Megye/ország: Somogy
Elhelyezés időpontja: 2013.09.28 16:10
Megjelenés időpontja: 2013.09.28 16:11
Utolsó lényeges változás: 2023.10.07 16:46
Utolsó változás: 2024.05.17 07:31
Rejtés típusa: Multi geoláda (4H)
Elrejtők: Ajtony & Zerind HUN
Ládagazda: Ajtony Nehézség / Terep: 2.5 / 2.5
Úthossz a kiindulóponttól: 16000 m
Megtalálások száma: 116 + 7 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.2 megtalálás hetente
Gyalog a Postakocsi-úton
A Kaposvártól Szigetvárig vezető 36 km-es egykori országút (Régi postakocsi-út) északi szakaszát tárja fel ez a 16 km hosszú körtúra-útvonal. A kaposvári városi szakasz mellőzésével Töröcskétől a Ropolyi-erdőbe vezet, majd visszafelé elhagyva a Postakocsi-utat a Kecskeháton és a zselickislaki hegyen átvezetve záródik. A körtúra egyes szakaszai a Zselic teljesítménytúrázók számára ismerős jelzett utakon haladnak.
Eső után nem az a kimondott kerékpárút!
Az erdőlátogatási és közlekedési korlátozásokat tekintve ez a segédlet hasznos lehet. Jelszó képzés: A négy pont jelszórészlete egybeírva.
1. N 46° 18,584' E 17° 47,234' 5-ös kilométerkövön keresd az üveg matricát.
2. N 46° 17,441' E 17° 47,253' mikroláda odvas fában
3. N 46° 16,011' E 17° 48,443' valós láda (12 cm*12 cm*10 cm) többtörzsű fa töve között. Gondosan takard el!
4. N 46° 18,398' E 17° 48,201' 3 cm * 5 cm üvegmatrica beton oszlop belső felületén. A ládába TravelBug helyezhető. Útvonal
A körtúrának nincsenek önmagukban is külön érdekességet rejtő állomásai, ezért a rejtések mindössze ellenőrző pontként szolgálnak.
A Postakocsi-út kezdeti szakaszának nyomvonala a Bartók utca és a Töröcskére vezető országút nyomvonalával egybeesik.
A túra kiindulása: N 46° 18,662' E 17° 47,195' 210 m [GCRPKU+Ajánlott parkoló], és innentől dél felé haladsz a murvás úton. N 46° 18,584' E 17° 47,234' 210 m [GCRPKU-1] N 46° 17,441' E 17° 47,253' 264 m [GCRPKU-2]
Kiérsz az aszfaltos útra, ott követed a P- jelet N 46° 15,593' E 17° 47,884' 273 m [GCRPKU+1.útpont].
Az itt P- jelzésű Postakocsi-utat elhagyod, mert letér dél felé: N 46° 15,455' E 17° 47,973' 276 m [GCRPKU+2. útpont].
Északra indulsz a Kecskehát gerincén N 46° 15,408' E 17° 48,652' 261 m [GCRPKU+3. útpont].
Innentől végig a K+ jelzésen, majd a K-, S- és K+ jelzésen a Kecskeháton és a kislaki hegyen. N 46° 16,011' E 17° 48,443' 265 m [GCRPKU-3] N 46° 18,398' E 17° 48,201' 200 m [GCRPKU-4]
A Régi Postakocsi-út története
A török idők pusztításai nyomán elnéptelenedett Zselic falvainak egy része lassan életre kelt, de a vidék továbbra is ritkán lakott maradt. Még a 19. század elején is a Drávától a Balatonig szinte megszakítás nélkül a természet uralkodott, és ez a mondás járta: "nem az erdők vannak Somogyban, hanem Somogy van az erdőben".
Az 1950-ben Baranyához csatolt Szigetvár és szigetvári járás emberemlékezet óta Somogy vármegyéhez tartozott, ezért a megyeszékhellyel történő közvetlen összeköttetés a régi időkben is nagyon fontos volt.
Kaposvár központjától Szigetvárig vezet a Régi Postakocsi-út, amely már az I. katonai felmérés térképén (1763-87) is nyomon követhető. Hossza 36 km. Ez az egykori országút már több mint egy évszázada szerepét vesztette, mióta kiépült a 67-es út. A 67-es nyomvonalára az jellemző, hogy lehetőség szerint völgyekben halad, kisebb vízfolyások sokaságát keresztezve (közben két magasabb vízválasztóra is felkapaszkodva). Ez a vonalvezetés ésszerű a Zselic településszerkezetét tekintve, hiszen a jelentősebb községek mind völgy aljára vagy a völgyek oldalába települtek.
A Régi Postakocsi-út vonalának kijelölésekor más szempontokat tartottak eleink fontosnak. Pár évszázada a szilárd burkolat nélküli országutakat Somogyországban nem sok minden különböztette meg a mezei szekérutaktól. Létesítésük és karbantartásuk során a régi mondás szerint "sárra sarat hánytak", az esős időben tengelyig érő dagonyákat sárgafölddel töltötték fel. A Zselicben gyakorlatilag nincs útépítésre alkalmas kőzet, a földutak kőtörmelék szórással történő feljavítása során a Mecsekből szállítható, így méregdrága kövek helyett gyakran az itt-ott helyben fellelhető könnyen szétmálló mészkötésű homokkövet használták. Az országút rangját leginkább csak mérföldkövek kihelyezése, és az jelentette, hogy mellette széles sávban kivágták az erdőket, hogy az útonállók minél kevésbé tudjanak lesből meglepetésszerűen támadni az utazókra.
Ilyen építési mód mellett minél messzebb sikerült a Zselic vizenyős völgytalpait elkerülni, annál jobb volt. Ráadásul a völgyekben a keresztező patakok és erecskék hidak építését és karbantartását követelték volna meg, ami a vármegye szűkös lehetőségeit erősen megterhelte volna.
Adott korban ésszerű megoldás volt a Zselic domborzatának jellegzetessége alapján vízválasztókon vezetni a nyomvonalat.
A Zselic dombvidéke a kiédesedett vizű egykori Pannon-tó feltöltődése, majd az így létrejött síkság két-háromszáz méteres kiemelkedése révén keletkezett fennsíkból született. A mélyben fekvő kőzetrétegekben fellépő törésvonalak mentén a puha üledékekből álló felső rétegek is sérültek, könnyebben váltak az erózió áldozatává. A megbolygatott vonalakon a lefolyó vizek hosszú, túlnyomóan észak-dél irányú völgyeket munkáltak ki. Eközben az eróziótól megkímélt dombgerincek nagyjából megőrizték az eredeti fennsík magasságát. Ezért van az, hogy egy dombtetőről körbenézve a völgyeken túli láthatárt közel azonos magasságú, nagyjából vízszintes dombgerincek zárják. A vízfolyások a völgyekben erednek, ezért a vízszintes dombgerinceken vezető utak sehol sem keresztezik azokat.
Az elmúlt századok térképészete és mérnöki ismeretei alapján nem lehetett egyszerű feladat egy ilyen, lehetőleg minél egyenesebb útvonal kiválasztása a szaggatott felszínű, végtelen erdőkkel fedett dombvidéken.
A Régi Postakocsi-út legendája
A Zselic végtelen erdői, útvesztő völgyei sok-sok törvényen kívüli szegénylegénynek nyújtottak menedéket a 19. század során, míg a 60-as években sikerült a rettegett bandákat és orgazda hálózatukat a legkönyörtelenebb módon felszámolni.
A statáriális időszak egyik utolsó rajtaütése a 1877-ben a Postakocsi Út Kaposvár-Töröcske közötti szakaszán történt, ahol a kereskedőket kirabló Horváth Baráth András két társa tűzharcban esett el, őt magát elfogták, és gyászos sorsra jutott.
Persze a betyárélet története tovább élt és megszépült a nép visszaemlékezéseiben, idővel legendák sokasága született. Ezek egyike a Postakocsi-út legendája.
Ki ismerhette volna az erdőkben bujkáló szegénylegényeknél jobban a vidéket? A legenda szerint egy halálra ítélt betyár azzal váltotta meg a szabadságát a "kaposi" szolgabírónál, hogy ki tudta jelölni a postakocsival egész évben járható, legrövidebb út nyomvonalát.
Akárhogy is történt, a 36 kilométeres útvonal kijelölése
a lehető legjobban sikerült. Kaposvárról indulva a Kapos völgyéhez képest 100...150 méterrel magasabban húzódó vízválasztóra kapaszkodott fel 5 km-en át, majd mintegy 10 kilométert ezen a szinten tett meg az erdőben. A Lencsés-tető után folyamatosan ereszkedett le Kishárságyon keresztül, Hárságyot és Antalfalut érintve a már síkságon fekvő Basalig és onnan tovább Szigetváron a mai 6-os útig. A sík vidékeken is alig észrevehető vízválasztón haladt, hidakat sehol sem kellett építeni.
A Régi Postakocsi-út ma
A Postakocsi-út a II. katonai felmérés idején (nagyjából az 1800-as évek középső harmadában) még fő útvonalnak számított, de az évszázad végén a megyetérkép tanúsága szerint már azonos fontossága volt a 67-es út elődjének. A Postakocsi-út a 20. század első éveiben veszítette el szerepét. Emléke még nem enyészett el: egyes szakaszai ma is Kaposvári utca néven szerepelnek Basal és Szigetvár belterületén.
A régi út ma is nyomon követhető, és túlnyomó része gond nélkül járható megszakítás nélküli útvonal a két város között.
Néhol szilárd burkolatú országúttá, több helyen utcává építették ki, de legnagyobb része erdei vagy mezei földút. Rövidebb-hosszabb szakaszain jelzett turistautak vezetnek, de ma (még) nincs összefüggő saját jelölése.
A régi út vonalvezetése az északi szakaszon évszázadok alatt teljesen változatlan maradt. Ezen a szakaszon néhány megviselt kilométerkő is dacol az idővel az 5. a 6. a 9. a 10. a 14. és a 15. kilométernél (ki tudja, meddig...).
Ami a középső és déli szakaszt illeti, a legújabb időkben a Basal-szőlőhegy és Antalfalu közötti szakasz kezd elvadulni. Itt hosszabb szakaszokon az eredeti út még éppen járható, máshol kezdi felverni a bozót, ezért a szekérút az eredeti utat kísérő fasor külső oldalára tevődött át. (Antalfalu belterületén pedig járhatatlanul, pár méternyire követi a település főutcáját jelentő országutat.) A régi út nyomvonala ezeken a helyeken is jól azonosítható mind bejárás során, mind a Google űrfelvételein. Több helyen itt is megkezdték a karbantartási, bozótirtási munkákat.
A mostani multival bemutatott északi szakasznál található egy mintegy 250 méteres szakasz, ahol a régi nyomvonal jól felismerhetően pár méternyire vezet a ropolyi erdőgazdasági út mellett\alatt (az 1. és 2. útpont között).
Csatlakozás a meglévő [GC2KER] túraútvonalról
A GC2KER útvonalának bejárása közben az 1. útpontnál van lehetőség becsatlakozni a kerékpárral nem mindig és akkor is nehezebben járható Postakocsi-út multiba, 2-1-4-3 sorrendben keresve az állomásokat, majd a Kecskehát déli végénél visszatérni a GC2KER útvonalába.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! A DDP útját járom, de ma ezt az útvonalat is végigjártam. A hármas ponthoz vezető úton és a kerítés mögött sok vaddisznó volt. Néha tapsoltam vagy fütyültem egyet, mert egyedül voltam. Szép útvonal.
Megtaláltam Andival.
Kellemes nem túl megerőltető túra volt szemerkélő esőben. A 2. ponton az odú akkor, hogy a feleségem simán beleférne. A 4. pontnál a helyiek elárulták hogy nyugodtam bemehetek a kereszthez az önkormányzat telkén.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! A keresztet a negyedik pontnál elkerítették, de attól még be lehet menni csak egy szürke kapun fel kell emelni egy kallantyút. Maga a mikroláda is eltűnt mert kivágták azt a fát. Amúgy nagyon szép a túraútvonal. És köszönöm a rejtő segítségét a jelszó részlet pótlásra szorul. [Geoládák v4.0.3]
18 kilométeres túra a Zselicben. A mai fő csapásirány a régi postakocsi út multiládájának a felkeresése volt, de kisebb kitérőkkel szedegettük a környékbeli ládákat is. Az első ponton valami miatt nekem jó 100 méterre máshova mutatott a koordináta, de szerencsére Koszt Andinak a jó érték volt a vevőjében. A Postakocsi út kerékpárral is remekül járható, lehet, hogy bringával is visszatérek ha jobb iső lesz.
Kaposvár környéki tekergőzés 2keréken a hőség jegyében. Kösszi a rejtést! ---- A szokásos kiváló Ajtony minőség, remeken kitekerhető multival. Geo-Gratulációm:3x5!
Tegnap végre felkerestem az összes helyszínt, köztük több olyat is,, ahol még sosem jártam. Fantasztikus helyekre jutottam így el (igaz, bringával), nagyon köszönöm az élményt.
Sajnos az első és a harmadik darabot nem találtam, ezért mindenhol fotóztam. (A harmadik helyszínen pl. Azt a gyökérmélyedést, amiben állt a víz. Remélem, a doboznak nem pont a lefotózott lyulban kellene lennie... bottal megkavartam a vizet, abban jelenleg nincs láda.)
Kérem a megtalálás elfogadását a fényképek alapján.
Somogyi ládázásunk alkalmával szedtük össze a pontokat. Nagyon tetszett, dabcsi és má-csa társaságában vidám is. Aki többet szeretne erről tudni az olvassa el "Egy vádalku tanulságai a XIX. század bűnüldözésében.
Bőszénfáról, az ajánlott parkolóból indultunk egy nagy kerékpáros körre.
A láda nagyon jó erdei utakat mutat be. Egy-két kisebb sáros folttól eltekintve végig jól biciklizhető az út. Érdekes lehetett amikor még nem létezett a 67-s út és minden utazó erre járt.
Ha már a GC7DOM-ot főleg leautóztam, akkor itt viszont szigorúan bicikliztem. A kör nyugati felén nagyon friss, szinte autópálya szélességű felújítás és murvaszórás fogadott, és az út keleti fele is kifejezetten jól karbantartott egészen a Kecskeháti K, K+ elágazásig. Összességében nagyon szép útvonal, ideális kerékpáros terep, leküzdhető emelkedőkkel és hosszú gurulásokkal. Az első ponton szenzációs a rejtés, persze a többi is jó.
Zselici délutáni biciklizés: 90 km zömében erdei aszfalt utakon és földutakon.
3 - GCPOFO - 2 - 1 - 4 sorrendben. A forrásládás átkelés kemény volt (tolás), a többi rész jól biciklizhető.
Valóban gyalog, a megadott táv bő kétszeresével, Zselic 36 (->40) túrán. Miután a Kecske-hát ellenőrzőponttól a déli hurkon tévedésből fordítva indultam el, éppen fordított irányú bejárással jött össze. Az útvonal közvetlenül csak a 3-4. állomásokat érintette, és épp a végén kellett dönteni, hogy bevállalok-e az 1-2. állomásokért pár plusz kilométert, vagy legalább egyikük feladásával esetleg jelszó nélkülit kérek. Végül bevállaltam, és így volt jó, mert így kikerekedett a táv 40-re, az élmény pedig egészen kiválóra a teljesítménytúra és a multiláda egységében. Köszönöm a színvonalas rejtéseket - különös tekintettel az 1. (nekem utolsó) állomásra - és a prémium ládaoldalt, ahogy Ajtonytól amúgy is megszoktuk a már-már líraian lokálpatrióta somogyi ládáinál - csillagos ötös. Külön jó volt, hogy a túra végén a szervezők között még rég látott földijeimmel is találkoztam.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Végül 18 km lett, bár igaz, ha már itt jártam leugrottam a Pölöskei forráshoz és vissza. A 3-ik állomás közvetlen közelében frissen vágták az erdőt. Egyelőre a rejtőfa még megúszta. Ragyogó tiszta idő volt, így útban a 4-ik pont felé az É 46°16.686'
K 017 °48.332' koordináta pontról, a Badacsony, a Szent György - hegy és a Gulács felemelő látványa tárult a szemem elé! Nagyon szép gyalogtúra volt, egy kora tavaszi napon! Ui. : az első pont rejtése valóban zseniális! [Geoládák v2.2.5]
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést! Ugyan szándékunk ellenére éjszakai túrába torkollott a sétánk, de csöppet sem bántuk, így is fantasztikus volt! :) [Geoládák v2.2.5]
Gyalog a Postakocsi-úton az ajánlás szerint. Az első pont zseniális rejtése mindjárt feldobta az indulást, ami jól is jött, mert az út eleje elég ingerszegény. Egészen a hármas pontig szinte semmi nem történt. Néha találkoztunk másik elvetemült kirándulókkal, motorosokkal, de egyébként kilométer gyűjtögetés és izzadás jellemezte az utat. Egész nap rekkenő meleg volt. kb. 30°C.
Aztán ráfordultunk a kék +-ra és egészen más arcát mutatta a táj. Tul. képp megmutatta az arcát. Volt kilátás, érdeklődő róka koma és rengeteg erdei gyümölcs. A meleg jól kifárasztott. A 4. pontnál leroskadtunk a lócára és csak a Hotel Kardosfa gondolatára gyűjtöttünk erőt a továbbmenetelhez. Nekünk végül 18 km-t mutatott a GPS. Szintemelkedés alig van benne (255 méter), igazán könnyű útvonal, csak a meleggel kellett megküzdenünk.
Köszönjük a lehetőséget.
A Kardosfában még mindig a fácánleves a legjobb leves. :-)
Rettenetesen régóta piszkálta ez a láda a fantáziámat. Immáron meg is lett :)
Pár hete határoztam el, hogy végre begyűjtöm ezt a ládát, amikoris a SEFAG ZRt. egyik kollégájával dolgoztam együtt, és a láda 3. állomása mellett mentünk el. Lassítva begyűjtöttem, de így már adta a láda a feladatot, hogy gyűjtsem be a maradék 3 ládát is.
Így hetekkel később a mai napon azaz 2018.07.16-án végre meg lett a teljes láda minden állomásával együtt.
Keresői bejelentés alapján ládaellenőrzés. A ládika az eredeti helyén lapult. Nem tettük ki a pótlásra előkészített újat, mert a régi teljesen rendben van. De a megtalálásához le kell hajolni vagy letérdelni, mert a rejtő odu talajszinten van.
24.-i séta, amíg Dabcsi a hókockát sütötte. Az első, a második és a negyedik pont egy körön - a postakocsi útról a sárga jelen vágtam át a Kecskehátra - hát ezt csak erős idegzetűeknek ajánlom: ledöntött erdő, eltűnt jelek, két keresztben épített vadkerítés, minden adventi hangulatomat felemésztett, de a Kecskeháton lenyugodtam. A ropolyi útról pedig begyalogoltam a hármasért, ez így is jó négy óra volt, lelkifurdalás nélkül jöhetett a karácsonyi menü...
Óévbúcsúztató közös ládázás Libertyvel. Mármint a láda 1-2. részpontja. A másik kettőt szintén Libertyvel, még 2016.12.11-én sikerült begyűjteni. Fogynak a megtalálatlan Ajtony-ládák, ami nem öröm, mert mkinden alkalommal nagy élménnyel lehetek gazdagabb!
Két részletben kerestük fel pontokat, szikrázó napsütésben, remek túrával. Mindegyik pont és rejtés nagyon tetszett, köszönet Ajtonynak a rejtésért és a helyek bemutatásáért :)
A "Kujti" által felfedezett 5-ös km-kő a Postakocsi-úthoz tartozik. Erről könnyű meggyőződni, ha az ember a Kapos-hídtól indulva a GoogleEarth útvonalmérés funkcióját használja, és felméri az 5000 m távolságot a II. katonai felmérés alapján azonosítható jól ismert nyomvonalra (a kanyarok miatt minél kisebb lépésekben követve a görbületeket. Ráadásul a kő felirata 5 km - ez eléggé egyértelmű). Ezzel a módszerrel lehetett rábukkanni a különben rejtőzködő 9-es és 14-es kőre is a 9.000 illetve 14.000 méterre a Kapos-hídtól. A 15-ös kő is ott van, ahol lennie kell: 15 km-re a Kapos-hídtól. A "Kujti" által "máshol" talált 10-esnek semmi köze a Postakocsi -úthoz, Ő is írja, hogy valahol máshol van. Látszik, hogy az nem km-kő, hiányzik róla a km betűjel, ez helyett egy 1-es szám szerepel. Tehát valami más szerepű jelzőkő.
A Postakocsi út valódi 10-ese szomorú állapotban van.
Ezek a kövek (Kujti logjában) nekem tipikus települések közti határköveknek tűnnek. A kilométerkövek szögletesek voltak, fehérre meszeltek és jóval magasabbak. A 19. század végi felméréseknél helyeztek el ilyen határköveket a töréspontokon, a kataszteri térképeken ezeket a számukkal jelölték is. A határvonalról nagyon részletes leírás is készült. A környékembeli térképet láttam, a leírást olvastam is. Itt az erdőben haladó szakaszon(Litér-Vörösberény határa, GCTOKI 2012.01.31-i logom) nagyon jól látszik az is, hogy a határvonal sávját rendszeresen irtották is. Érdemes lenne a mapire.eu oldalon vadászgatni kicsit.
Nagyon kellemes időben egy jó túrázás egyik kedvenc helyemen. A régi még megmaradt km köveket is kerestük. Megtaláltuk az 5-öst és a többi Ajtony által leírtat is. Odébb egy 10-es követ is. Bár az már nem a Postaúthoz tartozik. Talán régi ropolyi kisvasút jelzőköve? Egy darabka Somogy történelméből. Egy pillanatra elfantáziáltam a régmúltról. Nagyon tetszett ez a multi! Köszönöm! A Kecskehát felé tartva a kék+ úton számozott fákat láttunk, mint a Milleniumi emlékhársasnál, de nem tudtunk rájönni mi lehet.
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.5.1w] [wapon beküldött szöveg]
Gyalog a Postkocsi-úton, kis módosítással.
Töröcskéről indulva felkerestem a GCTRTV-t ,majd a 2-es pont után a pár napja megjelent GCPOFO-t , utna folytattam utam visszafelé a 3. 4. 1. pont begyűjtésével.
Remek túra volt , remek időben, remek rejtésekkel.
Többszöri nekifutással, és nem csak gyalog, de meglett mind a négy pont.
Sokat járok a Zselicben, de voltak új részek, ahol még sose haladtam el.
A ládába beraktam mindent, ami nálam volt, mert nagyon üresen találtam.
A zselici GCTOUR "betyárkodásra" érkeztünk Mirával Kaposvárra. Egy csodaszép, 74 kilométeres körön az esemény ládáján kívül nyolc újat kerestünk fel. A túra első fele picit terepes volt, de ezt cseppet sem bántam. A Csipány forrás és az új zselici kilátó (GC272M) után elköltöttük szerény kis ebédünket a Ropolyi-tó partján majd nekivágtunk a "Bringával a Postakocsi-úton" című fejezetnek! :) Ági és Mira kitartottak mellettem és hősiesen küzdötték fel magukat az emelkedőkön. Nagyon jól szórakoztunk. Minden pont a helyén és a rejtések némelyikének profizmusán komolyan elcsodálkoztam. Vannak itt kérem kreatív ötletek, nagyszerű megoldások! Emelem sisakom! Köszönet a túralehetőségért: azt hiszem a legjobbkor jöttünk: a port elverte az elmúlt napok esőzése, sár meg csak itt-ott akadt, de az is csak szerényen.
A sok ellenjavaslat ellenére kerékpárral vágtunk neki a gctour útvonaláról letérve a multi kedvéért. Kellemes és gyors volt, sár most nem igazán volt, a végén, a kettes pont után volt elég mély por, de így is tekerhető volt.
Harmadszorra :)
2013-ban, negyedik megtalálóként tekertem le (ld. akkori egyéb logom), de akkor az egyik pont kimaradt. 2014-ben már teljesítettem teljes egészében, de elfelejtettem otthon is belogolni. Most ismét letekertem és a logolás sem maradhat el:) Az 1-es pont környezete a kedvencem, de onnan az aszfaltig nagy homokozásban részesül az ember :)
A visszaút már bringakímélőbb és gyönyörű helyeken vezet. Összességében remek multi, mind a rejtések, mind a környezet szepmontjából. A ládát megálltam megnézni most is, de nem találtam. A koo. hajszálpontosan egy kivágott fára mutat, de én egy másik fára emlékeztem tavalyról, az út másik oldalán. Mindenesetre egyik helyen sem találtam, de talán még alaposabban körül kellett volna néznem, csak hát jött a vihar, amely menetrendszerűen érkezik a somogyi túráimon.. El is kapott rendesen, az uccsó pont előtt. A kocsinál egy friss pocsolyában, mostam le magam, a táskám és a bringát. Élmény volt, köszi !!
Kellemes időben, kicsit poros úton igazi múltidéző tekerés. Jobban csak akkor élvezhettem volna, ha végig mentem volna Szigetvárig.:) A terepviszonyokon javított volna egy kisebb éjszakai eső, megkötve a port, de így is jól biciklizhető úton lehet teljesíteni a kijelölt szakaszt. És persze az útvonal nagyszerűsége, hogy jelentős szinteket nem tartalmaz! :) Az oldal a történelmi háttérrel nagyszerű!
Sajnos a harmadik ponton az illetékes fát kivágták, így logolni a rejtő segítségével tudtam. Köszönöm neki a kutatómunkát és a hiányzó részletet is.
Megtaláltam! :) A mélyút is tetszett, de maga az első pont rejtése tényleg nagyon ötletes, precíz munka... :) A 2. pont megközelítése kicsit problémásabb volt, sajnos a sár eléggé megnehezítette a dolgunkat... A láda nevéhez hűen a 3. pontot gyalog közelítettük meg a turistaútról. Láttunk pár őzet, és sok-sok gombát; szóval nagyon jó volt ez a kis séta az erdőben. Végezetül a 4. pontot autóval közelítettük meg, bár utólag rájöttünk, hogy ez talán mégse volt olyan jó döntés; inkább gyalog vagy biciklivel kellett volna. Maga a kereszt egyébként szép állapotban, hangulatos kis helyen van. Köszi a lehetőséget, érdekes ez a Postakocsi-út.
Gyűlölöm, és egyben szeretem is a posta utat.
Gyűlölöm, mert évente csak egy-két alkalommal lehet rajta normálisan kerékpározni. A legtöbb esetben vagy a térdig érő sárral, vagy a térdig érő porral kell megküzdeni.
Szeretem, mert a legrövidebb úton lehet eljutni a Zselicbe és vissza. Az ember pikk-pakk ott van Csárdahelyen, Enyezden.
Szeretem, mert minden alkalommal más arcát mutatja. Ősszel, amikor a mélyutat befújja levéllel, vagy amikor télen az ágakon 4-5 centis dér van az nagyon feelinges.
Ajtony Bácsi ismét kitett magáért és minőségi rejtésekkel találkozhattam. Az 1. pont tetszett a legjobban. Nem is lett meg mindjárt... A 4. ponton elidőztem volna még, de sajnos pont akkor hadakoztak a peronosz ellen motoros permetezővel a közeli szőlőben, így gyors jelszócsekkolás után távoztam. Köszönöm a rejtést.
Nincs nagy forgalom ennél a ládánál. Két részletben kerestem, első alkalommal a port nyeltem, most a tökig érő sár okozott gondot. Nekem a 4. pont környezete jött be.
Zselici bringás kör részeként.
Ismerős, szép helyeken. Most a sár helyett kivételesen a hatalmas por okozott problémákat a postakocsiúton, folyamatosan hordták a fát teherautókkal...
Köszi!
Ma Ajtony napot tartottam. Volt egy délelőttöm pár multi és egy hagyományos láda végigjárására. Kerékpár nem volt nálam, így autós drive-in módon próbáltam a pontokat beszedni. Általában sikerült is. A Zsilic 2 keréken multival kezdtem Kardosfa felől. Itt gyorsan a Dugás kútnál egy kis sétát tettem. Visszaállva a kerékpáros multiba, a második pontja után láttam, hogy keresztezi a Postakocsi multi is az utamat. Elég jó minőségű földesútnak tűnt, ezért a 3-as és 4-es pontot gyorsan összeszedtem a kerékpáros multi közben. Mire végeztem vele, megláttam, hogy a 4 fa multi is kiabál, hogy keressem meg. Bőszénfa, Gálosfa, Cserénfa sorrendben meg is kerestem ezeket is. Után még belekóstoltam a Kaposvár dombjai multiba, de nem volt időm végigcsinálni, ezért Lonkahegy után lekanyarodtam a 67-es útra, és Zselickislak felől a postakocsi multi első két pontját is abszolváltam. Innen már csak Simonfára kellett visszakanyarodnom, hogy a 4fa túrát is befejezzem. Aztán mennem kellett ebédelni:)
Jó kis túra volt, régen nem geoládáztam, köszönet a rejtésekért, köszönet a lehetőségért, igazán élveztem.
A mai szabadnapot kihasználtuk, hogy egy jó tekeréssel összekötött 500. megtalálást tudhassunk magunkénak. A rejtő által kijelölt útvonal a szép zselici tájon vezetett végig. Mivel gerincen haladtunk, sok alkalom adódott a nézelődésre. Az út most jó minőségű, sármentes volt. Érdekes belegondolni, hogy valaha erre közlekedtek az emberek. A rejtések jók, egyből meglettek.
Köszönjük a lehetőséget.
Részt vettem a rejtésben, ezért az első helyek meghagyása után bejelentem megtalálásnak.
Gyönyörű zselici táj, hatalmas erdők és gondozott szőlőhegy, igaz, nagy különlegesség nincs az út során. A postakocsiút maga (és története is) viszont érdekes. Bejártuk a többi szakaszát is (egy kis kivétellel), sajnos a déli része nem igazán ládára érdemes.
Az első rejtés nagyon jó, meg hát a negyedik is, de az első még különleges is.
Bejártam az egèszet bringával. Csupán kōzvetlen a kettes pont elōtt jōttem le a faluba kèszletfeltöltèsre ès a pont után tertem vissza (nem tudtam hogy pont a ládát hagyom ki. Az egyes pont szuper ès igènyes, 3-as semmi extra. A 4-es lejtōn van, simán elcsapattam mellette.
Tolnom nem kellett a bringát, de nem is allitom hogy a mi párosunk (Scott ès èn) lettünk volna a legtisztább páros Kaposváron :)
A postaút nem fut el, jövōre meglesz a doboz is. A kōrnyezet ön magáèrt beszèl.
THX!
1-2 pont: biciklivel, majd megijedtünk attól, hogy az út lefelé vezet és a völgyben biztosan már élvezhetetlen méretűvé válik a sárdagasztás, így a 3. pontból gyalogos találat lett, a 4-ből pedig drive-in.
1. pont: szuper rejtés
2. pont: gyönyörű fa, a rejteken nem kellett sokat gondolkodni. :-)
3. pont: láda. A GPS eleinte csökönyesen az út túloldalára mutatott, ahol jobbnál-jobb rejtekeket találtunk. Csak ládát nem. Aztán megnéztük a másik oldalon is és mire előkerült a láda a GPS-nek is eszébe jutott, hogy "ja, én is erre az oldalra gondoltam". Lehet, hogy nő és összekeveri a balt meg a jobbot? Ez a rejtek is tetszett.
4. pont: Ajtonyos jó rejtés szép helyen
Nagyon érdekes a Postakocsi út története, az erdő, - mint a Zselicben mindig, gyönyörű, - remélem, jövőre a maradék szakaszból is láda lesz.
Ismét egy érdekes ismertető Ajtonytól, élvezettel olvastam a ládaoldalt.
Ma végre sikerült bejárni is, ráadásul sokféle módon: a postakocsis utat bringával, a 4. pontot drive-in autóval, a láda helyét pedig gyalogosan az erdészeti út felöl. Így szétszabdalva se volt rossz, de gondolom az igazi élményt majd jövőre szebb időben egy végigtekert bringás túra fogja adni!
Sajnos elég rosszkor jelent meg a láda. :( Egyrészt mert 16:00 után jelenleg a zselici erdőkben látogatási tilalom van a vadászat miatt - de sebaj, a megjelenés napján amúgy is Dombóváron bringáztam, hogy a TUHU számára kiegészítsem a térképet. Másrészt vasárnapra kiadós eső érkezett, ezzel járhatatlanná váltak a láda útjai. Szerencsésebb lett volna a GC27FV alkalmából a múlt heti időpont, pár bringás kesser biztosan örömmel vette volna vasárnapi programnak!
Nekem is volt terveben egy láda, mely ugyanígy a Postakocsi-út tematikára épült volna, kicsit hosszabban, sőt a második pontot én is kinéztem egy rejtésnek, annyira adja magát! Az út egy részét fel is trekkeltem ez miatt.
Reggel a hol felerősödő esőben - de végig szitált vagy szemerkélt - nekivágtam bringával a multinak. Sajnos a postakocsi-út tényleg járhatatlanná válik ilyenkor - gyalogosnak se leányálom! -, de a többi út elment. Kb. két és félszer annyi időbe került az út, mint nyáron, de hát ilyen a 'P1'-esezés. :)
N 46° 18,662' E 17° 47,195' 210 m [GCRPKU+Ajánlott parkoló]
N 46° 18,584' E 17° 47,234' 210 m [GCRPKU-1]
N 46° 15,593' E 17° 47,884' 273 m [GCRPKU+1.útpont]
N 46° 15,455' E 17° 47,973' 276 m [GCRPKU+2. útpont]
N 46° 18,018' E 17° 47,414' 230 m [GCRPKU+1.kitekintés]
turistaútról. Láttunk pár őzet, és sok-sok gombát; szóval nagyon jó volt ez a kis séta az erdőben. Végezetül a 4. pontot autóval közelítettük meg, bár utólag rájöttünk, hogy ez talán mégse volt olyan jó döntés; inkább gyalog vagy biciklivel kellett volna. Maga a kereszt egyébként szép állapotban, hangulatos kis helyen van. Köszi a lehetőséget, érdekes ez a Postakocsi-út.
