A túra útvonala november 1-től június 15-ig illetve az adott évben aktuális téli zárlat idején nem látogatható, így ezen időszakban a láda sem kereshető!
A ládába TravelBug nem helyezhető.
A ládával a Magas-Tátra egyik, viszonylag könnyen megközelíthető kilátóhelyét, a Kapor-csúcsot (2363 m) szeretném bemutatni. A túra hossza ~20 km, a szintemelkedés a parkolótól a csúcsig 1017 m, térkép szerint 7 óra szükséges a teljesítéséhez. A Magas-Tátra turistaútjainak nagy része november 1-től június 15-ig le van zárva. Ennek természetvédelmi és balesetmegelőzési okai vannak, tartsuk tiszteletben!
Megközelítés
Ajánlott parkoló: N 49° 7,166' E 20° 3,840' 1350 m [GCKAPR+parkoló] a Csorba-tó (Strbské Pleso) nyilvános parkolója. A parkolás díja 10 EUR/nap. Az itt megváltott napijeggyel az adott napon, a Magas-Tátra minden településén parkolhatsz, mindegyik parkolóba érvényes!!!
A túra
Csorba-tótól a piros jelzésen haladunk. Az út nemsokára bevezet az erdőbe, ahol a fenyőfák mellett időnként táblákkal is találkozunk, az út ezen szakasza ugyanis erdei tanösvény is. Kb. fél óra gyaloglás után az út kettéágazik: jobbra a zöld jelzés levisz a völgybe, a piros jelzés pedig tovább halad a hegyoldalban. Tegyünk mi is így! Nemsokára kiérünk az erdőből, és elénk tárul jobb oldalon a Menguszfalvi-völgy (Mengusovská dolina) alsó szakasza és a túloldalon az Oszterva (Ostrva, 1979 m) tömbje. itt egy darabig a hegy oldalában haladunk, kövekkel kirakott úton, balra sziklafal, jobbra meredély. Az út nemsokára levisz a völgybe, ahol egy kis fahídon átkelünk a Hincó-patakon (Hincov potok), és egy rövid emelkedő után megérkezünk a Poprádi-tóhoz (Popradské pleso, 1495 m). A tó partján van a Poprádi-tavi menedékház (Chata Popradské pleso), szálláslehetőséggel, büfével, étteremmel (idáig megfelelő engedély birtokában autóval is fel lehet jönni).
Innen a kék jelzésen haladunk tovább. Nemsokára elérjük a következő elágazást N 49° 9,795' E 20° 9,260' 1620 m [GCKAPR+keresztezodes], ahol jobbra letérve a piros jelzésre a Tengerszem-csúcsra (Rysy, 2499 m) juthatunk. Mi kövessük továbbra is a kék jelzést. Az út az elágazás után elkezd meredeken emelkedni. Közben többször keresztezzük a patakot. A kilátás egyre szebb lesz, nyugat felé a Bástya-gerincet (Hrebeň bášt) látjuk a Sátánnal (Satan, 2421 m), kelet felé a Poprádi-gerincet (Popradský hrebeň), és észak-kelet felé kibukkan a Hunfalvy-hágó alatti menedékház is (Chata pod Rysmi, 2250 m, a Magas-Tátra legmagasabban fekvő menedékháza). A meredek kaptató után nemsokára felérünk a völgy legfelső részéhez, ahol gyönyörűen kitárul a táj, végre a csúcsot is megpillanthatjuk. Ez a felső rész a Tátrában szokatlanul lapos és széles, patakkal és tavacskákkal. A völgy végéhez, a Hincó-katlanhoz (Hincova kotlina) érve meglátjuk a hegység déli oldalának legnagyobb tavát, az 54 méter mély Nagy-Hincó-tavat (Veľké Hincovo pleso, 1946 m) Az információs tábláról azt is megtudjuk, hogy ez a legmagasabban fekvő tó, amiben még laknak halak. Innen egy újabb meredek kaptatón elérjük a Felső-Kapor-hágót (Vyšné Kőprovské sedlo, 2180 m), ahonnan szép kilátás van a Hlinszka-völgyre (Hlinská dolina). A hágótól ismét a piros jelzésen haladunk tovább észak felé, az út néhol elég kitetten, a gerincen halad.
A csúcsban három felől futnak össze a gerincek. ÉK felé a Szmrecsini-hágó (Fenyves-tavi-hágó) választja el a Csubrinától, DK-re tőle a Kapor-hágó (Koprova-hágó) széles nyílása fekszik, míg ÉNY. irányban igen hosszú oldalgerinc ágazik ki belőle, amely a Hlinszka- és a Szmrecsini-völgyet (Fenyves-tavi-völgyet) választja el egymástól. A csúcs oldalait orvvadászok és vadászok bizonyára már régen látogatták. Hegymászó története az 1880-as években kezdődött, télen először 1906-ban jártak itt.
Visszafelé is ugyanez az út a legegyszerűbb. A parkolóhoz képest akár 8-10 fokkal is lehet hidegebb a csúcson, szél- és esőálló kabát nyár közepén is elengedhetetlen!
Ez az átkozott Koprovsky, te jó ég, azt hittem soha nem érünk fel... Meg a ládával is küzdöttem. Az átok viszont megtört, gyönyörű tiszta időnk volt fentről, szenzációs a kilátás!
--- helyszíni log --- [Geoládák v4.5.0]
Jó szuszogtatós! ez valóban az...
Ládaellenőrzés Kornéllal.
Indulás 07:00 Csorba-tó. Csak néhány autó a felső parkolóban. A díj 10 EUR/nap
A Poprádi-tóig elvétve néhány ember, a tónál már egy kicsit többen.
A Rysy felé menő elágazás után, néhány két-három fős csoporttal megyünk felfelé.
A lada a helyén, a csúcs is.
20 kili, most 1350 m szint, 5:40 óra menet idő, 9 óra teljes idő, pihenőkkel, a csúcson hosszan időzéssel és egy gőzgombócos esőszünettel a Poprádi tónál.
Két bátyámmal indultam neki ennek a csúcsnak. Az egyikkel fel is jutottunk.
Kellemesen könnyen mászható hegycsúcs, így kevésbé gyakorlottaknak is ajánlott, ellenben a csúcson alig van hely megállni is, kényelmes hely pedig egyáltalán nincs.
A túra alatt többszörösen is aláztunk, nagyon esős időben sikerült teljesítenünk ezt a túrát, ráadásul piszok erős szél is fújt. Ez új élményt tudott adni persze, hisz a kilátás csodálatos volt. Az elején még távolra el tudtunk látni, majd befelhősödött a csúcs. A felhők jöttek, mentek, így változatos és csodálatos volt a táj.
A sok eső miatt igen sok ideiglenes patakkal és vízeséssel találkoztunk, illetve keresztezték az utunk.
Külön kiemelendő, hogy a nagyon felkapott Tengerszem csúccsal ellentétben erre most alig jártak rajtunk kívül, pedig itt a csúcs alatt található a Magas Tátra szlovák oldalának legnagyobb és legmélyebb tava, a Nagy-Hincó-tó. Ami meglepett a tóval kapcsolatban, hogy legnagyobb mélysége 54 m.
A ládát net nélkül (vadászni kellett rá) lehet nem találom meg, mert a GPS alapján nem is jó helyen kerestem. A feltöltött egyik kép segített, utána egyből meglett. Jó állapotban van a láda.
Harmadik utam a Kapor-csúcsra igencsak téliesre sikeredett. A nagy hó végett a keresést nem erőltettem, kérem a képek alapján az elfogadást! Hálás köszönetem! [Geoládák v3.12.10]
Sajnos enyhén esős-felhős időt sikerült kifognunk, így a kilátás nem volt túl távoli, viszont néha-néha megmutatták magukat a környező hegycsúcsok, amelyek elképesztő látványt nyújtottak.
Összességében nem bántuk meg az esőt és a felhős időt, mert így teljesen más megvilágításba került ez a magashegyi túránk. Volt benne valami misztikus.
A Kapor-nyereg után még felküzdöttük magunkat a csúcs alá (kb. 30 méter szint lehetett még hátra), onnan viszont a csúszós sziklák és a gyenge látási viszonyok miatt nem kockáztattuk meg a további mászást. A láda megkeresését sem vállaltuk be, így ha elfogadod a találatunk a fotók alapján, azt megköszönjük.
Köszönjük, hogy megmutattad nekünk ezt a fantasztikus helyet! Dóri és Gábor [Geoládák v3.12.10]
Megmásztuk a csúcsot. Lefelé kerestük a ládát, de a térképen nem jelentek meg a pontok. Próbálkozzunk a leírás alapján, de "vakon" nem ment. Remélem, a képek alapján elfogadható. Csodás hely, nagyon szép túra. Köszönjük!
2014-ben jártunk ezen a csúcson. Most úgy döntöttünk újra megmásszuk. Szeretem ezt a helyet, mert az egyik legkönnyebben felsétálható csúcs egyike. Persze azért a kegyes időjárás nem árt. Szerencsénk volt, igazán szép időt fogtunk ki. Külön öröm, hogy láda is van a hegyen. Igaz megszenvedtünk érte. 15 perc keresgélés után már éppen fel akartam adni, amikor még egy utolsó helyre benéztem. Szerencsére ott lapult, jó mélyen. Így utólag nem is értem miért nem ott kerestem legelőször. Görcsösen ragaszkodtam a GPS jelhez. Ami persze ide-oda dobált. Fel-le szaladgáltam azon a pár méteren. Nagyon sok túrázó volt, csúcsforgalom a hegyen. :)
1300 m szintemelkedés, 8 óra túra. Csodás táj, rengeteg fotó, szerencsés ládatalálat.
Köszönöm a rejtést!
Ennyi idő után fantasztikus volt végre magas hegyi levegőt szívni!!!
A hétvégére nem sokat készültünk, a túra társaságunk csütörtökön kitalálta, hogy menjünk Kapor-csúcsot mászni, másnap pedig kanyarítsunk valami könnyed Szlovák paradicsomos kört. Péntek este 1000 csillagos szállást találtunk a Garam-forrásnál, ami nagyon hangulatos. Van új és igényes pihenőhely - szaletta, ahogy a többiek mondják, és kis forrásház is, ahova ötletes pici .com-os ládát is tettek (GC6PDFV) koordináta: N 48° 51.521 E 020° 12.927
Szombat hajnalban elindultunk a javasolt parkolóhoz képest keletebbre található parkolóból, ami aszfaltosan indul és a kék jelzésre fut be. Itt a napi díj 10 EUR, Csorba-tói nagy parkoló pedig 5,5 EUR 24 órára.
Tartottunk attól a hómennyiségtől, amit messziről láttunk illetve a webcamek is sugallták a hágóvas és kötél + beülő cipelését.
A hó valójában annyira olvadt volt már és olyan jól kikerülhető, hogy csak buliból lefelé kell csúszni, NEM kell hágóvas!
Igazi csodás magashegyi panoráma fogadott minket, fantasztikus tiszta időben. A csúcson sokan voltak de 14 óra körül már épp lefelé tartottak akiket fenn láttunk, így elfértünk. Hála érte!
A Kapor túra után ettünk egy jót a Popradi-tónál a Horsky Hotel éttermében, nagyon jó ár-érték arányú az étel és a sör is (ez utóbbi 2 EUR, ételek 4-6 EUR között). Egy kicsit még sétáltunk a Szimbolikus temetőben, begyűjtöttük a GCSTPT 2. és 3. pontját.
Az estét a Rijo campingben töltöttük Stara Lesnán, ahol alig volt még vendég.
Köszönjük Péternek a rejtést, szuper jó állapotban van a láda.
Vasárnap megmásztuk a GCRYSY -t is, 21 órakor le is értünk, hétfő hajnali 3-ra pedig Budapestre. Fantasztikus hétvégénk volt!
Egy ráadásként kinézett cache, ha már úgyis a közelben akadt egy "üres" napom. Teljesen tipikus tátrai környezet és túra, szokás szerint (ezúttal tartós) esővel, ami a lefelé út utolsó 2/3-át áztatta el. Ezúttal viszont nem a túlzsúfolt Popradi-tó felől indult a menet, hanem a kék jelzés nyugati szakaszát jártam be, ahol a kellemes turistasűrűség kb. 8 fő/3 óra. A táj itt is varázslatos, a völgy a két hegylánc között kúszik a hágó felé, és a kihaltsága miatt különleges hangulata van. Ingyenes parkoló található Podbanské határában, a hotelek előtt, innen kerékpárral, aszfalton 7 km és 200 m szint igazán barátságos. A gyaloglás távolsága az aszfalttól légvonalban 5 km, az emelkedés 1100 m, viszonylag egyenletes. Nagyobb mértékű a hágó előtti 200-as, illetve fel a csúcsra. A csúcsról a kilátás szédítő, és sok útvonalat, illetve a tengerszemet már ismerősként szemlélhettem, ráadásul félórás napsütésben. Itt már elég sokan időztek, de azért még elfértünk. A láda a kép alapján megtalálható, de a jelzett úttól nyugatra, amit a térkép is mutat!
Szép időt ígértek a hétvégére, ezért ismét kijöttünk a Tátrába túrázni (nem lehet megunni :), a mai nap a Kapor-csúcsot választottuk célpontnak, a jelzett úton elérhető csúcsok közül már csak ez hiányzott a "gyűjteményből".
Az előző naphoz hasonlóan szikrázó napsütés fogadott, egész nap egy felhő sem volt az égen. Nagyon sokan túráztak, a csúcsra felfelé vezető út már inkább a csíksomlyói búcsúra hasonlított, mint magashegyi túrahelyre.
Felfelé menet megkerestük a ládát. Helyén van, a koordináta is pontos. A csúcson nem sok hely volt, így a jutifalatozáshoz kicsit odébbmentünk a gerincen. Lefelé már kicsit megnyomtuk a túrát, mert még haza is kellett érnünk. Tátracsorbán azért még ettünk egy jót a helyi kolibában.
A tegnapi Fehér-tavi-csúcs után nem pihentünk sokat, ma a Kapor következett. A Poprádi-tó alatti parkolóban álltunk meg, majd indutunk el hatan, de végül csak öten, különböző tempóben haladva, azaz kissé szétszakadozva mentünk fel a hegyre. Én értem fel másodikként. Az idő abszolút ideális volt egy magas-tátrai hegymászáshoz, viszont emiatt sajnos a túrázók is sokan voltak. A csúcson mindenfelé figyelni kellett, hogy rá ne lépjek egy fejre, vagy kézre. Oda- és visszafelé is sokat időztem a Nagy-Hincó-tónál, ami a környező hegyekkel együtt igazán szép látványt nyújtott. Akár csak a Kaporról nyíló kilátás. Főleg észak-északnyugat felé.
A ládáért rendesen megküzdöttem. Jól el van rejtve, és mindenképp szükséges hozzá néhány lábremegés nélküli lépés a szakadék felett.
Most már csak egy olyan csúcs van a Magas-Tátrában, ami jelzett úton - illetve köteles mászás nélkül - elérhető.
Nagy élmény volt! Köszönöm a rejtést!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Felkeresve egy tátrai kirándulós hosszú hétvége keretében. Szállás a Poprád Tavi Hegyi Szállóban (ajánlom mindenkinek, aki még nem ismeri) innen a csúcs/láda kényelmesen, nézelődve, gyerekkel 6 és fél óra oda-vissza.
A szállóban 1 korsó Staropramen 1,8€, fél liter kofola 2€, egy tál meleg kaja pl. madarsky gulas (pörkölt) knédlivel 8€. Hajrá!!!
Ez volt a negyedik Tátra-túrám. Most is szerencsénk volt az idővel, mert nem esett. Ahogy mentünk felfelé, egyre hidegebb lett, a Hincó-tavaknál már az összes pulóvert és kabátot felvettük (plusz kapucni), óriási szél is volt. A ládát nem találtuk a rövid keresés során, aztán inkább másztunk tovább, mert nagyon fáztunk. A panoráma erről a csúcsról is fantasztikus. A Poprádi-tónál nagyon jó teát és levest lehet kapni, van egy cica is :) Kérem szépen a képek alapján a találat elfogadását.
Két éve már jártam itt apuval, Dani és Tasek barátaimmal, most Katival tértem vissza. Hajnalban indultunk itthonról, fél 7-kor már a parkolóból felfelé. Kényelmesen ballagtunk, 11 óra után nem sokkal értünk fel a csúcsra.
Annak idején itthon kiderült, hogy a ládát nem jó helyen kerestem, de most a segítség kép alapján lefelé jövet meglett az igazi rejtek. Ám dobozt sajnos én sem találtam benne.
Sajnos a ládát nem találtam, pedig a nagy csúcsörömben el felejtkeztem a ládáról és 100 métert kellett visszamenni miatta. Fotó mellékelve a túráról. Kérném ez alapján elfogadni. kösz!!
1185. megtalálásunk. ZÖLDSPORT-os Tátra túra közben. Megmásztunk 3 csúcsot, sétáltunk egy kis könyebbet, s közben egy lazító autós kirándulásra is szántunk időt. Az időjárás relatív kegyes volt hozzánk. Látunk csúcsot, tavat, vízesést, panorámát, barátságos zergét, kéregető rókát, s még sok-sok szépet.
Csorba-tótól indultunk, s oda is jöttünk vissza. Rengetegen letértek a Rysy felé, de sokan jöttek a Kapor-csúcsot is meghódítani.
Ládát keresgéltük egy darabig, sajnos nem találtuk. Sok nagy sziklát megnéztünk.
Kérjük a megtalálás elfogadását.
Harmadik napunkon már nem volt olyan kegyes hozzánk az időjárás mint eddig. Kicsit hidegebb is volt, olyan -6 fok körül, ez még nem is lett volna baj, de az egész éjjeli hóesés sem szűnt meg és még egy kis széllel is párosult. Szép és szerencsés dolog amikor először érsz aznap egy csúcsra, de megvan az a hátránya, hogy neked kell taposni a leesett havat. Mi új utat improvizáltunk és sajnos elég sűrűn sikerült térdig vagy combig süllyedni a friss hóba. A munka oroszlánrészét Gábor végezte, aki fáradhatatlanul törte az utat. A tavaknál egy kis kaja után nekiindultunk a hágónak, ami nem bizonyult túl egyszerű feladatnak, de sikeresen vettük az akadályt és innét már csak a ködben kellett felkaptatnunk majdnem 200 métert a csúcsig, ahonnét persze minimális volt a kilátás. Lefelé a hágótól ismét bizonytalannak éreztem a lépteimet, de szerencsére a többiek türelemmel voltak így simán leértünk. A visszaúton a már utánunk érkezők által is kitaposott ösvényen róttuk a távot és hamar meg is érkeztünk a házba.
Délben már a csúcson voltunk, de rajtunk kívül még rengetegen gondolták, hogy ma szép lesz az idő... Hatalmas volt a tömeg. Így inkább nem is keresgéltem, feltűnés nélkül lehetetlen lett volna. Kérném a jelszó nélküli megtalálás elfogadását.
A táj gyönyörű, most szerencsénk volt a kilátással is, hamarabb felértünk, mint a felhők. A kutyik is nagyon élvezték a napot :)
38 km, 2000 m szint, 2 ország, némi sziklamászás.
A kép alapján találtam meg, anélkül esélytelen lenne (szerintem kb. 15 méterrel arrébb mutatnak a koordináták).
A csúcson eddig 1981-ben és 2009-ben jártam (utóbbi Milával).
Az első elektricskával érkeztem, 6:10-kor szálltam le a Poprádi-tó megállónál. Innen Poprádi-tó - Hincó-tó - Koprova-hágó - Koprova-csúcs (a számomra mérvadó Komarnicki-könyv szerint ez a csúcs magyar neve!).
Hideg volt, így nem nagyon álltam meg a ládáig. Logolás után a csúcson egy ott alvó fiú és (sajnos) köd fogadott. Azért egy órát ott töltöttem, beszélgettem, tízóraiztam, erre-arra néha volt némi kilátás is.
A hágóból a Hlinszka-völgybe ereszkedtem le, azon le a Koprova-völgyig (sajnos egész 1400 méterig le kell ereszkedni), majd fel a Szmrecsini-tavakhoz (Temnosmrečinsky plesa). A felső tótól az egykori, mára megszüntetett piros jelzés mentén fel a Chalubinski-kapuhoz, majd onnan a vége felé elég kitetté váló, kb. 800 méter hosszú, úttalan gerincen (Hrubý hrebeň), kisebb sziklamászásokkal a Liptói-határhegyig (Hrubý štít).
Itt újra legalább egy órát töltöttem, szép kilátás volt a Lengyel-Öt-tó völgyére, és néha látszott a Sas-út, a Tengerszem és a Halas-tó, a Triumetal, és mögötte a Kriván. (A Koprova-csúcsot innen végig nem láttam, előtte a tavaktól igen.)
Megunni nem tudok egy csúcsot, de menni kellett: le az Öt-tóhoz (a th.-ban tea), majd hosszan le Łysa Polanára. A buszra majdnem két órát kellett volna várnom, így elindultam gyalog, stopolva. Javorina előtt vett fel egy kedves német pár, akik egészen Nova Lesnára, a szállásomra elvittek.
Köszönjük a kesst!
Nagyon jól kifogtuk az időt, zseniális kilátás volt a csúcsról. Se túl meleg, se túl hideg, eső nem volt, felhő is alig... :) Jó tempót mentünk, sok szépet láttunk, pl. néhány zergét egész közelről! :)
Viszont pont a ládát hagytuk ki. Nem akartunk letérni az útról, így már a nyeregnél úgy döntöttünk, hogy nem keresgélünk. Ki tudja, mennyire mozognak a kövek a nemkijelölt részen... Később a képeket nézve lehet, hogy nincs is 10 méter a jelzett úttól?
Volt nálunk egy TravelBug (https://www.geocaching.com/track/details.aspx?id=1653529), megmutattuk neki is a környéket. :)
Kérnénk szépen a képek alapján az elfogadást!
Megtaláltuk. Köszönjük a lehetőséget. [g:hu 1.5.2x] [wapon beküldött szöveg]
Szép menet volt, az idő sajnos nem annyira! :)
A "Konkrétan" kép sokat segített a megtalálásban, szerencsére gyorsan meglett. Tetszik a láda helye - nincs messzire az úttól, de elég rejtett ahhoz, hogy nyugodtan lehessen logolni. Az utolsó kép is a láda rejtekhelyén lett készítve (mellette állva az út felé).
Egy napos túra keretében Bp - Poprád tó állomás (autóból ki) - Rysy - Kapor csúcs - Poprád tó állomás (autóba be) - Bp. Páratlan idő, gyönyörű hely! Összesen 34km és kb3200m szintkülönbség. Sajnos a Rysy-n és a Kapor csúcson is "telt ház" volt, így esélyem se volt ládát elővenni. A képek alapján kérem szépen a találat elfogadását!
Két éve már voltam a csúcson, akkor nem voltak rajta a szlovák ládák a kütyün. Most rajta volt, de sajnos nem találtam. Lefelé szándékoztam keresni, de a csúcshódítás után 10 perccel el kezdett esni az eső, és viharos szél is kerekedett.
Pár percet még így is rászántam, de nem jártam sikerrel.
A képek alapján kérném a megtalálás elfogadást. Köszönöm.
Nagy kedvencem a Magas-Tátra.
Az utazom.com szervezésében érkeztünk a Kapor-csúcsra, ami már az ötödik csúcspont, ahol eddig a Tátrában jártam. Gyönyörű szép időt fogtunk ki, egy aprócska kis zápor volt, de annyi kellett is frissítésnek. :)
Mivel csoporttal voltunk és a csúcson a viharfelhők miatt nem tartózkodhattunk sokat, így a ládakeresésnek nem álltam neki, de szerintem kiszúrtam a sziklatömböt, ahol a helye van. :)
Készítettem fotókat erről is, valamint magamról is a csúcson, kérném szépen a fotók alapján történő megtalálást.
A Kapor-csúcson még 2010-ban jártam. Életem első magashegyi túrája, amit soha sem felejtek el, ugyanis ez volt a legnehezebb túrám. Felfelé ugyan fárasztó volt, de élvezetes. Lefelé viszont soha nem érzett fájdalom jelentkezett a két térdhajlatomban és a lábfejemben. Minden lépés fájt, azt hittem soha nem érek vissza a parkolóba. Később tudtam meg, hogy ezt a magnézium hiány okozta. Azóta mindig van nálam magnézium tabletta. Sajnos ekkor még nem létezett ez a láda, így képek alapján kérném az elfogadást. Köszönöm. [Geoládák v3.12.10]
A hosszú hétvégére Dani barátom ötlete alapján Magas-Tátrai kirándulásokat irányoztunk elő, az első napon a Kapor-csúcs volt a cél.
Még lent ketté vált a csapat, mivel apuval mi lassabban tudtunk haladni. Apu a Poprádi-tó feletti Rysy-elágazásig jött velem, onnan egyedül fel a Hincovo-tóig, ahol Dani és Tasek már várt. Ám azzal fogadtak, hogy a csúcsig már nem jönnek, így onnan egyedül folytattam utam. Nem tudják, miről maradtak le :), lenyűgöző a kilátás a hágóról.
A kicsit lejjebb lévő .com-os láda hosszabb keresés után meglett, ez viszont 20-25 perc után sem. Itthon a segítő képeket nézve nem is jó helyen kerestem, ezért nem "jelszó nélküli megtalálás"-sal próbálkozok.
A keresés felhagyásakor egy fiatal lengyel párral futottam össze, akik kevesebb sikerrel próbáltak selfie-t készíteni. Kisegítettem őket, beszélgetni kezdtünk, így lefelé csatlakoztam hozzájuk egészen a Poprádi-tóig.
Az élmények miatt nagyon érdemes volt eljönni, a láda meg majd meglesz egy legközelebbi alkalommal. ;)
Az ajánlott alsó parkolóból reggel korán indultunk, hogy a meleget és a tömeget elkerüljük. A meleget nem sikerült elkerülni. hihetetlen, hogy végig 30°C fölötti hőmérséklet volt. A Csorba-tó parkolóból a -on mentünk, ami már ismerős volt a RYSY-re menet. A tömeg ma is a Rysy felé tartott, így az elágazás után sokáig egyedül bandukoltunk. Nagyon jó érzés volt, hogy csak mi vagyunk és a nagy csend. A Hincó-katlannál már találkoztunk néhány emberrel, de sokkal kevesebbel, mint azt vártuk. Később egy fotogén zerge, mint egy forgalomszámláló nézett le egy magaslatról. Nem mozdult el csak nézte a felfelé vonuló embereket. Ekkor már nagyon gyilkos volt a meleg. 11 óra előtt értünk fel a csúcsra és a meleg nem nagyon csökkent. Csak néhányan előztek meg. Lefelé próbáltam a dobozt elővarázsolni valamelyik résből, de nem sikerült. Találtam helyette kék Marlborós dobozt, sörös dobozt.
Hát mi nem siettük el a dolgot. Fölfelé 3ó 45 perc mozgási idővel és 1 óra 15 perc állási idővel értük fel. 12,1 km-t mutatott a műszer.
Összesen 24 km volt 7 óra 30 perc mozgással és 3 óra állással.
Szintemelkedés 1212 méter. Süllyedés u.annyi.
Minden percét élveztem.
A láda keresés szempontjából eredménytelen, de nagyszerű napot töltöttünk a Tátrában.
A cél előtt 80-100 m-re lemerült a gps akkuja, természetesen a tartalék lent maradt a kocsiban.
Nem először fordult már elő, majd telefonnal megkeressük mint máskor. Tudtuk hogy pontossága meg sem közelíti a garmint, de nagyon rossz helyen kerestük. Ezt utólag a láda oldalon a "konkrétan" fotó alapján egyértelműen láttuk. A hiányos nyomvonalat elkűldhetem.
Első napunkon mentünk fel a csúcsra. Erős tempóban, 3 óra alatt felértünk, éppen ebédre. Lefelé kerestük a ládát, de sehogyan sem találtuk, kénytelenek voltunk feladni a kutakodást. Rengetegen voltak a Kaporon, köszönhetően a hétvégének és a jó időnek. Kérlek Vértes logja alapján fogadd el a megtalálást.
Kerestük sokáig a ládát, de nem találtuk. Sokan voltak, egy pár épp a ládán ülhetett.
Kérjük a rejtőt a találat elfogadására a képek és az elküldött track log alapján.
A Tátrába szívesen lógatjuk a lábunk, ha tehetjük. Nagyon örültünk, amikor megjelent a láda. Nem volt kérdés, hogy ismét megpróbáljuk a Kapor-csúcsot, főleg, hogy a család e csúcs megmászására tart még alkalmasnak. Rögtön az első nap nekiugrottunk, bíztunk benne, olyan sikeresek leszünk, mint tavaly a Krivánnal. Reggel korán indultunk, hogy én is felmászhassak. A Hincó-tóig nem is volt semmi különös, szépen haladtunk. A Poprádi-tónál picit pihentünk, megállapítottuk, hogy elkészült az új ház is. A patak fölött, ahol lányunk beleesett anno a vízbe, most kötél segíti az átjutást. Jó ötlet volt! Olyan erősen sütött a nap, hogy a zergék is az árnyékba bújtak. A Hincó-tónál ettünk, hogy legyen erőnk a szerpentinre. Az utolsó képünkön még a szerpentin alján lányom éppen teszi el a melegítőfelsőjét a zsákba :(. Alig kezdtünk el emelkedni, amikor olyan hirtelen kezdett szakadni, hogy csak a pelerineket tudtuk kikapni a zsákból, az ujjatlan pólónkra. Nem volt kellemes életünk első igazi nagy viharát átélni 2000 méter felett, főleg hogy villámlott és borsónagyságú jegek pattogtak rólunk. Rövid ideig tartott, de nagyon fáztunk. A vízhatlannak vett bakancsom pillanatok alatt átázott, de a többieké sem bírta. Nagyon közel voltunk már a ládához, de az eső elálltával a visszafordulás mellett döntöttünk. Lefelé kaptunk újabb zuhancsot, majd este a szállásunkon is volt vihar rendesen. Szomorúan feküdtünk, hiányzott az igazi csúcsérzés :(. Másnap alig volt látótávolság, a Téry-menedékházhoz mentünk volna, de a vészjósló dörgés és a felhőbe burkolózott csúcsok és ház miatt inkább lejöttünk a szerpentin előtt. Szombaton a Lengyel-Öt-tó völgyével ismerkedtünk, arra még nem jártunk, lefelé megint bőrig áztunk. Vasárnap reggel szakadt az eső. Dél volt, mire kimerészkedtünk a szállásról. Barlangozni indultunk, de olyan hirtelen kitisztult, hogy Liptószentmiklósról visszafordultunk apa és lánya felfutottak az Osztervára. Ma indulás előtt libegővel besegítve az Elülső-Szoliszkóra csak egy reggeli edzést tartó helybeli előzött meg minket, de így is már szemerkélt az eső, mire felértünk. Szerencsére most ez így is maradt, gyenge esőben jöttünk le. Szép napokat töltöttünk, de az esőből igen csak kijutott az idei nyáron, pedig a házigazdánk arról panaszkodott, milyen száraz. Hát csak addig, amíg mi meg nem érkeztünk. A feltöltött képek alapján kérjük, hogy fogadd el a találatunk, nagyon-nagyon szerettük volna, de feladtuk. Messziről jöttünk,megizzadtunk érte, aztán jól lehűtöttek az égiek, nem tudom járunk-e még arra. A szállásunkon első este működött csak a net, így nem tudtuk eldönteni mi legyen. Lányom és párom felment volna újból, de az időjárás nem volt mellettünk. Köszönjük. A csúcsfotó a régebbi sikeres túra emléke.
Hosszú hétvégére érkeztünk Zsuzsival a Magas-Tátra környékére. Szobaton griffs Zoli bringás ládáját tekertem le délután, a vasárnap pedig egy kis dél-lengyelországi geocachingről szólt: Nedec vára, Krakkó és Zakopane. Ma végre jött a fő fogás (amiért tulajdonképpen kiutaztunk): a Kapor :)
Éjjel óriási viharra, mennydörgésre ébredtünk, olyan robajok voltak, mintha fel akarna robbanni a Tátra. Szerencsére reggelre mindennek nyoma sem volt. Picit borult, de szép időre (a csúcsok lentről látszódtak) ébredtünk. Tudtam, hogy ez jó jel: nincs meleg, nincs tűző nap, nem fogunk odakozmálni. Ahogy emelkedtünk egyre szebb lett az idő: kezdett szakadozni a felhőzet és ki-kisütött a nap is. Felértünk és csodás kilátás lett, de volt egy kis szél, ami a hőérzetet jelentősen befolyásolta: Zsuzsi konkrétan fázott a csúcson. Felfelé menet már kerestem vagy negyed órát a ládát, de nem találtam és elnapoltam, hogy majd lefelé menet újra próbálom. Így is lett, de továbbra is semmi. Beszéltem macikupaccal, de nem tudott érdemben segíteni (ezt utólag nem csodálom, ugyanis ők valami más dobozt talátak, nem a Péterék által elrejtettet). Pétert is hívtam és ő elég jól elmagyarázta, de ennek ellenére semmi... Adtam egy utolsó esélyt magamnak és felidéztem minden részletét, amit mondott és lám meglett a doboz. Azóta a koordináta picit pontosításra került és felkerült az oldalra két segítő kép is. Így már könnyeb lesz az utánunk jövőknek. Lefelé menet már tűzött a nap és melegebb is lett. Leérve a Poprádi-tónál ebédeltünk egyet 20 fokban :) Ímádom a Tátrát és ezt a hőmérsékletet!
Köszönöm Don Razzinonak és Péteréknek ezt a csodás lehetőséget!
A mai nap nem ennek indult. Az eredeti terv szerint Tátralomnicról lanovkáztunk volna a Kőpataki-tóhoz, ahonnan a Magisztrálé útvonalát követve elgyaloglunk Tarajkához. Ezt módosította a csapat az Oszterva-nyereg felkeresésére, de páran úgy éreztük, hogy ha már egy hegymászó egyesület tagjai vagyunk, akkor hegyeket hódítsunk meg, ne dombokat. Így szerveződött pár perc alatt egy tempós haladásra képes kis társaság a Kapor meghódítására. Gyorsan szereztem koordinátákat és azonnal ki is léptünk, mert nem volt túl sok időnk. Nagyon jól haladtunk; mindenhol jóval a megadott kalauzidőknél rövidebb etapokat teljesítettünk. Én már többször jártam a környéken, de társaimnak teljesen új volt a táj. Ennek megfelelően azért meg-megálltunk gyönyörködni, fotózni. 2,5 óra alatt értünk fel a Csorba-tónál lévő felső parkolóból. Sietnünk kellett, mert arról volt szó, hogy 15:30-kor indulunk haza. 12:30-ra fent is voltunk. Ücsörögtünk, fotóztunk, kajáltunk, térkép segítségével azonosítottuk a közelebbi-távolabbi csúcsokat egyaránt. Csináltunk egy közös csúcsfotót, majd 13:00-kor indulás vissza. Közben a nap is elbújt, kissé be is felhősödött; féltünk az esőtől. A ládát a visszaútra hagytam meg, mert a kilátás, az élmény előrébb való. Henrik előre ment, mert hármunk közül ő volt a leglassabb. Mondtuk, hogy megyünk mi is rögtön. No, ez nem így lett. Tomival ketten 40 percig ketten kerestük a ládát, még Péterrel is beszéltem. Nagyon sok repedést átnéztünk, volt amit többször is. Még a törmelék is megindult alattam... A kapott segítség (úttól pár méterre lévő nagy sziklarepedés) sajnos nem bizonyult túl jó támpontnak. Végül Tomi találta meg a dobozt, egy - szerintem - teljesen jellegtelen helyen. Annyira megörültem, hogy meglett, hogy csak a medvés kép készült el Foltival. Ki sem nyitottam a dobozt, mert Tomi (visszarejtés után) már rohant lefelé a hegyről, miközben a többiek is telefonáltak, hogy mi a helyzet velünk. Lefelé nagyot kellett mennünk, mert ennyi időveszteséget nehéz behozni. Végül éppen induláskor csíptük el a többieket a Poprád-tavi-háznál. Egy nagyon klassz napot, hétvégét zártunk. Örülök, hogy ezt a túrát választottuk - a ládától függetlenül. Tökéletes időnk volt. Kár a rejtésért, mert ha egyértelműbb a hely, akkor egy csomó időt megspóroltunk volna, illetve jutott volna belőle olyanra is, hogy beledugjuk a lábunkat a Nagy-Hincó-tó (jég)hideg vizébe.
Kb. két hónapja kezdtük szervezgetni ezt a tátrai hosszú hétvégét, és kicsit sajnálkoztam, hogy ládát nem érintünk - de éppen csak egy kicsit... Annál nagyobb volt az örömöm, amikor indulás előtt 1-2 nappal változott a program: már nem csak a csúcsra, de a ládára is rástartolhatok :-))) A csúcsról lefelé ereszkedve, éppen csak egy fülhosszal a csapat előtt érkeztem, majd kellemes villámcsődület keletkezett a nyeregben :D Hiába, na: bárhol is jelenik meg egy új láda, ott perceken belül kitörhet egy spontán kessertalálkozó :-)
N 49° 7,166' E 20° 3,840' 1350 m [GCKAPR+parkoló]
jelzésen haladunk. Az út nemsokára bevezet az erdőbe, ahol a fenyőfák mellett időnként táblákkal is találkozunk, az út ezen szakasza ugyanis erdei tanösvény is. Kb. fél óra gyaloglás után az út kettéágazik: jobbra a zöld 
jelzés levisz a völgybe, a piros 
jelzésen haladunk tovább. Nemsokára elérjük a következő elágazást 
N 49° 9,795' E 20° 9,260' 1620 m [GCKAPR+keresztezodes]
N 49° 10,941' E 20° 2,901' 2363 m [GCKAPR+csúcs]
-on mentünk, ami már ismerős volt a RYSY-re menet. A tömeg ma is a Rysy felé tartott, így az elágazás után sokáig egyedül bandukoltunk. Nagyon jó érzés volt, hogy csak mi vagyunk és a nagy csend. A Hincó-katlannál már találkoztunk néhány emberrel, de sokkal kevesebbel, mint azt vártuk. Később egy fotogén zerge, mint egy forgalomszámláló nézett le egy magaslatról. Nem mozdult el csak nézte a felfelé vonuló embereket. Ekkor már nagyon gyilkos volt a meleg. 11 óra előtt értünk fel a csúcsra és a meleg nem nagyon csökkent. Csak néhányan előztek meg. Lefelé próbáltam a dobozt elővarázsolni valamelyik résből, de nem sikerült. Találtam helyette kék Marlborós dobozt, sörös dobozt.
