WAP
Fa tövében, talajszinten. Fokozottan ügyeljetek a muglikra és kérlek benneteket, hogy a templom elejéről közelítsetek, ne az udvaron átvágva.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Megközelítés
Harkányt busszal Pécsről tudjátok megközelíteni, a vasúti közlekedés sajnos néhány éve már szünetel. Autóval, kerékpárral egészen a templomig tudtok menni, mellette van egy nagy parkoló, ott bőven van hely a megállásra.
N 45° 51,596' E 18° 12,632' 130 m [GCTere+parkoló]
Bevezető
Kedves Kessertársak! Ezzel a ládával a népszerű fürdőhely, Harkány egy eldugottabb városrészére, Terehegyre kalauzollak benneteket. Nagy csodára ne számítsatok, nincs észvesztő kilátás sem gyönyörű barokk épületegyüttes. Itt csak egy kis református templom van, de ez olyan nyugalmat áraszt magából a maga kis egyszerűségével ami garantáltan tetszeni fog nektek. Menjetek el a fürdőbe, élvezzétek a nyaralást, aztán amikor egy kis lazításra vágytok sétáljatok egyet itt a ládánál, újult erővel fogtok visszatérni a pihenésbe vagy a mindennapokba.
A templomról
Az 1798-ban épült, szintén műemléki védettséget élvező templom a terehegyi városrész kis dombján található.
Az ormánsági református gyülekezetek II. József türelmi rendelete (1781) után szerveződtek újjá. A vidék református templomai többnyire a 18. század végén, a 19. század elején épültek, és a falusi késő barokk, copf és klasszicista építőművészet képviselői. A magyar templomépítészet sajátos, helyi példái ezek a tájba illő, hegyes tornyú, többnyire az országút tengelyében álló, messziről jól látható, műemléki jelentőségű templomok.
A református vallás puritán felfogása száműzte a templomból a faragott és festett képeket, az emberi test ábrázolását, s csak a fehérre meszelt falak tisztaságát tűrte meg. Különös módon Erdélyben, a Nyírségben és itt, az Ormánságban a kép, a díszítés mégis visszatért a református templomokba a fából ácsolt mennyezeten, a kórusok mellvédjén, a padok oldalán, a prédikálószék tetején. A 18. század végén és a 19. század elején készültek e festmények, helybeli vagy vándorló festő-asztalosok, céhbeli mesteremberek munkái. Többnyire mintakönyvből dolgoztak, de a sablonokhoz hozzáadták egyéni ízlésüket, képzeletüket, tehetségüket.
Forrás: Harkány város honlapja
Terehegyről
Terehögy
A török hódoltság alatt is valószínűleg folyamatosan lakott helység, lakossága magyar. A múlt század utolsó harmadában néhány német anyanyelvű telepedett le itt. Századunk elején néhány horvát költözött a faluba. Az 1. világháború után a németség száma némileg megszaporodott. 1930-ban külterületével együtt 437 magyar, 22 német és 6 horvát anyanyelvű lakta. 1970-ben 625 magyar és 11 német lakosa volt. "Jászay Magyar nemzet története a Mohácsi vész után c. munkájában említi, hogy az 1526-ik országgyűlésen jelen volt Teremhegyi Bika János innen való lett volna. A község a régi időben járhatatlan ingoványok közt emelkedett. Híd nélkül bele járni lehetetlen volt, ezért némi részben biztos lakhelyet adott. A helység közepén emelkedik egy domb, melyről nem tudhatni, hogy a természet vagy emberkéz műve-é, melyen most a helység temploma áll. E domb mellett épület fundamentumok és emberi csontok találtatnak. Igen hihető, hogy a régi időben erősség volt itt."
Régen Teremhegy-nek is nevezték, mert jól termő vidék volt.
Forrás: Magyar Névarchívum
Terehegy
Magyar falu Baranya Várm. földes Ura Gr. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Bodonhoz nem messze, és annak filiája, Harkány, Ipátsfa, és Kovátshidához is közel; határja 3 nyomásbéli, búzát leginkább terem, borait Valpói Uradalomba 4 órányira viszik eladni.
Vályi András: Magyar Országnak leírása...I-III. - Buda 1796-1799
Harkányról
A község részletes történetét
itt olvashatjátok. Úgy gondolom, hogy ezt teljesen fölösleges ide is betennem.
Kirándulási javaslat
Ha már itt vagytok akkor ne hagyjátok ki az egyik kedvenc ládánkat a
Diósviszlói hagyásfás legelő-t ládát se!
Végezetül pedig sok sikert és élményekben gazdag kesselést kívánok mindannyiotoknak!'
