak egy részének végigjárása nemcsak a jellegzetes külső-somogyi tájat mutatja be, hanem főleg különböző korú iskolások és fiatalok számára játékos formában közöl ismereteket, így elsősorban családi és iskolai kirándulások számára érdekes és tanulságos útvonal.

---

Az első állomás ládájába kis méretű TravelBug helyezhető.

---

Megközelítés
Javasolt parkolók:
P1: 67-es út parkolója  N 46° 26,484' E 17° 47,840' 145 m [GCDERS+1.Parkoló]
P2: Deseda-forráshoz vezető út  N 46° 26,427' E 17° 47,436' 145 m [GCDERS+2.Parkoló] Itt egy kis lombkorona-tanösvény és óriás csúszda várja a fiatalabb korosztályt  N 46° 26,420' E 17° 47,513' 145 m [GCDERS+Csúszda]!
P3: Gombási-erdő (Magyaregresi út)  N 46° 26,256' E 17° 46,220' 160 m [GCDERS+3.Parkoló]

A SEFAG 2015 tavaszára egy újszerű kalandtúra kereteit építette ki a tó északi részét két oldalról közrefogó erdőben. Tulajdonképpen a kalanderdőhöz tartozik az 1978-ban létesített, mára megújult arborétum, de ezt a GCDEAR ősláda mutatja be.
Az új kalandparkot két részre osztja a Deseda-tó.
Mind a nyugati, mind a keleti rész önmagában is több útvonalból tevődik össze, térkép nélkül nehezen követhető vonalvezetésű. Ha nem nyomtattad ki a térképet, a kihelyezett térképes táblák is nyújtanak segítséget. Lehet, hogy nem csak egy, hanem két parkoló választása lehet számodra ésszerű. Ha a P1 + P2 parkolót választod, akkor kihagyhatod a két térfél közötti nagy forgalmú országúti szakaszon a gyaloglást. Egyes szakaszok és hurkok az egyéni érdeklődés és a rendelkezésre álló idő alapján ki is hagyhatók, a két rejtek a talán mindenki számára kellemes meglepetést nyújtó két jellegzetes pontra került.
Távolságok
P1 - I. rejtés oda-vissza: 2 km; P2 - II. rejtés oda-vissza: 1,8 km; P3 - II. rejtés: 1,3 km
P1-től vissza P1-ig a keleti térfél fő útvonalainak körbejárásával: 2,4 km.
A térkép alapján tudod arányosítani az időszükségleteket, ha a 4 tanösvény körútjait is be akarod járni.
Elszántabb kerékpárosok lehet, hogy összekötik a tó déli felét bemutató GCDESI multi teljesítésével, hiszen annak mintegy meghosszabbításaként is felfogható.

A sokoldalú kalanderdő
A kalanderdő vagy annak egy részének bejárása első fokon egy kellemes erdei környezetben (ne igen várj el kövezett járdákat!) eltöltött sétát jelenthet. Nem hiányoznak a hagyományos erdei létesítmények: pihenők, játszóterek, erdei tornapálya, fákra szerelt esővédő féltetők. De ha több időt szánhatsz rá, elmélyültebb ismeretek szerzésére is lehetőséget nyújt az érzékszervek működése és az élővilág száz titka terén. Ezt szolgálják az információs táblák (Braille-írásos segédlettel), a tanösvények és a közvetlen megfigyelést lehetővé tevő létesítmények. Nem maradnak el a felnőtteket is elgondolkodtató meglepetések sem: az utak mentén tájékoztató táblák sokasága mutatja be a környező élővilágot, az erdőgazdálkodást, Kaposvár és a megye leghíresebb személyeit meg a terület történelmét, nevezetességeit egyaránt.
Az alábbi rövid összefoglaló nem helyettesítheti az információs táblák sokrétű tudásanyagát, csak abban segíthet, hogy kiválaszd: mit nem akarsz semmiképpen sem kihagyni.

Keleti térfél
A keleti oldal fő ösvénye a 67-es út parkolójától indul északra. A keleti oldal legjellemzőbb pontjai a madármegfigyelő és a talajtani megfigyelőgödör a hozzájuk tartozó információs táblákkal.
A multi első pontja erre a térfélre került  N 46° 26,934' E 17° 47,429' 140 m [GCDERS-1] a madármegfigyelőhöz. Ez a megfigyelési pont a tónak egy újabb, a délebbi részeken ismeretlen arcát mutatja meg. A dombtetőn a legfiatalabbak különböző korcsoportjainak megfelelő két különböző nehézségű játszótér várja a látogatókat.

Nyugati térfél
Az itt található bemutató helyek három típusba tartoznak:
1. Kalandpontok: érzékszerveink működésének fizikai és biológia alapjait bemutató interaktív állomások.
 N 46° 26,412' E 17° 47,147' 170 m [GCDERS+1.kalandpont]
 N 46° 26,380' E 17° 47,012' 170 m [GCDERS+2.kalandpont]
 N 46° 26,297' E 17° 46,494' 170 m [GCDERS+3.kalandpont]
 N 46° 26,340' E 17° 46,712' 170 m [GCDERS+4.kalandpont]
Még egy érzékszerv, amelyet a tanösvény nem bocsát próbára, de a szagok érzékelése nélkül nem lenne teljes egy erdei séta élménye: lombos erdőkben különösen esős időben érzékelhető a föld jellegzetes "esőillata", amelyet a szerves anyagokat lebontó mikroszkopikus gombáknak köszönhetünk [1].

2. Művészeti bemutató helyek
 N 46° 26,560' E 17° 46,861' 127 m [GCDERS+1.művészeti bemutató]
 N 46° 26,470' E 17° 46,416' 127 m [GCDERS+2.művészeti bemutató]

3. Egyéb információs állomások sokasága a tanösvények és utak mentén a térképen [i]-vel jelölve.

A nyugati terület (Gombási parkerdő) központja a 30 főt befogadó nyitott "osztályterem",
 N 46° 26,508' E 17° 46,635' 170 m [GCDERS+Lombfedeles tanterem] ahol az iskolai csoportok erdőillatú szabad levegőn készülhetnek fel a tanösvények bejárására, majd az ott látottak értékelésére.
Tanösvények
Ettől a "lombfedeles tanteremtől" négy zárt hurkú interaktív tanösvény indul. Minden ösvényhez az életkori sajátságokhoz igazított infopontok tartoznak, ahol valamilyen, az erdővel, a természettel kapcsolatos ismeretet lehet elmélyíteni.
Süni: 1-2. osztály; Mókus: 3-4. osztály; Rigó: 5-6. osztály; Róka: 7-8. osztály
A megoldandó teszteket egy vezetőfüzet tartalmazza, ez itt tölthető le.

Ezen a térfélen találod a multi második rejtését:  N 46° 26,564' E 17° 46,871' 170 m [GCDERS-2]

Néhány szó a Desedáról
A tavunknak nevet adó patak Gamás területén ered, a gamási vízválasztótól északra már a Balatonba veszik az irányt a vízfolyások.
A tóban tárolható vízmennyiség hozzávetőlegesen 8 millió köbméter. Ez az érték a ma megszokotthoz képest mintegy másfél méterrel magasabb vízszintre vonatkozik, olyan rendkívüli esetre, amikor szélsőséges árvizhelyzet miatt korlátozni kellene a Kaposba érkező vízmennyiséget. A ma beállított túlfolyó magasságokkal alapesetben a Deseda mintegy 4 millió köbmétert tárol. Ez a vízmennyiség vagy közvetlenül a Deseda-patakból, vagy annak olyan mellékvizeiből származik, amelyeknek az egykori torkolatai ma a víztükör alatt vannak, ilyen módon közvetlen hozzáfolyásnak számítanak.
Ezek között legszámottevőbb a Somogyvárnál eredő Varga-bonyi árok, amelynek éves átlagos vízhozama (durván 0,2 köbméter/másodperc) több mint másfélszerese a névadó patakénál. Hozzávéve a tóba közvetlenül ömlő kisebb vízfolyásokat, az összes átlagos vízhozam 0,4 köbméter/másodperc körül van [2].

A Varga-bonyi árok völgye és a Deseda völgye a tó északi részén egyesül. Az egész völgyrendszer rendkívül kis esésének köszönhetően a Toponárnál mindössze három- három és fél méteres vízmélységig felduzzasztott víztükör az arborétum keskeny dombját, mint félszigetet közrefogva messzire felhatol északra az észak-dél irányú keskeny völgyekbe, így a Dunántúl leghosszabb tavai közé tartozó tározó jött létre.
A 67-es úttól északra eső rész vízmélysége - kivéve az egykori patakmedrek vonalait - legfeljebb egy méter, így ez a könnyen befagyó felület számít a korcsolyázás biztonságosabb terepének.
A tó északi felének nyugati partját az 1964-ben megszűnt cukorgyári kisvasúthálózat 20 kilométeres gerincvonalának a P2-től északra még jól azonosítható töltése képezi.

A Deseda (Dësëda) név nem túl régen rögzült ebben az alakban, még ma is vannak, akik Déshida néven említik a parkerdő környékét. Ami a patakot illeti, korábban a felső folyása menti falvakban a Deseda név nem volt használatos, hanem egyes szakaszaira külön helyi elnevezések éltek: Gamáson Vërgamási-árok, Mernyén Sárostó-árok, Somogyaszalón Szanai-árok, Toponáron Csigeti-patak, alsó folyása Nagygáti patak.
*Megjegyzés: Mindezeknél névváltozatok is előfordulnak idő és adatközlő függvényében.
Nevezetes patakunk völgyében (a P1 parkoló közelében) egykor volt major neve a 19. század közepén Dersedaként és Dessedaként is szerepelt [3], a 19. század vége felé a III. Katonai Felmérés térképe már Deseda-pusztaként tünteti fel. A török pusztítás előtt itt templomos falu volt. Az egykori falu neve Déshidaként maradt fenn, de a középkori iratokon az akkori helyesírással Deushyda, majd Dewshida néven szerepel, amelyek kiejtése egyaránt Dőshida volt [4], [5]. Kérdés, hogy a Derseda változat hogyan keletkezhetett. Tény, hogy a falu tulajdonosai közt a Dersffyek is szerepeltek, és Marcali környékén szintén volt egy Dershida. Talán ezek a nevek a török pusztítás miatt bizonytalanná váló szájhagyományban hatottak egymásra? Elég az hozzá, hogy a majornak, később az egész pataknak, végül a tónak is az egykori falu adta a nevét.
(Az már félreértésre adhat alkalmat, hogy az arborétum hídfőjénél lévő kiépített forrást Deseda-forrásnak keresztelték, mert úgy is lehet értelmezni, mintha ez lenne a Deseda-patak forrása.)

A víztározó kialakítása 1974-ben kezdődött, és igazi szabadidő-központtá fejlődése csak lassacskán következett be. Az elöntött völgy növényzetéből származó sok szerves anyag vontatott lebomlása miatt a víz sokáig zavaros, nem igazán csalogató volt. A 67-es úttól északra még az ezredfordulón is elfeketedve álltak ki a derékban kivágott, a patakmedret egykor kísérő fák csonkjai a vízből.

A tó duzzasztása során a 67-es út patak feletti hídja vízszint alá került volna, ezért az útpályát meg kellett emelni, és magasabb hidat építeni. A forgalmat az út tengelyéhez közeli ideiglenes kitérő útszakasz egy hevenyészett hídon át vezette. Az ideiglenes kitérő leágazásánál a híd építési területét terelő korlát védte,erre egy piros üvegű nagy lámpa volt kifüggesztve, amelyben sötétedés után petróleum lámpa világított (1974-et írtunk!).
Egy alkonyatkor a közelben álltunk le, és sétáltunk egyet. Mikor visszaértünk, egy munkaruhás idős úr várt ránk, aki nagy titokzatosan közölte, hogy Ő este 6-tól reggel 6-ig őrködik az építési területen, és elfelejtett szemüveget hozni, nem tudja elolvasni a munkanaplóban azt a bejegyzést, amit utoljára a rendőrök írtak bele. Felolvastam számára a bejegyzést:
"A munkaterületet felügyelő éjszakás őr nem végzi megfelelően a munkáját, négy óra harminc perckor nem tartózkodott a helyszínen. Ezt azzal bizonyítjuk, hogy a terelőkorlát lámpáját elhoztuk, és leadtuk a rendőrőrsön. Dátum, aláírás."
Mire az őr: "Hát mögfelelök én ennek a röndérnek! Hát kéröm annyira csikart a hasam, hogy elmöntem a bokrok mögé, pontban ëgy óra harminc përckor, még néztem is az órámat!"
De, mondom neki, ez nëm lësz jó, mert nëm ëgy óra harminckor! Azt írta a rendőr, hogy négy óra harminc përckor!
Mire az öreg: "hát mondom kéröm, pontban négy óra harminc përckor möntem félre! Még néztem is az órámat! Hát!"
Legelőször a horgászok vették birtokukba a tavat, majd a vízminőség javulásával fokról-fokra vált a szabadidős tevékenységek és sportolás színterévé. Az 1970-es években telepített arborétum fái már megnőttek, és az utóbbi évek fejlesztései nyomán a tó környéke igazi turistacsalogatóvá kezd válni.

Bíznunk kell abban, hogy az új beruházások jobb minősége és főleg folyamatossá váló karbantartása az eddigi fellángolásokkal ellentétben tartóssá teszi az ide látogatók örömét. Mi is hozzájárulhatunk ehhez a berendezések és a tisztaság óvása révén.

Források
[1] Balogh Bertalan: Szagok az erdőben - 19. old.
[2] A Kapos vízgyűjtője
[3] Csorba József: Somogy vármegye ismertetése, 1850.
[4] Magyarország vármegyéi és városai. Somogy Vármegye. Szerk. Csánki Dezső 1914.
[5] Závodszky Levente: A Héderváry-család oklevéltára. Második kötet p. 426 (Budapest, 1922)

A multi két állomása a geocaching.com játéktéren két önálló rejtés:
GC6DN7Q és GC6DQRB.