Hagyományos 19x14x8 cm-es konyhai patentzáras doboz várja megtalálóit - őrzői társaságában - a nevéről méltán híres Szúnyog-sziget mellett.
A természet nagy öregjei is rejthetnek még meglepetéseket.
A rejtekhelyről is látható a sziget történetében főszerepet kapott "Köss ki" csárda. Ma az egykori csárda épülete megszépülve, felújítva, sűrű lombkoronák takarásában bújik el a kíváncsi szemek elől, így leginkább késő ősztől kora tavaszig tekinthető meg. N 47° 42,423' E 17° 35,526' 116 m [GCSZSZ+kosskicsarda]
Ha megtaláltuk, amit kerestünk, akkor tovább is haladhatunk a földúton, amely rövidesen kikanyaródik a folyópartra, így eljuthatunk a szintén lenyűgöző látványú kavicsos partra. N 47° 42,486' E 17° 34,966' 117 m [GCSZSZ+kavicsos_part] Megpihenés után innen végül visszakanyarodhatunk egyenesen a töltésre. Gyalog is ajánlott, nem nagy túrakör, a parkolótól 2 km összesen.
A Szúnyog-sziget, mely nagyjából egy kilométer hosszú és átlagosan 150 méter széles, a Mosoni-Dunán, Győr észak-nyugati határában található, a város két szigetének egyike. A Mosoni-Duna által kialakított sziget a Püspökerdő közvetlen szomszédságában terül el, hídon nem, csak vízi járművön közelíthető meg. A Szúnyog-szigeten Győr egyik jelentős hétvégiházas övezete alakult ki. A szigetet horgászok és evezősök is szívesen keresik fel. A Szúnyog-szigeti mellékág erősen feliszaposodott, rendezésére először 1993-ban, majd 2014-ben is készült rendezési terv. 2015-ben a mellékágakat EU forrásból kotorták ki, így jelentős sodrású, járható és kavicsos lett mindkét ág.
A Szúnyog-sziget (régebbi nevén Újfalusi sziget) már az 1920-as évektől népszerű kirándulópontja volt a győrieknek. A Belvárostól alig 5 kilométerre található sziget homokos strandja és kikötésre alkalmas partja vonzotta az evezős kirándulókat.
A Szúnyog-sziget Szúnyog utcájában minden háznak, cölöpön álló viskónak, zöldségtárolónak van története. De a leghíresebb ház a pinnyédi oldalon áll, itt élt hajdan az egész sziget tulajdonosa - akinek örökösei parcellázták fel több mint fél évszázaddal ezelőtt a Szúnyog-szigetet -, a néhai Hajnal Simon Kolos, aki az 1930-as években a szigeten egy közkedvelt csárdát üzemeltetett. A "Köss ki" csárda annyira népszerű lett, hogy külön motorcsónakokkal szállították a vendégeket - köztük külföldieket is - a szigetre.
A Győri Nemzeti Hírlap 1937. 07. 25-i számából: "A GyICsÉ-be tömörült motorcsónakosok már számos ízben szórakoztattak tömegesen idegeneket, legtöbbször külföldieket és éppen most vasárnapra is 20 bécsi vendéget jeleztek az ottani autoclub részéről, akiket motorcsónakokkal visznek fel az újfalusi szigetre ebédre. Nem egy külföldi ment már el innen olyan kellemes érzésekkel, amelyek megmaradnak benne élete végéig."
A második világháború után, a Köss ki csárda tulajdonosa, Hajnal Simon Kolos "remeteként" élt a szigeten 1962. január 16-án bekövetkezett haláláig. Valójában nem is volt magányos, Hajnal Kolos kereskedő és kávésmester egyes források szerint 4500 pengőért - míg unokája, Hajnal Zoltán közlése alapján 7000 pengőért - megvette a Szúnyog-szigetet a püspökségtől '35 márciusában. Viszonyításként: egy nősülő hadnagyért 40 ezer pengő kauciót tett le ekkoriban a lányos ház. Felépítette feleségével a "Köss ki" csárdát, vízi kirándulások kedvelt célpontját. Hatalmas forgalom volt, a háborúban a városi légiriadók elől is sokan húzódtak ki ide. Volt segédszemélyzet, és a család nőtagjai is besegítettek. Felesége pénzügyi szakember volt, vitte a könyvelést. Hajnal Kolos álma a belvárosi kávéház volt, félig kész tervekkel, de a hiperinfláció elvitte a vagyont. A csalódást nem heverte ki, engedély híján a csárda megszűnt, s ő két kézzel őrizve a családi hagyatékot magányos lakójává vált a szigetnek. Híres szakállt növesztett, többé nem vágta le. Kapcsolatot ápolt övéivel, de így külön kellett élnie az iskolába járó gyerekektől. Már életében ráaggatta a város a "remete" jelzőt, talán nem sejtve, hogy mennyire bántja ez a családot. "Nem volt remete, csak egy megkeseredett ember" - írta a lánya.
Hajnal Simon Kolosnak halászati és vadászati joga volt a szigeten, kacsát, tyúkot nevelt, fenntartotta magát, répát, kukoricát termesztett. Csak a halat nem szerette, hiába lett szigetlakó. Bejárt a városba, onnan tért vissza '62. január 15-én is, mielőtt rosszul lett. Eltűnését másnap két férfi vette észre, apa és fia, akik fáért jártak ki a szigetre, s Hajnal szokta őket átvinni a csónakján. Sapkája a sziget végében hevert. Városi ünneplőruhája a szekrényében lógott. A győri Népbüfében - ahol gyakran ebédelt - tíz napja látták, kínzó fejfájásra panaszkodott. Február 5-én sajnos a folyó adott választ: a holttestet a szigethez közel találták meg, Hajnal Simon Kolos agyvérzést kapott és vízbe fulladt. Mindössze 66 évet élt.
A két gyermek 1964-ben felparcellázta a szigetet, 65 telekre osztva a mintegy 12 katasztrális hold területet, kivéve az utcát és a sziget két végét, amit erdőnek kellett meghagyni. Az ingatlanok iránt az egyik legfőbb érdeklődő a Vagongyári Turisztikai Szövetkezet volt, a Hajnal-ház pedig a Vertikálé lett. Egy négyszögölért csak 6 forintot kértek az örökösök, akik két telket maguknak is megtartottak, ám végül Hajnal Kolos fia épített csak rá Zoltán fiával egy szerény hétvégi hajlékot, ami ma is áll. Hajnal Kolos lánya azóta sem tért vissza a Szúnyog-szigetre. Némelyik házra már 1964-ben kikerült a házszám és a "Szúnyog utca" elnevezés, ami nem vált hivatalossá. Elültették az első virágokat, a paprikát, a tököt, kukoricát termesztettek, vasárnaponként még esős időben is tucatnyi csónak várakozott a sziget oldalánál. A kertekből füst szállt fel Hajnal Kolos egykori, új életre kelt birodalmán.
A nyolcvanas években, amikor még nem volt mindenkinek kocsija, a 13-as busz hozta a szigetlakókat, ahogy ma is. Volt egy reggeli és egy esti járat, amin többnyire ugyanazok ültek és a megállótól a csónakokig közösen, sétálva, beszélgetve tették meg azt a nyolcszáz métert. Volt, aki hozta-vitte magával az evezőlapátját, s olyan is, aki ivóvizet hozott, mert kútja sem volt kint.
Aztán egy férfi vette meg a Vertikáltól a Hajnal-házat, vastag avarréteg és dzsungel rejtette el a kerti utat és betonteraszt. A csigalépcső is őrzi a vendéglős nyomát, s áll odalent a régi lengőteke, a pincében megvan a söntéspult teteje, s a hajdani libikóka két tartóvasa közül egyik a pinnyédi parton, a másik az újfaluin várja, hogy hozzákössék a csónakot.
A Szúnyog-szigetet nagyon lehet szeretni, de nem való mindenkinek. Van, aki rögtön vízbe pottyan a csónakból és elmegy a kedve. Vagy nem szeret kijárni a fűnyírás miatt. Akad dzsumbujos kert, de a többségé gondozott. A tulajdonosok régi vágya, hogy bevezessék az ivóvizet, mert mindenkinek fúrt kútja van, de egyedül a villanyt vezették ki, a szemétdíjat pedig az itt lakók adójának egy százalékából fedezik. Mert 1991 óta létezik a Szúnyog Sziget Zártkerti Egyesület.
Már fiatalodik az átlagkorosztály, s van két-három állandó lakója a szigetnek. A régi házak helyére nem épül új, mint a városban, így jobbára az eredeti üdülők toldozott, bővített változatai sorakoznak a Szúnyog utca két oldalán: 50 ház a 70 telken. A fák nagyra nőttek, répát, kukoricát itt már szinte senki nem termeszt, nem divat. Mindent átjár az akácillat, mókusok, vadkacsák élik előttünk életüket, meglepő közelségben, s néha őzek időznek a parton.
Aki a mostani nyugalmat élvezi, nem felejti el a 2013-as árvizet sem, amikor a Győrújfaluról forduló helikopterek egész éjjel a sziget fölött bömböltek. Most olyan, mintha soha nem borította volna iszap a zöld folyosót, s a nyárfavirág "pilinkélésében" úszó szigetet, ahol éltek és meghaltak Hajnal Kolos óta sokan. Ő volt a sziget pipás embere, akit a gyerekek Popeynek neveztek.
De a "Köss ki" csárda vendéglőse óta az embernek itt jár még egy élet. Ami nem a víz és nem a ház, hanem az az új beköltöző, aki hűséget fogad Győr titkos kertjének. Ahová - Czigány Jenő 1963-as írása szerint "mi csak belopakodhattunk".
A Szúnyog-sziget most szebb, mint valaha. A nemrég még hervasztó képet mutató, kiszáradt, pinnyédi kis ág a 2015-ös kotrás óta újra csobog, a természet úgy hódította vissza, mintha a part mindig is így burjánzott volna. De még nem nőtte be a magas nád, sem az ember nagyságú bokor, a fű csöndes, finoman hajló, sosem szomjazik. Hódok rágcsálják megint a fák alját.
A két partot egymástól csak 120-150 méter választja el, mégis két hosszú megyére bontja ezt a tündérországot az illattal megtelt egy szem utca. Valaha ezt nevezte el a sziget tulajdonosának két örököse "Szúnyog utcának", ami egy kilométeren át vezeti léptünket a sziget két vége között. Valójában nincsen hivatalos neve, csak helyrajzi száma van.
Néhány tulajdonos egész évben itt lakik, mások még nyáron is hazamennek éjszakára. Pedig a reggel a legszebb, a fű mindig harmatos.
Ha megtaláltad a ládikát, csak érezd jól magad, töltődj egy ideig a szemközti Szúnyog-sziget látványával.
Mindenkinek kellemes kirándulást, jó keresgélést kívánunk!
60 km kerékpár edzés Győr körül. A láda megjelenésekor terveztem, hogy a következő tavaszi győri menetben fel fogom keresni. A Rábca torkolatig a kerékpárút a gáton kiváló, de a Radnóti sírhely felé a sóderos utat és Abda dzsindzsa harcos ládáit évek óta kihagytam a győri körből. A Szúnyog-sziget új ládájával a gáton futó kerékpár utat újra beillesztettem a győri körbe.
A gáttal ellentétben a sziget felé a földút nehezen kerékpározható, az utolsó 20 m csalán- és szúnyogharc. A láda azonnal meglett. Vissza tekertem a gátra, és nyomtam tovább a pofaszelet a zsilipig.
A ládát be fogom illeszteni a győri GCKUPA menetekbe.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.9]
A nevéhez hűen azért volt szúnyog és aljnövényzet. Nyugalmas hely, "meglepetésünkre" pingpongoztak az egyik nyaraló udvarán a szigeten. Végre gyérítettük a Győr környéki ládákat.
Köszi, hogy megmutattad.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Nagyon ötletes a láda elrejtése. A biciklimet a vállamon vittem be a bozótosba, szóval jól nézhettem ki!🤣 Ez számomra egy emlékezetes hely marad főleg hogy nyáron a sok szúnyog miatt a keresét feladtuk és most így több mint fél év múlva visszamentem és megtaláltam a híres nemes szúnyog szigeti ládát.
Ha a láda készítője elolvassa ezt csak annyit szeretnék közölni hogy a kis füzet teljesen betelt és cserélni kéne! [Geoládák v4.5.8]
Megvan!
Szúnyog-sziget nálunk is van a Velencei-tónál, bár az teljesen más. Itt egyértelműen a leírás vitte a prímet, nagyon tetszett a sziget története. Sajnos a helyszínről sok mindent nem látni, és esélyünk se volt, hogy átjussunk egy séta erejéig a szigetre.
Köszi a rejtést!
Evezni jöttünk Mosonmagyaróvárra, a Malom ági Lajtára, és a Mosoni Dunára. Mivel a megbeszélt találkozóig volt még egy kis plusz időnk, beszaladtunk ezért a ládáért, mert a környéken már csak ez az egyetlen, ami hiányzott. Geoévike, Csilla, és Toti voltak a társaim a kalandban. Addig mentünk kocsival, amig csak tudtunk, majd innen egy rövid gyaloglással értük el a ládát. Logolás után indultunk is tovább, hogy ugyanezen a vízen, egy picit fentebb evezzünk egy jót!
Miután az abdai hídfőnél a szántóföldön keresztül visszaverekedtük magunkat a töltésre, ismét bicóra pattantunk és a gyorsan közeledő naplementében megérkeztünk ide, ahol hamar megtudtuk miről kapta nevét a hely. Ezek okán az ittlétünk kicsit sietősre sikeredett, sajnáltuk, hogy nem tudtunk jobban szétnézni. Ha egyszer rájövünk, hogy mikor nincs ott annyi szúnyog, visszamegyünk egy sétára. A láda szerencsére meg van, ahogy írták is előttünk, csak egy kicsit átnedvesedett. Reméljük mostanában nem lesz megint ekkora áradás, de ettől függetlenül lehet érdemes lenne egy vízhatlan zacskóba tenni. Köszönjük a rejtést! [Geoládák v4.5.1]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Az áradás nem tett kárt a rejtekben. A ládában a füzet kissé nedves, de nem vészes.
Most még szúnyog sem nagyon volt. [Geoládák v4.5.0]
Győr és a Mosoni-Duna körüli biciklis ládázásom körül erre is eltekertem. Jó sokáig kerestem a ládát, de sajnos nem találtam meg. Remélem ott van csak nem jártam szerencsével. Kérem a rejtőt a képek alapján fogadja el a találatot.
Köszönöm a lehetőséget!
TFTC!
Sopronba menet
Jelenlegi vízállás miatt 180 m-nél közelebb nem lehet száraz lábbal a ládához eljutni. Az esetlegesen magas vízállást jó lenne említeni az oldalon, bár sejtettem, azért megpróbáltam, a bokacsizma ide most kevés volt:) Kérek szépen jelszó nélküli elfogadást, köszönöm.
A hely egyébként jó, amennyit láttam belőle:) [Geoládák v4.4.0]
Gyönyörű hely, köszönöm, hogy megmutattad. Megnéztem a kavicsos részt is, helyi fürdőzők érdeklődtek a fényképezőgép láttán, hogy mégis mit keresek ott :D
Győr környéki 90 km-es kerékpártúra során az útba eső rejtéseket kerestem fel. Utam Győr bázissal, Kunsziget, Lébény, Győrsövényház, Ikrény és Koroncón át vezetett. Köszönet a rejtésért.
Kis húsvét hétfői ládázás.
Jó ideje készültem ennek a Győr közeli ládikónak megkeresésére, ma jött el a napja. EnZo-val a töltésen áthajtottunk és az emlékmű után, a parton hagytuk Geopelt. Kis séta volt az "Öreg", már messziről sejtettük, hogy ő lesz az. Némi sisnyán átvágva elértük, logoltunk, majd tovább sétáltunk a kavicsos úton a Rejtő által ajánlott kavicsos part felé. Megnéztük a sziget csücskét, néhány bogarat és kis csigát, aztán a töltés aljában futó szekérúton tértünk vissza a parkolóba. Kellemesen meleg volt ma, furcsa is volt így április elsején. Maga a látnivaló így, hogy a szigetre nem volt módunk bejutni nem valami nagy szám, de egynek azért jó volt.
NZs & EnZo
Megtaláltuk, köszönjük az élményt. [Geoládák v4.2.1]
Szuper volt! A tengerjáró hajó azért meglepett.
A láda helye nagyon jó, az árvízbiztos megoldás is tetszett.
De! Ha tovább megyünk, akkor kezdődik az igazán szép rész. Találtunk több kavicsos partot is útközben és egy favágót....aki jól meglepődött, hogy kerültünk oda.
Nagyon jó volt az időpont, mert ragyogó időben szúnyogmentesen élvezhettük a kellemes környezetet, amihez egy hattyú is hozzájárult a produkcióival.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.2.6]
Ünnepi 3 napos ládázás Győr és környékén, eddigi "felderítetlen" területünkön. 21/13.
Második napunk a környék megismerésével és az előző nap be nem fejezett multik lezárásával telt el. A pénteki 15 km után, ezúttal 14 km séta jutott....
A nap záróládája, kissé ugyan fáradtan, de egy szép környezetű, békés helyre jutva. A láda rendben - árvíz esetére is remekül biztosítva....
A nap végén megismételtük Győrben első napi látogatásunkat a pizzériában, ezúttal is jól megérdemeltük...
Ma sem az irodában telt a munka, Győrött jártam, két láda (GCSZSZ, GCHIDF) felkeresése fért bele.
Remek idő volt, hétköznap lévén senki se járt arra, nagyon élveztem a vízpartot, a nyugalmat és a keresést. A hódok munkája jól látható a rejtés körül is. A kavicsos part kicsit marasztalt, de végül csak elengedett.
Az autó navigáció kicsit megzavarodott és a gáton próbált minket a ládához vinni. Először úgy döntöttünk, hogy gyalogolunk egy nagyot, de aztán figyelmen kívül hagyva a Google javaslatát, eljutottunk a kijelölt parkolóig. A gáton történő átkelés nagyon félelmetes volt, igaz Gizi? :-)
A mai napon víz környéki ládákat kerestünk fel. Nagyon hangulatos a sziget, tetszett a környezet. Nyoma sem volt a víz áradásnak, száraz lábbal jutottunk el az ügyesen rejtett ládához. Köszönet a rejtésért.
Megtaláltam.
Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.10.16]
A gumicsizma megoldotta. Tetszett a hely története, a hangulata és főleg, mert nem volt szúnyog. ;-)
Volt egy kis időm Győrben, így nagy elánnal iramodtam a ládához. A nagy elánból nagy pofára esés lett, mivel a sok eső miatt, a láda környéke vízben áll.
Kicsit kiesik mostanában ez a környék, előre is köszönöm a rejtőnek, hogyha elfogadja a találatot.
Sopronból hazafelé egy kis kitérő a Szúnyog-szigetre. Már kajakoztunk a Mosoni-Duna ezen szakaszán, de akkor más világ volt. Most is tetszett a folyó, ezen a nyugodt, téli vasárnap reggelen. Egészen meghitt volt. Jó volt a tudat, hogy fél óra múlva pár kilométerrel lentebb vízre fogok szállni. Győr belvárosában tettem vízre, ezúttal a kis Safarit és lecsorogtam gyakorlatilag a torkolatig, de az erőmű miatt Véneknél szálltam ki. Klassz kis menet volt: nyugalom, magány, vadkacsák, gondolatok, vízen lét és feltöltődés...
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Győr-Moson-Sopron megyei ládatakarítás részeként ez volt a mai első találat még sötétben, a mobil fényénél, így a környékből most nem sokat láttam.
Már sötétben értünk ide, de a helynek így is jó hangulata volt.
1976-ban Budapestről eveztünk fel ide egy kielboattal (a következő évben kajakkal csak Győrig). Aztán valamikor a 80-as évek végén (de még a Duna elzárása előtt) Győrből indulva kajakkal felmentünk végig a Mosoni-Dunán (aztán ki az akkor még élő Csúnyi-Dunán az akkor még fősodrot adó Dunára, be néhány szigetközi ágba, és le Budapestre). Egy másik évben pedig a Rábáról érkezve kanyarodtunk fel a Mosoni-Dunára, hogy aztán átemeljünk a Zámolyi-csatornára. (A Győr alatti szakaszon sokszor a Rábáról érkezve.)
Kora reggeli keresés már szúnyog mentes évszakban. Cserébe félig harmatos, félig deres aljnövényzet közt a földútról könnyen meglett a rejtekhely. Köszönöm, hogy megmutattad!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.1.0]
Annak ellenére, hogy majdnem október közepe van, az erdő el van ázva az éjszakai esőtől, még mindig van szúnyog.
Ismerős volt a helyszín: korábban volt itt egy com-os rejtés, akkor jártam itt először. A sziget a reggeli párában is nagyon szép, a jelszó is tetszett, valamint a részletes leírás is.
[Geoládák v4.0.3]
Ismerős és számámra kedvelt hely, sokat járok, biciklizek és evezek errefelé.
Jobban örültem volna, ha a szigetre kell bemenni a dobozért, maradandóbb élmény lenne mindenkinek. A rejteket próbáltam közvetlen a parton, illetve a földúton továbbhaladva is megközelíteni, de sehol sem találtam járható ösvényt, így marad a dzsindzsás (ez a része nem tetszett). Hosszúnadrág erősen ajánlott és a rejteknél a vízisiklókra is érdemes figyelni!
Nagyon örülök, hogy újabb láda jelent meg Győr környékén, tetszett a leírás is, nem ismertem a sziget történelmét, kösz a rejtést.
N 47° 42,423' E 17° 35,526' 116 m [GCSZSZ+kosskicsarda]
N 47° 42,486' E 17° 34,966' 117 m [GCSZSZ+kavicsos_part]
N 47° 42,294' E 17° 35,618' 110 m [GCSZSZ+1parkoló]
N 47° 41,980' E 17° 35,903' 113 m [GCSZSZ+buszmegálló]
