Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.10]

A 6.pont közelében parkoltam le a kocsival.
Majd iramodtam meg kint az úton a 7.pont irányába.
Szabás és Felsőkövesd között biciklivel nem ajánlom a levágást a régi útvonalán keresztül, mert nagy a kaptató.
Innen minden probléma nélkül eljutottam a 2.pontig.
A 2.ponti kilátó építési terület - felmenni tilos. Jelszó részlet rendben.
A 3.pont és a falu között a útat elmosta egy vihar, gyalogosan is nehezen járható. Bedőlt fák nehezítik az előrehaladást.
Az 5.ponton a kilátó kidölt/összeomlott. A jelszó részletet kimentettem a romok alól. Az információs tábla kilátótól távolabb eső oldalán, a tábla hátulján a 3. léc mögé csúsztattam be a jelszó hordozót. Lásd képek.
Az éger kúti letérő után kerékpárral közlekedők csak óvatosan ereszkedjenek le, mert az avar alatt megbúvó gubacsok élet és veszélyt jelentenek.

Heuréka!! Köszönöm a rejtést!
A többit ma este. Vagy holnap reggel. Vagy...
Ahogy kiszáltam a négy kerekű ördögi masinából mellbe vágott Felsőkövesd csendje, nyugalma és levegője. Semmi mást nem érzékeltem csak a langyos őszi fuvallat lágy zenéjét, amihez hangszer gyanánt a fák leveleit használta, melyek még haláluk előtt utoljára, színpompába borulva vonzották az emberi tekintetet, oly sok örömet szerezve az arra járó vándornak. A nap már órákkal ezelőtt odahagyta sötét paplanját, hogy felszárítsa vidám sugaraival az éjszaka könnyeit, melyek bánatában hátrahagyott páraként csapódtak le a környező tájra, amikor rájött abból a keletről érkező halvány világból, hogy ma is alul maradt. Talán csak az utak aszfaltcsíkján maradt néhány árulkodó jel az éj fájdalmából.
Elindultam az első titkot rejtő pont felé bízva szerencsémben és ösztöneimben,
hogy meglelem utam során nem csak ezt az elsőt, hanem további hét társát is. Miután elhagytam az erdei bölcsőde impozáns épületét, ahol begyűjtve és óvva várakoznak a magonclét előtti állapotukban leledző majdani óriások, rögtön egy szarvasünő csapatba botlottam. Közel sem örültek úgy mint én e találkozásnak, így méltóságteljesen odébb álltak, éppen csak megvillantva tükrüket a sűrű gallyak erdejében.
E villanás meghozta az első titkot. Bekukkantottam ötletes és igényes kis háza alá és örömel fogadtam örökbe az ajándékát. Utam, egész évben sötétzölden hullámzó, szúrós csodabogyó tengerben folytattam tovább a kék forrás jelzésen, az aszfalt utat éppen csak keresztezve, hogy mihamarabb tiszteletemet tehessem a nagymátéi füvészkertben elhelyezett írónk mellszobra előtt. Megigézett ez a festői környezet, méltó helyet biztosítva Fekete István szoborba öntött emlékének. Annak az embernek aki szerelmese volt a természetnek, növényeknek, állatoknak,vadászatnak és az ő orvoskisasszonyának Piller Edithkének. Annak aki úgy tudta szavakba önteni, olyan érzékenységgel átadni az utókornak ezt a szerelmet mint senki más. Szájam sarkát folyamatosan izgő- mozgó mosoly csiklandozta , ahogy meg megálltam a ballagó időben írásai előtt, és élvezettel olvastam szerelmes történeteit amit olyan nyelvezetbe foglalt, hogy máig municiót nyújt a szépre éhes kultúremberek sokasságának.
Bár nem terveztem, hogy meglátogatom a hollóknak ama fészkét, mely a Zselic legmagasabb pontján honol, de amikor sorsom és a kesservágy 21- ben erre hozott még nem volt süveg a domb tetején, gondoltam most megsüvegelem a kilátást, és jól tettem.
Azt azért tudatom értetlenül fogadta, hogy miért is van még mindig kint egy ismertető és tiltó tábla. Tudniillik, hogy építési terület, megközelítése szigorúan tilos, de 23- tól már látogatható lesz. Főleg úgy, hogy utam során az egyetlen kilátó volt amit céljának megfelelően használhattam. Talán az emberi feledékenység, vagy csupán nemtörődömség eme anakronisztikus tárgy, 2025- ös évben való jelenlétének oka.
A második pont kilátója ellenben ténylegesen nem használható, mert elöregedett szerkezete a talponmaradásért küzd. Darabjai vészjóslóan hevernek alatta, bizonyítván a tiltó tábla jogos igazát. De a titok itt is felfedte magát, hát folytattam utamat a harmadik pont felé. A már jól ismert zselici horhósok egyik példányában baktattam célom felé, mikor mozdulni láttam szemem sarkában egy barna foltot. Pillanattal később konstatáltam, hogy tartozik hozzá két fül és egy kecses test. Sutám( merthogy az volt)feküdt a szekerek által évszázadok alatt kivájt árnyat adó mélyedésben. Megálltam. Az idő is. 15 méterre voltam. Figyelt. Figyeltem. Majd lassan felállt, nyújtózkodot egyszer, kétszer, háromszor, és könnyed szökkenéssel elillant, akárcsak az időfogta pillanat.
Leértem a két szerelmes, István és Edithke által oly sokat látogatott keresztjéhez. Csodáltam vágyukat és hitüket. Tudták, hogy nincs titkuk Isten előtt. Nem is kellett hogy legyen. Tisztán élték életüket. De a helynek lett titka Rosie és Nargoth jóvoltából, ám szerencsémre itt is felfedte magát. Következett Bakóca. Mire ide jutottam már kellően kikupálódtam Piller Edithkéből és az ő udvarlójából. Így a romantikának szememben felsejlő fényével nézegettem az orvoslakást, mint uticélját megannyi szerelmetes sornak, amit a tejesember hozott Alsókövesdről. No nem a Tevje.
A negyedik pontot begyűjtve egy újabb pléhUrunk mellől, megdöbbentő látvány fogadott az ötödik ponton. A kilátó mint egy torzó hevert önnönmagába roskadva. Hatalmas lábainak egy része a földön elterülve, más része néma sikolyként az égnek meredve, vádló újjakként transzformálódtak újra az egykori lábakból. Mókussal sehol nem találkoztam, mintha minden élet kerülné e szomorú mementót. Tehát szemben a mókussal nem, de az egykor büszkén meredő torony mögött megtalátam egy üres tábla hátára tűzve az ,,ötödik pecsétet".
A hatodik pont felé haladva, a kis tó irányában egy leejtőn úgy éreztem magam a talpam alá kerülő ezernyi gubacstól, mintha görkorcsolyát hoztam volna nem túracipőt.
Jól jött az Éger- kút hűsítő vize. Az egyetlen működő forrás volt utam során. A hatodik titok nem adta magát könnyen. Ez volt az a hely, ahol a multi olvasásakor megszülető aggodalmam nem volt alaptalan. Nem túl sok információt kaptam a rejtések mibenlétéről, de végül mindenhol könnyű találatot hozott a jól kigondolt titkok kamrája. Kivéve itt. Ez majdnem meglógott, pedig csak lógott. Esőbeállót viszont nem találtam. Az valóban meglógott.
Egész túrámat végigkísérte a küzdelem a harlekinkaticák és poloskák tömegével. Ők a légtérhasználatért, én a levegőhasználatért küzdöttem. Szép a természet. Azért az Adalia bipunctata visszafogott létezése közelebb áll a szívemhez.
Kiérve a javasolt csalánmentesítő aszfalt kerülővel egy újabb meglepetést tartogatott számomra ez a kaland. Az út mellet egy közeli repceföld másodvirágzásának dallamos illatába tolakodott az elmúlás összetéveszthetettlenül rikácsoló szaga. Vadmacska feküdt az árokban. Sajnos már csak a korpusza, lélek nélkül. Még így is ritka látvány az emberi szemnek.
Egy Corvus corax is lerótta tiszteletét a tetem felett, valamit motyogott a csőre alatt és rögtön utána egy Buteo buteo is átsuhant a valaha szebb napokat látott bundás fölött. Lehet részt akartak venni az élet nagy körforgásában, de jelenlétem zavart okozott e szertartásban. Gyönyörű öreg tölgyfák kísérték utamat az elapadt Szent István-kútig. 40 cm- rel volt a kifolyó alatt a vízszint, pedig mint bővizű, soha ki nem apadó forrásként írnak róla. Szomorú tapasztalat az egyre több kiapadt forrás látványa. A titkot itt is megismertem, éppúgy mint a szabási temető titkát és földön fekvő Krisztusát.
Most már összerakhattam a nyolc pici részletet egy nagy egésszé és már mint ismerős köszönhettem el a multitól.
Megmászva az utolsó meredélyt is visszatértem kalandom kezdetéhez, hogy elkészítsem a már szokásommá vált rántottámat és elfogyasszam a friss csalánból készült teámat. Élveztem minden pillanatát e remek multinak, s miután leporoltam magamról az út porát, hazaindultam a négykerekű ördögi masinámmal, keresztül a Zselic lankáin.
Annak az útnak a porát, amit a somogyi barangolásaimból már jól ismertem. Az esős időben vendégmarasztaló sárga földét. Igaz, most csak fel- fel szálló pici porpamacskák kísérték léptemet, de marasztaló eső nélkül is itt ragadt lelkemek egy szebbik része.
Talán egyszer visszajövök érte.

Megtaláltam.
Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.10.16]

Megtaláltam, élveztem a keresést! [Geoládák v4.5.9]

Megtaláltam, részletesen később. [Geoládák v4.5.3]

3 szakaszra bontva kerestük meg. Reggel a GCHF parkolójából indulva egy körturával a pontok fele már meglett. Utána az erdei útról az 1. és 6. pont következett. Végül a Szágyra vezető országúttól indulva fejeztük be a pontok megkeresését. Elég változatos képet mutattak az egyes területek, érdekes, jó nagy túra volt.
Üdv Mr Zerge.

Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.3]

Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.3]

Két részletben jártuk be, az első hatot még Karácsony előtt, a maradék kettőt ma. A pontok jó állapotban vannak, de ez a kilátókról és az utakról nem mondható el. [Geoládák v4.5.3]

A láda kereshető, a pontok a helyükön vannak.
A tavaknál a K+ jelzést megszűnt (ezt kerüljétek, járhatatlan), az Éger-kúthoz és a Szent István-forráshoz KQ jelzés visz.

Egy jubileumi sorozathoz abszolút méltók a rejtések, az útvonal - és még inkább a koncepció, ami a Mecseki Erdőgazdaságot is dicséri. A kilométerektől elcsigázott erdőt-mezőt járó embernek itt-ott rátalálni egy mára rég elporladt, de valaha ugyanebben az életben, ugyanebben a tájban, hasonló gondolatokkal poroszkálva erdőt-mezőt járó, nagyon szépen író felebarát (azt hiszem, ide ez a szó a jó) gondolataival állított stációkra olyan, mint üdítő forrásra lelni - amilyen neki lehetett barangolásain kedves útszéli keresztjeire. Ahogy ezt ő írja:

"BARANGOLÁSOK közel hatvan év alatt, éjjel és nappal, esőben, fagyban, napsütésben és borulásban, hajnalok hajnalán, éjjelek éjjelén, nehéz zsákmánnyal és üres tarisznyával, vidám gondolatok és elment drága Emberek emlék-árnyai között, amikor hiába sütött a nap és ölelt át a virágos táj méhzsongással és kakukkszóval, mert a szívemben sírt ástak és bánatot vetettek. Aztán újra barangolások, mert az Idő napja újra felkelt. Ellobbant a régi bánat, elhamvadt, és szelíd emlékké nőtt az Időben, amely néha felhős, néha napsugaras arcával csak krónikát írt, hogy megnyugodjanak az elmúlt és jövendő napok ragyogásában az elsüllyedt, tömjénszagú idők után. Barangolások erdei fényben, puha gyalogúton, kopott legelők tarlóján, bodzavirágok súlyos illatában és sötét fenyvesek elsóhajtott tegnapjaiban, amikor észrevétlenül vállamra ült az Idő, és csendesen figyelmeztetett a sok tegnapra és a fogyó holnapokra. Barangolások az Idő és Emberek erdejében, amely lassan emlékké válik, mint az elszállt füst és az ódon kalendáriumok, amelyekben már megfakult a betű, és nincs már értelme az Időnek sem, amelyben - mint ez a könyv - emlékké válok majd magam is."

Bogáncs helyett Irka kutyával erdőkön-réteken, bicikli helyett gyalogszerrel lett végül 24 km a barátságosan szépséges zselici tájban. Szerencsém, hogy majd két évvel határidő után módom volt végigjárni még a jubileumi túrát, és mindenki szerencséje, ha a továbbiakra is megmarad ez így.
Úgy alakult, hogy Bakócát választottam bázisul, és történetesen fordított irányban haladtam 3-2-1-8-7-6-5-4 sorrendben - így stílusosan két kereszt foglalta keretbe az utat. Innen szintén szimmetrikus a két érintett kilátó is, melyek közül sajnos egyik sem üzemel, ráadásul korukhoz képest igen komoly bajuk van, ami ráadáasul ezek szerint a ládasor kihelyezése óta, hirtelen érte utol őket. A kilátó-ínséget a jól működő új Hollófészek enyhíti, melyen jártam már pár hónapja, és kihagyhatatlan kitérő, ha nem is érinti hivatalosan az útvonal. Az impozáns nagymátéi vadászház-vendégház a nap egyik felfedezése, kedvenc állomásom pedig a szabási régi temető volt. Az ominózus K+ szakasz tényleg kicsit szívás, de bicikli híján és kutyával nem akartam kerülőt csinálni a közút felé, és ez nem tudta elrontani ezt a szép és emlékezetes napot.

Letekertük Sanya barátommal. Szágyról indulva több ládával összekapcsolva 72 km lett. Voltak benne húzós emelkedők, alig járható utak, de majdnem végig kerékpározható. A 6-os pont kifogott rajtam, a rejtő segítségével lett teljes a jelszó. Köszönet érte. Ragyogó időben jól elfáradva telt el ez a remek nap. A kilátok egyrésze sajnos nem látogatható mert vagy összedölt (5.pontnál) vagy lezárva (2.pontnál).

Fogom! :)
Köszönöm a rejtést!

Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.2.0]

Köszönöm a rejtéseket! Az 5. pontot már tavaly jelzésfestés közben begyüjtöttem, így ma csak a többi hetet kellet bejárni. Nagyon szép időben egy 19,5 km-s túrára sikeredett Bakócától-Bakócáig! A melléket térképen a két x közötti részen nemhogy kerékpárral, hanem gyalog sem lehet közlekedni. Sajnos a kék kereszt jelzés ezen része már igen beteg!

A loghoz feltöltött track: adatlap, TUHU.

Megtaláltuk, köszönjük a lehetőséget.
[g:hu+ 2.10.16]
Több részletben kerestük meg a pontokat.
08.30-án a GCDDK2 költöztetése után a 8. és 7. rejtést kutattuk fel. A dobozból a nem megfelelő csereajándéknak szánt cukorkát kidobtuk.
Később az első pontot kerestük, ahol csak a pótjelszónak nevezett rejtést találtuk meg.
Ezután a Nagymáté vadászháztól indulva tettünk egy kört, amin a 2. és 3. részlet megtalálása után Bakócára érkeztünk. Itt kicsit eltévedtünk, először a szurdokban haladtunk, majd felmentünk annak a partjára. A település közelében kerítésnek ütköztünk, aminek mentén a jó nagy sűrűben jutottunk le az első házakig. Innen a 4. és 5. rejtés útba ejtésével tértünk vissza a Nagymáté vadászházhoz.
A kimaradt 6. pontot a horgásztó mellett ma kerestük meg.
Az első ponton tartott kicsit tovább a jelszórészlet keresése, a többi gyorsan meglett. Szép helyeket ismertünk meg az általunk bejárt 20 km túra alatt.

Scott és Nargoth társaságában, 53km, ezer feletti szint. A láda környezete pöpec, de nem fogod tolás nélkül megúszni a kört. Télies áprilisi napon, köszi ! [Geoládák v3.12.10]

Griffsel.
Sasrétről indulva egy szép 45-ös karika. Sajnos olyan nagygépes erdőírtás volt, hogy a keréknyomba belefeküdve nem látszottam volna ki.. :( Reméljük, azért majd elsimitják az utakat, ha végeznek, mert ez így borzalmas.

Nincs messze tőlünk a Zselic, ezt a jubileumi multit viszont eddig nem sikerült végigjárni. Szerencsére maradt a helyén az évforduló után is, így az év első, 18 C° fokos napján ebo-val közösen felkerestük a pontokat. Az ajánlott parkoló után, az első pontot érintve, felérve Nagymátéra úgy tűnt, hogy a kemény szintemelkesések miatt sötétedés előtt nem fogjuk befejezni a túrát. Nem is sikerült, a 7. ponttól már fejlámpával kellett közlekednünk. Szép túra kerekedett belőle, aki teheti járja végig! :) [Geoládák v3.12.10]

Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.10]

Megtaláltam, köszönöm :) Több részletben lettek meg a pontok, az utolsó három esőben. Szép környék, tetszik, hogy nem olyan népszerű :)

Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.10]

Télen még úgy gondoltam, majd késő tavasszal vagy a nyár elején biciklivel fogom megkeresni. Aztán márciustól júniusig mással voltam elfoglalva, alig voltam itthon. Közben azt is olvastam, nem olyan jó buli biciklivel végigjárni. Így aztán sajnos lemaradtam az időben teljesítésről (ez az egy hiányzott június 24-én), most pótoltam.

Fekete István nagyapám barátja volt, gyerekkoromban jártam is nála vendégségben, Bogáncs kutyát is láttam. Szinte minden könyve megvan dedikálva.

Ami zavart: a nagy, széles, poros dózerutak nagy aránya az útvonalban. (Kicsit variálgattam is emiatt.)

Hirtelen jött gondolat alapján egy "időn túli" 20-as túra, a 17-edik, Katival és Lilivel.

Köszi a rejtést!

Madwe és Zsuzska, valamint TopJoy társaságában.

Ez is megvan...

Régóta terveztük ennek a 20-asnak a végigbringázását. Azt tudtuk, hogy esőzés utáni napokban meg sem próbáljuk a teljesítését. Ezért is maradhatott utolsónak a 20-as sorozatból. Szerencsére. Mert ha esetleg ezzel kezdtük volna, akkor biztosan elmegy a kedvünk a többitől is. Igy most örültünk, hogy befejeztük a jubileumi 20-asok sorozatát.
Nos az egyhetes száraz idő ellenére gyakran futottunk bele sáros szakaszokba, hatalmas víztócsákba. De ahol már nem volt sár ott is a traktorok/munkagépek mély keréknyomai keserítették meg az életünket. A rejtő által említett "pár 100 méter tolással teljesíthető" kitételt jó pár km-re kellene módosítani.
Pozitívum a szemet gyönyörködtető dimbes-dombos táj. A most üde zöld erdő. És a sok információ a tanösvényen. Valamint hogy még egy bővízű forrás is útba esik.
A szerencsésebbeknek (anettx) sikerült egy útba eső plusz találattal (gchf) gazdagodniuk. De a mindkettőnknek hiányzó gckaan már túl nagy kitérő lett volna.
Kerékpáros teljesítésre csak a mazochistáknak vagy megszállott bringásoknak ajánlanám.
Túl hosszú szakaszokon kényszerültünk tolni a gépeket és nem csak felfelé. Bakóca felé egy lefelé menetnél szinte teljesen elmosta a víz a mélyutat. Itt nagyon óvatosan kellett egyensúlyoznunk,hogy bele ne csússzunk az árokba.
Szerintem gyalogosan sem lehet nagy élmény ilyen terepen túrázni.(volt egy közjáték,hogy futhassak is egy kicsit. Elhagyott kerékpáros szemüvegért szaladtam vissza:)) szerencsére nem volt nagy táv)
Az már csak hab a tortán, hogy kaptunk a végére is egy meredek szakaszt, a parkoló felé haladva. Itt is csak tolni lehetett a bringákat.

TFTC!
Az utolsó 20. ünnepi multi lett ez nekem, gondoltam nehéz lesz, az is lett, azért sikerült végig tekerni kisebb-nagyobb küzdelmek árán.
A korábbi logokból úgy tűnt nekem, hogy nem tréfál a Zselic és érdemes kivárni egy sármentes időszakot.
A sár nem is volt vészes, cserébe viszont voltak nehezebben vagy alig kerékpározható szakaszok - kaptunk mindenfajta kerékpáros akadályból ízelítőt, ami az én ingerküszöbömhöz és erőnlétemhez már kicsit sok volt, pedig általában - aki ismer engem - nincs bajom a természeti kihívásokkal, sőt!
Az első pontig szinte egyáltalán fel sem tudtunk ülni a bringára, pedig szépen gurulhattunk volna lefelé, de az út tele volt faágakkal, a 2. pont felé lévő elágazásnál szederindás csalánosba keveredtünk, a tó előtt pedig derékig érő fűben tologattuk a bringát.
Összességében azért mindenképpen megérte, jól összerakott az egész túra (pontok rendben a helyükön, a jelszó is ötletes), az útvonal a leg jelzőt megkapja vadregényes témában.
Örülök, hogy itt is jártam, ahol azelőtt még sosem. Tetszett a változatos terep és a sok érdekes látnivaló is. Emlékezetes, kalandos és fárasztó túranap lett és szerencsére defektmentesen megúsztuk (24,6 km, 450 m szint).
Viszont jobb lenne Bakóca rajt/cél pontnak, mert akkor egy remek ereszkedéssel (már amennyiben egy vízmosta árokban két keréken történő közlekedés annak számít) érne véget a túra, és nem kellene az utolsó szakaszon kétszer is felfelé tologatni a bringát.
[Geoládák v3.12.10]

Köszönöm az élményt! :-)

No hát akkor az utolsó 20-as multi is teljesítve.
Majd' 2,5 óra kellett, hogy egyáltalán a parkolót elérjem, nincs közel a Zselicnek ez része, de megérte, nagyon szép, változatos környék. A pirossal javasolt biciklisbarát úton mentem, de még így is volt néhány vállon cipelés: pl. a 3. pont után a pár nappal korábbi sárlavina eléggé átalakította a Bakócára levezető szurdokot :(. Sok szép látnivaló volt, de nekem a 8. pontnál található hatalmas fekete dió fák is nagyon tetszettek.
Kis kitérőkkel 27 km / 720 m szint.
Igen, lehet menni biciklivel.

Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.10]

Az eddig felkeresett 20-asok közül az egyik legjobb!
Bár a multi tovább fog élni, mégis hiányérzetem van, mert az útvonal még simán elbírna 2-3 hagyományos vagy multi dobozt!
A tegnapi esőzés hagyott némi nyomot, de az utak egészen jól járhatóak maradtak. A pontok elég könnyen megtalálhatóak.
A Fekete István fűvészkert megérdemelne egy önálló, kisebb multit. A 3. pontot a naposabbik oldalról közelítettem meg. A kereszt után a tegnapi esőzés áztatta agyagoson értem el Bakócát, ahol megnéztem a templomot és a kastélyt. A következő kilátó viszont hiába magasabb az előzőnél, ha az akácos túlnövi. Emelni vagy vágni kellene - a célnak megfelelően. A 6. ponton túlmentem, mert csak a lépéseimre figyeltem. Meglepődtem a látványon, amikor visszatértem! A tóra sajnos nem maradt időm, pedig szívesen bementem volna a szigetre is. A 7. pont felé inkább a csalánt választottam az aszfalt helyett. (Azért Tátika ennél sokkal durvább volt.) A forrás ugyan nagyon jókor jött, de nem vállaltam be. A végére már nem vártam sokat, mégis sikerült meglepni. A régi köveket követően egy könnyű sétára gondoltam, nem hegyi befutóra!
Végül a 25 km séta után megfáradva, de kitűnő hangulatban kerestem fel a harkányi lubickolót!

Sirgalahad nem viccel
Elbánik a Zseliccel

Feketéből nem mindegy
Lovag vagy István
Amott völgy és emitt hegy
Hol van a vizslám?

Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.10]
17/20
Budapest mellől lejönni és hazamenni annyi idő volt mint maga a gyalogtúra. Ráadásul útközben jelentős felhőszakadások voltak, de a Zselicbe szerencsénk volt, csak az elején csöpögött az eső, utána végig jó idő volt.
Maga a túra küzdelmesre sikeredett. Egyrészt a 3. pont koordinátáját sikerült elszúrnom a GPS-ben és teljesen máshol keresgéltünk mint ahol kellett volna, összejárkálva egy rókavár környékét. Végül gyanús lett a dolog és elolvasva a leírást rájöttünk, hogy teljesen feleslegesen nehezítettük meg a saját dolgunkat. Ezzel el is ment egy plusz óránk. Másrészt az 5. és 6. pont között rövidíteni akartunk és elindultunk egy pofás kis földúton, ami egy idő után eltűnt és mi bekerültünk egy olyan területre ami tele volt jó mély vízmosásokkal. Szerintem ez a rövidítés is vagy plusz fél órát eredményezett.
Útközben találkoztunk Mathauékkal, ők már addigra bringával teljesítették a távot.
Szép környék, tetszettek a túra, élveztem a Fekete István tanösvény tábláit. Feleségem egy mezőn megszedte az éves kamilla teához szükséges mennyiséget, rég láttam ennyi kamillát egy helyen.

\o/ Hurrá, megvan!
[g:hu+ 2.8.9]

Megtaláltam.
Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.7.17]

povyagi és Mathau társaságában bringával. Nagy élmény volt, köszönöm szépen! :)

Megtaláltam.
Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.7.16]

GC20 túráink huszadik, utolsó találata.

Nagyon élvezetes volt a GC20-as sorozat, ezek közül 19-et gyalog tettünk meg, míg a GC20BM-t biciklivel teljesítettük.
Általában többé-kevésbé ismert helyeken jártunk, kivéve a GC20SD és a GC20ZD ládákat. A GC20BK túrával kezdtük, de a QR kód kezelésben saját ügyetlenségem miatt az utolsó néhány pontot nem találtuk, bár a javasolt utvonalat végigjártuk. Ujra vissza kellett menni a maradék pontokért, igy végül több mint 30 km-re jött ki.
Talán a GC20VR tetszett legkevésbé, sok volt az aszfaltút, inkább biciklizésre való. A GC20BO-t nagy hóban teljesítettük, pedig március volt :).
Szép út volt a GC20ZE, amit GCWALK-on jártunk végig, sok ládásztárssal együtt. Bár a Pilis "hazai terep", a GC20PV ismertsége ellenére szép túra volt. A GC20KM volt a sorozat legjobbja, igaz, hogy a szép tavaszi idő hozzájárult a táj szépségéhez.
És persze ez a rejtés: GC20ZS: igazi virágos tavasz, zöld erdők, tavak, és kedvenc íróm: Fekete István :)
Köszönjük a rejtést Nargoth-nak és másik 19 ládásztársnak!!!

Gyalogos túrán jártunk erre, a kis tó utáni részen volt csak kicsit nagyobb az aljnövényzet, de végig jól járható az út. Menet közben adódott egy kis technikai probléma, és elveszett a jelszavak egy része. A rejtő segített ki vele, köszönöm a segítséget.

Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.9]

A tegnapi GCTOUR után picit aggódtam, hogy milyen útviszonyok fogadnak majd a Zselicben és az idefelé autózva a záporok sem nyugtattak meg... Esett, amikor leparkoltam, de 5 perceb belül elállt, mire elidultam egész jó idő lett. Az útviszonyok teljesen elfogadhatók voltak. Szinte mindenütt ki tudtam kerülni a sarat, ahol meg bele kellett menni, ott sem volt mély. A KTM-mel gyerekjáték volt letekerni ezt a kört. Szinte túl sűrűn voltak a pontok, mindig túlszaladtam :-) Volt egy-két technikás rész, de az a bringásoknak ajánlott útvonal nagyon klasszul tekerhető volt. A Zselic ezen része igazán változatok, gyönyörű táj. Nagyon tetszett ez a multi, minden percét élveztem! Örülök, hogy eljutottam ide. A végén nem gurultam le a kocsihoz, hanem még elszaladtam Németlukafára, hogy az ottani multit is begyűjtsem. Igy kb. 35 km lett a vége majdnem 900 szinttel. Mondjuk e-bike-kal ez utóbbinak nagy szerepe nincs :D

Köszi!
Mikulás

Reprocesszorral közösen sikerült végre eljutni ide is. Szép időt fogtunk ki, sarasak se lettünk annyira. sok szarvassal sikerült összefutni, köszönjük a rejtést! [Geoládák v3.11.0]

Ez szép volt!
Most épp a "járhatatlan" út is teljesen jó.
Sok az állat. Szarvastól kullancsig minden...
Köszi!

Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.7]

Keróval 26 km 600 m szint a szokásos György nap - Villány előtt

Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.7]

Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.7]

A 12. túrám a GC20XX sorozatból.

Két éjszakát szálltunk meg Orfűn, hogy a Dél-Dunántúl még hiányzó két 20km-es ládáját begyűjtsük...a Zselic volt az első napi program.
Reggel esőre ébredtünk, és az ajánlott parkolóig tartó úton is szemerkélt még az eső, de ha már egyszer eljöttünk ilyen messzire muszáj volt menni. Délelőtt még jött néha egy kis csapadék, de utána szerencsére már csak borult volt az idő.
Az első pontnál a turistajelzés elég úttalan utakon kanyarodik be az erdőbe, de kis keresgélés után meglett a QR. A második pont felé menet természetesen mi is felmentünk a Zselic tetejére. A kettes számú bakócai kilátónál egész jó kilátás fogadott minkett, illetve tehéncsorda is, pár fiatal példánnyal. Itt a túra első felében meglepően széles földutakon vezetett utunk. Bakóca után ismét kicsit emelkedni kezdett a terep, majd nem sokkal később ismét egy klátó következett, bár itt már nem volt olyan pazar a kilátás, a fák utolérték a kilátó magasságát. A két kis horgásztó és a köztük átvezető turistaút nagyon tetszett nekünk...kis eldugott gyöngyszemek a világ végén. A Szent István-forrás felé menet aztán mi nem jöttünk rá, hogy pontosan hol is vezet a kék kereszt jelzés, de szerencsére egyéb földutakon könnyen eljutottunk a forráshoz. Bár víz nem igazán folyt belőle, a környék nagyon takarosan kiépített. Az itteni rejtéssel egy kicsit szerencsétlenkedtem mire rájöttem hogyan jutok hozzá a beltartalmához. A túra legvégén egy kicsit rövidítettünk az egykori kék jelzés útvonalán. Nagyjából 4,5 óra alatt végig is értünk a körön. Eddigre már ismét sötét fellegek közeledtek, és nagyjából 10 perccel azután, hogy elindultunk vissza Orfűre, le is szakadt az ég...éppen megúsztuk.

A túra útvonala sok helyen érintette a helyi Fekete István Emlékösvényt, mely során rengeteg idézetet/szösszenetet lehetett olvasni az elhelyezett táblákon. Ezeket élvezettel olvastuk, többségük nagyon érdekes volt.
Az ajánlott parkoló Felsőkövesden kicsit rejtély. Az embert nem sokkal korábban egy "Mindkét irányból behajtani tilos" tábla fogadja...de igazábból nincs is másik irány ahonnan ezt meg lehetne közelíteni (illetve a google tervező megpróbált volna minket máshonnan behozni, de ott szerintem minimum terepjáró kell, hogy átjusson az ember). Talán Bakócáról jobb lett volna indítani.

Összességében kellemes túra volt egy számunkra teljesen ismeretlen tájegységben. Köszönjük!
[Geoládák v3.12.7]

Megtaláltam. Köszönöm a rejtést.

Megtaláltam. Ez volt a 15. jubileumi 20km-es megtalálásom.
A mai napra két biciklis túrát, a GC20ZD-t és GC20ZS-t terveztem, valamint a még meg nem talált Letenye környéki ládákat. 16 óra után értem a javasolt parkolóba. A kerékpáros útvonalat követtem, amely rendben tekerhető volt. A múlt hét végi esőzések miatt aggódtam a sár miatt, de egy két pocsolyától eltekintve végig rendben volt az út, melyet 2 óra alatt sikerült letekerni.

Köszönöm a lehetőséget.

James
[g:hu+ 2.7.17]

Nagyon szépen köszönöm a rejtést és a munkát, amit a láda kihelyezésébe fektettél.
[Geoládák v3.12.7]

Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget.
Tetszett! [g:hu 1.6.4]

20 éves a geocacing.hu zselici multijának lejárása közben kerestük fel ezt a helyet kitkat0123 és tabletta társaságában. Hu-s és com-os ládát se hagytunk megtalálás nélkül. Szép napsütéses időnk volt, jól esett a frissítő a Nagymátéi Vadászház éttermében. Bakócai megyés ládáért tettünk egy kis kitérőt. Látványos a Majláth-kastély, sajnos nincs túl jó állapotban. Kellemes kis túra volt. minden pont rendben volt, a láda is gyorsan meglett.
Köszönöm a rejtést!

Megtaláltam.
Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.7.17]

Megtaláltam.
Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.7.16]

Megtaláltam.
Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.7.17]

GC20** ládák 14/20 teljesítve.

Ehhez a ládához segítséget kellett kérnem a láda rejtőjétől. Mivel a geoládák többségét közösségi közlekedés + gyalog/kerékpár kombinációval szoktam keresni, ezért ki kellett találnom, hogyan tudnám ezt a ládát megkeresni. Felsőkövesd közösségi közlekedése finoman szólva sem kínálati, így végignézve az útvonal településeit, Bakóca lett az, ahova könnyen el/haza tudtam jutni.

Godisa vasútállomáson szálltam le a vonatról reggel, ahol már várt a buszcsatlakozás Bakócára. A buszút 15 perc volt, és a jubileumi láda útvonalán tett le Bakóca, forduló megállóban. Innen a 4-es ponttal kezdtem, melynek koordinátáját köszönöm a rejtőnek. A multi pontjait tehát 4-5-6-7-8-1-2-3 sorrendben gyűjtöttem be. Sok ismerős helyszínnel találkoztam a két évvel ezelőtti Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra útvonaláról. Jelenleg a teljes ajánlott útvonal jól járható, kevés sár van. Még a 6. és 7. pont közötti szakasz is jól járható. Jó látni a tavaszt, ahogy jelennek meg a fákon a levelek. Nagyon jó az útvonalválasztás is. A teljes útvonalat sikerült szük 4 óra alatt teljesíteni. Köszönöm a rejtést!

Felsőkövesd parkoló ... miért tilos ide autóval jönni? GoogleMaps nem is enged ide, amerre javasolja a megközelítést, inkább nem kellene. Nem hagytam magam. A pontok rendben, a sár elfogadható még így eső után is. Persze elmentem a Hollófészek ládáért. A szép halastó után a turistaút lezárva ... de én kinyitottam (azután visszazártam). A célhoz a kerülő kék út helyett átvágtam a hegyen. Még hat láda a célig ... :)

Kerékpárral elkövetve.:-)

Log, képek később.
[g:hu+ 2.7.16]

2022.01.22
"Jól" kiválasztottam a túra időpontját... Ez lett volna az utolsó túrázós jubileumi ládám.
Erős havazásban indultam otthonról, az M7 autópályán ötvenes tempóban lehetett haladni egy kotrógép lánc után, Siófokig majd 40 perc késésben voltam már.
A 66-os útról letérve Szágy irányába már nem volt eltakarítva a hó, de ha lassan is azért lehetett haladni. Már csak 600 méterre voltam a kijelölt felsőkövesdi parkolótól amikor egy hosszú viszonylag enyhe emelkedőn kipörgött a kerék, képtelen voltam tovább menni. Megfordulni nem tudtam ezért kilométereket tolattam, míg egy kocsibejáróban meg tudtam fordulni. Odafelé menet nem érzékeltem, hogy ennyire csúszik az út, még megállni is képtelen voltam, mert fékezéskor a kocsi eleje elkezdett az árok felé csúszni - pedig téli gumik vannak az autón.
Nagyot sóhajtottam, mikor kiértem a felsőkövesdi bekötőútról. Hogy ne teljen megtalálás nélkül a nap a környékbeli, egyszerűbben megközelíthető ládákat kerestem meg.
Hazafelé már nyoma sem volt a hónak.

202.03.19
Ma ismét nekivágtam a távnak és most már sikerült a parkolóig is eljutnom, sőt vigig is gyalogoltam a túrán. Útközbne néha örültem néha bántam, hogy nem kerékpárral vágtam neki az útvonalnak. Az utak mindenesetre csontszárazak voltak.
Nagyon tetszett a kör, remek az útvonal - két kilátót is érint - és nagyon jók a Fekete Istvánra emlékeztető idézetek is. Mindjárt az elsőnél ledöbbentem, mert ezt a "bolhás" történetet már olvastam egyszer egy magtár falán, ezek szerint már egyszer jártam itt. Előszedtem a régi trackeket és kiderült, hogy 2010 márciusában jártam itt. Akkori - a Gchf ládához írt - logomban említem is, hogy ez a Fekete István tanösvény ládát is érdemelne. Most jött el a beteljesedés ideje, remélem végleges marad a láda.
Nagyon meghatóak Fekete Istvánnak a feleségéhez írt levelei. Útközben hazafelé elhatároztam, hogy elő fogom szedni a régen olvasott Fekete István regényeket: Ballagó idő, Tüskevár, Téli berek, Bogáncs ...
Ez volt az utolsó jubileumi túrám, mind a huszat sikerült teljesítenem, három kivételével mindegyiket kerékpárral.

Megtaláltuk.
Köszönjük a lehetőséget. Bővebben később! :-)
[g:hu+ 2.7.16]

Megvan, köszi! [Geoládák v3.12.6]

Megtaláltuk!
Köszönjük a lehetőséget.
[g:hu+ 2.7.16]

A loghoz feltöltött track: adatlap, TUHU, Geomap.

Megtaláltam.
Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.7.16]

Megtaláltam.
Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.7.16]

Két részletben abszolválva. Némi nosztalgiatúra, jó helyeken jó rejtések! Kele a kedvencem, mert a könyvet még általános iskolás koromban, egy keresztrejtvényfejtő versenyen nyertem. Köszi a lehetőséget!

Nagyon szeretem Fekete István írásait, átitatja őket egy mély emberség és a természet szeretete. Ezért nagy élmény volt ennek az emlékösvénynek a bejárása, szívesen olvasgattam a táblákon lévő részleteket. Volt, hogy annyira elgondolkodtatott, hogy még a jelszóról is megfeledkeztem, párszáz méterről tértem vissza. Nagyon tetszettek a hatszögletű kilátók is, no meg az ibolyák és hóvirágok. Köszönöm!

Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.6]

Napsütéses időben Pliptaival megcsináltuk. Szarvast őzet vaddisznót is láttunk. Szép vidék. Az éjjeli eső miatt elég saras volt a terep, de a jó idő kárpótolt. Köszi a rejtést!

Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
[g:hu+ 2.7.16]

Jó kis túra volt, jó rejtésekkel, gyönyörű tavaszias időben.

Kellemes napot töltöttünk Fekete István útján, felidézve életünknek azt a csodás időszakát, amikor gyermekeinknek olvastuk, majd később már ők maguk keresték könyveit, történeteit.
Jó kis túra volt! Minden pontot könnyen megtaláltunk, köszönjük a rejtést! [Geoládák v3.12.5]

Ezek a jubileumi ládák csodálatosak!Ez is kimondottan tetszett,pláne,hogy nem nagyon vártam úgy igazán semmit,így még élvezetesebb volt.Láttunk ugráló mókusokat,őzet,szarvasokat nem is nagyon messziről,ez is hozzátett természetesen.Az összes pontnál megtaláltuk a jelzett pótokat is.A logfüzetbe elég kevés bejegyzés van,gyanítom az oszlopon lévő pót után(amit mi is előbb vettünk észre),talán a ládát már nem keresik.Köszönöm az újabb élménnyel teli napot!

Nagyon tetszett a túraútvonal. A jubileumi ládák élmezőnyébe tartozik szerintem. Hangulatos helyeken vitt körbe. A rejtések könnyen megtalálhatóak voltak, pótjelszók is rendben voltak. Az időjárás volt, hogy többször ránk ijesztett az esővel, de végül csak visszatartották az égiek az esőcsapot.

Megtaláltam, köszönöm a rejtést.

Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.5]

Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Szuper volt! [Geoládák v3.12.5]

Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.5]

Megtaláltam, köszönöm a rejtést!

Megtaláltam, köszönöm a rejtést!

Megtaláltam.
Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.8.3 teszt]

Köszönöm a rejtést. Ez jó mulatság férfimunka volt. Minden a helyén, és rendben volt.

A korábbi logok alapján nagy várakozásokkal indultam útnak, s nem csalódtam. Jól összerakott, szép túra. Az első ponton szükség volt a pótjelszóra, a többi rendben a helyén volt.
A talaj árnyékban fagyott, így kisebb sárral megúsztam a sétát. 15/20

Pécsi nagy ládász szabink középső napjára egész napos esőt mondott, de Toti úgy gondolta, majd eláll pár órán belül, iramodjunk neki ennek a szuper színvonalasan megírt, remekül jelölt térképes jubileumi ládának. Mivel nem állt el a makrancos csapadék, két kis tejes zacskó néha anyázva de többször inkább kuncogva túrázta végig ezt a szép körtúrát, bár gyönyörködni nem nagyon volt lehetőségünk. Nagyon imádtuk Fekete István hagyatékát az erdő pontjain, ez magyar szakosként igazi csemege volt.
Kedves Nargoth, azt hiszem, sokáig fogunk még emlegetni, maradandó élmény volt ez így :) A pontok egyébként nagyon rendben voltak, bár az ömlő eső néha megnehezítette a QR kódok beolvasását :)
Parkolással volt egy kis hezitálás, mert a felsőkövesdi kijelölt parkoló előtti elágazáshoz odatettek egy behajtani tilos táblát. Szerencsénkre ebben az esőben sokan nem foglalkoztak velünk, de a falu kicsit azért pislogott ránk.
Köszönjük szépen a színvonalas rejtést és a túravezetést! Évi ♡ Toti

Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.2]

Megtaláltam.
Köszi a rejtést!
[g:hu+ 2.7.15]

Háromnapos Pécs környéki ládakeresgélős kirándulásom egyik fő fogása. Leginkább a hamarosan megszűnő esemény ládák felkeresése volt a cél, de ha már ilyen messzi és ládagazdag helyre vetődik az ember, akkor legalább három nap kell, hogy ne legyen hiányérzet. Sikerült 35 találattal, és a hozzájuk kapcsolódó élményekkel gazdagodni.

Az utolsó napomat korán kezdtem. Még sötétben indultam pécsi szállásomról, és hajnalban kezdtem ezt a kört. Kicsit tartottam tőle, mert néhány hete barátaim is végig járták már, és azt mondták, rendkívül csúszós és sáros a kör. Nagyon hidegben indultam, de a hirtelen emelkedő az elején üzemi hőmérsékletre melegített. Az eleje nem tetszett, mert favágásos részen kellett haladni, és bukdácsoltam óssze-vissza a fatörmelékek között. Az első ponttól viszont jó lett a terep. Szerencsére nem volt semmi problémám a sárral. Teljesen jól járhatóak voltak az utak végig. Gyorsan haladtam, mert a rejtések is egyértelműek voltak. Nem kellett sokat keresgélnem őket.

Tetszett a túra. Nagyon kellemes helyeken vezetett. Nagyon szépek voltak a halastavak, amikor visszaértem erre a pontra, amit már a kocsiból is láttam. Szépen sütött a nap, nagyon tetszetős volt az egész.

A következő szakasz viszont borzasztó volt! Egy kerítés állta az utamat, de szerencsére azt ki lehetett kötni, és könnyen átjutottam rajta. De az erdőben a következő 3 kilométer nagyon rossz volt. Szinte nem is volt út, zárt, hideg volt az erdő, szinte napfény nélkül, és nagyon nedves és sáros is volt. Ez volt a túra legkevésbé szerethető része.

Ezt a szakaszt letudva megint kellemesebb rész következett. A végén még volt egy meredekebb szakasz, csak az élvezet kedvéért, és vissza is értem a kiinduló pontra.

A tervezetthez képest majd 2 órával korábban befejeztem a kört. 4,8-as teljes átlagsebességgel sikerült produkálni, pedig nem siettem különösebben.

Viszont így maradt még időm a hazafelé úton felkeresni néhány, feltételesen tervezett helyet.

Összességében tetszett a kör! Köszönöm a rejtést!

lelcache

Ragyogó napsütés, megunhatatlan tájon. Minden elismerésem a ládagazdáé. A vidék és az összes útvonal (jelzetlen szakaszok is) lenyűgöző ismerete, hatalmas előkészítő munka, nagy ládászrutinon alapuló keresőbarát rejtések és korrekt segítő megjegyzések - három szóval: így kell ezt! Az első 7 jelszórészlet után sokat találgattunk, mi lehet a 8. részlet. Nem találtuk ki, habár régről ismerve a ládagazdát, utólag leesett a tantusz. [:-)]

Megtaláltuk.

Mivel Judit és Bélának csak most volt ideje eljönni, ezért mára én is kivettem egy nap szabadságot a munkahelyemen. Pont a legmegfelelőbb kirándulóidő volt ma, bár reggel még fagyott, de a Nap a felhőtlen égen végig szépen sütött, így hamar fölmelegedett minden. Egy kis sár néhol még volt (főleg a 6. és 7. pont között), de nekünk, mint tapasztalt zselici túrázóknak, ez semmilyen akadályt nem jelentett. Az előbb tapasztalt zselici túrázóknak neveztem saját magunkat: ez azért van, mert főként az északnyugati Zselicet rendkívül jól ismerjük, és minden érdekes részét bejártuk már többször is. De ezen a vidéken nagyon régen voltunk utoljára, sőt, szerintem némelyik helyen én még sohasem voltam. Már csak ezért is érdemes volt eljönni. Mindegyik rejtést könnyen megtaláltuk, és még a Hollófészekre is kitértünk, bár az a láda nekem már régről megvolt. Összességében sok kisebb-nagyobb föl-le hullámzás volt (a csúcsok és a völgyek aljai között nagyobbak a szintkülönbségek, mint a Zselic mifelénk eső részében), de valahogy nem éreztem 550 méternek a szintemelkedést (de ez csak egy érzés). Láttunk kék agy turistajelzést, kősziklákat, telefon alakú porcelánszigetelőt, rendkívül magas és meredek szarvasösvényeket, sózót és Fekete Istvánhoz illően sok-sok lepotyogott feketediót. Amúgy remélem, amikor én annyi idős leszek, mint most Ajtony, én is ugyanolyan jól fogom bírni, mint most ő!

Egyéb Rejtői bejegyzésre és a megtalálás élménye alapján:
GCKAAN felől gyalog,közbe begyűjtve GCHF. Perverz álom lett volna, ha itt a második pont. Mivel hazafelé is erre távoztam három lett a magyar igazság a K- K3 elágazással. Első pontnál jól jött a leírás. És indulás. Vadászháznál nyalóka begyűjtés. Először olvasgattam a Fekete István táblákat, azután maradt a fényképezés, és az útvonalra gondolás. Mindegyik pontnak volt értelme. Mind mutatott valamit. Kilátók, források, keresztek.. A 6.-s pontnak bevállaltam volna a nagy tó pihenőhelyét. Szent István forrás kifejezetten tetszett. Régi temetőnél beszélgettem az ott lakó úrral. A keresztet egy kidőlő fenyőfa törte el. Nagy részben végig vitt Fekete István művein. DDK teljesítéskor már találkoztam vele, annak élményére elolvastam a Ballagó idők önéletrajzi könyvét. Külön élveztem, hogy nem lerágott csont útvonal, nem a régi geoládák során vitt végig, hanem egy geosan ismeretlen részen. K+ nem volt borzasztó. Minden rejtés pontos, nem szívat lehetetlen helyekkel. Precíz láda. Gratulálok! Nekem ez volt idáig a legjobb!!! És szerintem nehéz lesz felülmúlni. Felsőkövesdtől tettem kitérőt a maradék táblákért is. Hálából egy rövid Fekete István idézet: Gyermekkoromban először kocsis akartam lenni, majd író. A jelek szerint most már egyik sem lesz belőlem. Keresztrejtvény szerkesztő azonban még lehetek.

Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Kétkörös találat lett, mert 10.16-án tervezettnél később indultunk, és még így is belefért volna, de a 6. pont után a kék kereszten határozottan kihúzott drótkerítés állta el az utunkat, alkonyat felé közeledve, kiskorúakkal felszerelve nem kockáztattuk sem ezt, sem az aszfaltutas kerülőt akövetkező ládához. 24-én visszatértünk, bemelegítésként Almamellékről Sasrétre kisvasútaztunk, majd begyűjtöttük a GCzs1, GCALFO és a GCNEML ládákat, és visszatértünk a félbehagyott multihoz. Szabásról Csebény felé haladtunk az autóhoz vissza Almamellékre, amikor jött értünk a napi kettőből az egyik Cicabusz :) és az utolsó kb.4 km-t megtette velünk.
Köszönjük az élményt, a nyáron szerettünk bele a Zselicbe kéktúrán, és az ősszel ez csak fokozódott! [Geoládák v3.12.2]

A tapasztalat azt mutatja, hogy október második fele minden évben nagyon szép időt hoz, sok a napsütés, kellemes a hőmérséklet, gyönyörűek az erdők. Így hagyománnyá vált, hogy ilyenkor kiveszünk pár szabadnapot. Most is így tettünk, eltöltöttünk 3 tartalmas napot Eszterrel kettesben a Zselicben és a Mecsekben.
Az első napon ez a túra volt a fő program. Sajnos nagyon rosszul időzítettünk, mert előző éjszaka sok eső esett, így az útvonal egy jó része nagyon nehezen járható ragadós sárga sárrá alakult. Ebből adódóan nagy energiákat elemésztett az előrehaladás. Csak tetéztem azzal, hogy az egyik csúszós szakaszon reflexből rámarkoltam a villanypásztorra, ami alaposan megrázott. Viszont könnyített a a helyzeten a sok látnivaló. Nagyon tetszett a Nagymátéi arborétum, a kilátók és a tavak környéke is. Az első kilátó tövében a padoknál fogyasztottuk el az ebédünket, közben a réten szarvasok egy csoportja haladt át. Ennél idillibb környezetben elfogyasztott ebédet el sem tudtam képzelni :) Második pihenőnket a tavaknál egy kis szigeten tartottuk. Összességében nagyon jól összerakott kör. Köszi a lehetőséget. A leírásban jelzett csalános rész már nem volt problémás, az ősz elbánt a csalánnal.

kivancsifancsi társaságában

Ismét egy szép és tartalmas nap a rejtőknek köszönhetően. Már az elején gondunk volt, mert az autós GPS egy zsák faluba vitt, ahonnan vagy 6km földes út, vagy 30-40km beton utat kellett volna még megtenni a megadott parkolóig, pedig rajta voltunk a megadott útvonalon. A rejtőtől kértünk és kaptunk segítséget, hogy eltudjunk indulni. Köszönjük. Kerékpárral mentünk végig az útvonalon. A nem fás részek por szárazak voltak, az erdőben volt néhol sár, de azokat is ki tudtuk tekerni. Leszállni csak a nagyobb emelkedők miatt szálltunk le kétszer pár száz méterre.

Megvan!
[g:hu+ 2.7.14]

Kerékpáros teljesítést terveztem, de már az odafelé úton beiktatott rövid kereséseknél éreztem, hogy nem lesz meg két keréken ez a kör.
Az ajánlott parkolóban elő sem vettem a biciklit, felszerelkeztem a gyalogos teljesítéshez, aztán nekiindultam. Az első szakaszon az is hamar nyilvánvaló lett, hogy így, eső után a gyalogos teljesítés sem lesz egyszerű.
Gyártottam magamnak otthon egy saját track vonalat (biciklisre optimalizálva), no ezt hanyagolhattam. A kerékpározható, ajánlott szekérutak 80%-a korcsolyázós-süppedős-járhatatlan kategóriába esett. Azok a szakaszok voltak járhatók közülük, amelyek réten, növényzettel benőve haladtak. Úgyhogy stratégiát váltottam, a tracket hagytam a fenébe és inkább az aljnövényzettel ellátott ösvényeket részesítettem előnyben. Sajnos, ezek többsége nincs feltüntetve a térképen. Emiatt az adott célpontot légvonalas megközelítésre állítva próbáltam valamilyen arrafelé vezető úton megközelíteni. Ez a stratégia olyan 70%-ban sikerrel működött.
A saját körömet Parkoló - 1- GC7X22W (comos) - GCHF - 2 - 3 - GC5G683 (comos) - 4 - 5 - GC5HCDW (comos) - 6 - 7 - 8 - Parkoló útvonalon jártam be.
Sajnos, a 6. pontot nem találtam meg. Később kiderült, rossz helyen gyanítottam, amiben a kütyü vitt igazából félre. Mondjuk, az erdő közepén az a segítség, hogy "Fán", kb. nulla információ tartalmú. Itt persze térerő sem volt, úgyhogy felkapaszkodtam egy hegytetőre(?) és beszéltem a rejtővel. Itt vettem észre, hogy az első ponton beolvasott QR információm elveszett (nem sokkal az első pont után valamiért kikapcsolt a telefonom, lehet itt veszett el a jelszórészlet), én meg nem emlékeztem rá. A rejtő segített az első részletben, és abban is, melyik segédpontot "belőve" haladhatok tovább. Sajnos, a hatodik részletet nem tudta, de azt mondta, úgyis kitalálható (hát nem, a végén mástól kaptam segítséget).
A túra alatt kétszer kapott el kiadós zápor, de ezek a 8-10 perces, intenzív esők éppen erdőben értek, így fa alá behúzódva elázás nélkül úsztam meg őket. Mire a levelekről leért volna az "áldás", azaz átázott volna a lombkorona szint, mindkétszer már réten-legelőn haladtam.
Visszaérve a parkolóba, sütött a nap, ettem egy jót, indultam tovább és harmadszor is leszakadt az ég.

Összességében 22,5 km lett 5 óra alatt. Gyanítom, hogy az elkövetkező néhány hónapban ez a csapadékos, nyirkos időjárás lesz a domináns. Ha mégsem, akkor továbbra is vidáman végigtekerhető az ajánlott útvonal.

Nagyon sajnálom, hogy mindenkinek a 20 km-ből az a kis dzsindzsás szakasz marad meg emlékül. :( Sajnos ez a Zselic, itt ez lesz. Külön szoorúság, hogy jelzett túristaúton van ez...
A bejáráson nem volt ott, különben természetesen nem arra viszem az utvonalat. (Egyébként a 20 km-es megkötés miatt van benne, ha letelik az 1 év, ki is vezsem belőle.)
Köszönöm, hogy megkerestétek, beírom a láda leírásába a tapasztalatokat.
(Egyébként 2x mentem végig rakjta 1 héten belü, bringával és bárikt végig viszek rajta, nekem nem volt járhatatlan a szakasz, bringás kerülővel).)

Köszönjük, kellemes időben kellemes sétát tettünk. Bakóca előtt a keskeny horhosban egy pihenő bikát zavartunk meg, így kénytelenek voltunk a horhos felett akadályokat leküzdve (dzsindzsa, kerítés, magánház) beérni a faluba. A faluból a kilátó felé haladva tehenek, borjak kísértek bennünket, úgy tűnt, hogy az erdőben is otthonosan érzik magukat. A 7. pont felé haladva elvesztettük a jelzést, a kütyü kitartóan a méteres csalánnal benőtt ösvényen akart bennünket vezetni, így inkább a napraforgótáblák közötti földutat és az aszfaltutat választottuk. Kicsit hosszabb lett így az út, de megúsztuk a súlyos reuma elleni kezelést.

Boldog szülinapot geocaching.hu!
GC20: 15/20

Bringával. Jó kis kör volt!

Kicsit kevesebb dzsindzsára számítottam, bár a tó utáni kék keresztre a leírásban olvasható tanács ellenére - kalandvágyból - mentem be. Ki is mentem a műútra a szágyi éles kanyar előtt.

De menjünk sorban! Végig tekertem a kört, kivéve az első pont utáni kis meredeket az aszfaltos útig.

Az ajánlott parkolótól (szuper árnyékos helyre tudtam beállni) rögtön bemutatkoztunk egymásnak a körrel. A magtár után volt egy jó kis csapatós, amit egy emelkedő követett. Az ilyen szakaszok tetszenek. :)
A már említett kis tolás után a leírás tanácsát követve maradtam az aszfalton és így értem el a vadászházig. A füvészkertben bolyongtam egy kicsit és ettem egy pár falatot az egyik pihenőben. A szarvas és szobor közelében lévő pad/asztal foglalt volt. Egy túrabringás pár ült ott, nem akartam őket zavarni. Szuper nyugis hely, érdemes itt kicsit elidőzni. Elköszöntünk egymástól (defektmentes utat kívántak, ami be is jött).
A Hollófészekhez bringával az a - talán - 200 méter nem kitérő. A ládát (GCHF) megkerestem ezen az óriási csúcson :), majd gurultam is tovább. Egyébként itt is van pad, az összezárt lombok miatt teljes árnyékban (ha ez valakinek fontos).

A 2. kilátóból kb. hasonló a kilátás, mint a lábánál állva. Innen legurultam a keresztig (ami Bakóca előtt van). A leírást olvasva olyan érzésem volt, hogy vagy két kereszt van, vagy ez a pont a település után lesz. Az is lehet, hogy a "pléhKrisztus" nekem kimaradt? Mindegy is, a 3. pont könnyen megtalálható.
Ezt én - bevállalva - a horhosban közelítettem meg, majd a koordináta rögzítése után is ebben folytattam. Már majdnem a településnél voltam, amikor egy tehén hátát láttam, aki keresztben feküdt a szűk szurdokban. Beszéltem hozzá, de nem mozdult. Majd amikor már kicsit közelebb értem, akkor felállt. Nos ez egy óriási bika volt. Szemből már nem volt kedvem fotózni, így szépen visszafordultam és - szerencsére - 10-20 méterre volt egy pont, ahol ki tudtam mászni É-i irányba. Ott találtam egy földutat, ami kb. a fazekasmúzeum magasságában landolt. Csak egy villanypásztoron kellett átemelni a bringát, amit az utolsó pillanatban vettem észre (egy szál vezeték volt).

Most látom, hogy valóban két kereszt van. Endresz_család egyik fotóján látszik. No, a második nekem kimaradt.

Bakócán nem tettem kitérőt, hanem egyből nekivágtam a következő pont után a meredek kaptatónak. Egy terepjáró előzött le (épp egy elágazásnál le tudtam húzódni), de a felkavart por így is sokáig megmaradt a szélcsendes, zárt út felett. Kicsit vártam, majd landoltam az 1. számú kilátónál.

Már az fura volt, hogy lefelé kellett menni kicsit a kilátóhoz. Oké, de legalább ez három emeletes. Nos,ennek ellenére sem lehetett semmit látni, csak az akácfákat és egy kis pontot egy közeli domb oldalát. Ez ám a kilátó! :)
Azért legalább karban van tartva, tiszta és kaszált a környéke.

Innen hátraarc és irány az Éger-kút (vaddisznó wellness) érintésével a kis tó, amit a parkoló felé már láttam. Ez egy kellemes kis hely. Itt újra összefutottam a bringás párral és beszélgettünk is (talán egy fél órát mindenféle bringás dolgokról, illetve túra javaslatokat adtunk egymásnak). Nagyon kedvelik a környéket és többször is jönnek erre évente. Szóval van még itt jól tekerhető bringás útvonal!

Láttam szamosszamoca bejegyzését GCHF füzetében, akkor egy órával voltak előttem. Azt gondoltam, hogy utol érem őket (ha nem bringával vannak). Ám a hosszúra nyúlt beszélgetés után erről már letettem. Valószínűleg valahol a tó és az utolsó pont között előzhettem meg szamosszamoca-t, mert két órával hamarabb találtam meg az utolsó pontot.

Nos itt vetettem be magam a kék kereszt útvonalra, ami az első párszáz méteren kifejezetten jó volt. Egy ponton kicsit gazosabb lett, de még ez is tekerhető volt. Egy óriási vaddisznó dagonyánál leszálltam a bringáról, nem szerettem volna fürdeni. ;)
Kb. az N46,21023 E17,95612 ponton, ahol egy térképeimen nem jelölt kereszteződés volt, hagytam el a kalandos utat. Onnan sűrűbb is a csalán. Engem nem csípett meg így sem, bár gyalogosan közelebb van az ember a természethez! :)

A Szent István-forrásnál szerettem volna feltölteni a kulacsomat (volt még nálam egy izotóniás ital), de a merítős kutat inkább kihagytam.

Az utolsó pont után széles úton lehet megtenni a maradék 1-2 km-t, amit csak egy kidőlt fa tör meg, itt átemeltem a gépet. Az út vége pedig pont olyan volt, mint amire a parkoláskor számítottam. Gyanítottam, hogy ott fogok visszaérkezni, ez így is volt. Na, nekem ez volt a legemlékezetesebb része a tekerésnek! ;)

A leírtakat nem kritikának szántam (a rövid verziót sem). Jó kis kör volt, köszi Nargoth!

A pontok keresésével nem volt gondom, minden könnyen és hamar előkerült.
Egy dolgot sajnálok, hogy a rejtek facsavarral van az élő fára felrakva. Ezért 3 a rejtés.

Köszönöm!
[g:hu+ 2.8.2 teszt]

Öten indultunk neki a túrának. Érdekesek voltak az útba eső Fekete István témájú táblák. A Zselic ezen részén még nem kirándultunk, így minden újdonság volt. A halastó után egy darabig követtük a kék keresztet, majd ahol már nyakig ért a gaz, ott kimentünk a szágyi útra és kerültünk egy nagyot. Nagyjából 22 km lett a kitérőkkel. A végére jól elfáradtunk.
Köszönjük az élményt.
Igen, mi voltunk a zöld autóval.

760.

Kettesben, gyalog, 23,5 km 6 óra 30 perc alatt.
A héten ez volt a harmadik gyalogos GC20 húszas ládánk. Jó sokat autóztunk a kalandokért, de megérte. A 30 fokos meleget már ismerősként üdvözöltük.
A magtáraknál rögtön jobbra, a rossz úton indultunk, de gyorsan helyesbítettünk és az épület sarkánál a kék ebihal jelzésen folytattuk tovább.
Útba ejtettük a Hollófészek csúcsot is. Az Éger kútnál töltöttünk vizet, finom és meglepően hideg.
A tó után következő kék keresztes szakasz alig járható, egy idő után balra feltértünk az erdő felé, ott sokkal kevesebb a dzsindzsa. Amikor a végén láttuk jobbról betérni a kerékpárosan ajánlott utat, felmerült bennünk, hogy talán azt kellett volna választanunk.
Az egész útvonalon nagyon sok olyan gépek által kitaposott utat láttunk, amit a térkép nem mutatott, és olyan is volt, amikor a jelzett út nem létezett valójában.
Bögölyben egyáltalán nem volt hiány az út nagy részén, de ha elég gyorsan haladtunk nehezebben landoltak.
A túra végén parkolónál egy kessermobil-gyanús sötétzöld Volkswagen parkolt mögöttünk.

Köszönjük, klassz móka volt!

Letekerve, nagyon király volt. A többiek által említett dzsindzsás szakasz nekem kimaradt, jól bringázható volt a teljes kör, de ugye az útvonalat meg kell tudni tervezni :) Azért nekem könnyű dolgom volt, mivel a rejtő társaságában volt szerencsém lenyomni a túrát. Érdekes, szép helyeken jártunk, a multi több pontja is megérdemelne egy-egy saját ládát, a Nagymátéi vadászház akár GC rendezvényt is, szerintem tökéletes versenyhelyszín lenne. A rejtések is jók, profi munka, mindegyik egyértelmű, nem kell feleslegesen letérni az útról és nincs bozótharc, az ilyeneket szeretem.
Zselic jó hely, ez meg egy remek túra volt, nagyon tetszett, köszönöm.

Megtaláltam, köszönöm a rejtést!

Mivel is ünnepelje egy kesser augusztus 20-át manapság, ha nem egy jubileumi 20-assal...
Egy-két apróság:
(i) Szabásról indultunk, ami még épp belefért. Azaz nyugat felől is érdemes próbálkozni.
(ii) A tó után, a 7. pont felé tartva a gyalogos is jól teszi, ha a kerekeseknek ajánlott útvonalat választja, mivel a kék kereszt az erdőszélen eleinte alig, utána pedig egyáltalán nem járható.
(iii) Talán épp emiatt a nem tervezett kitérő miatt a forráshoz érve nem is gondoltam a ládával, hisz egyből megpillantottam a már megszokott QR kódos táblácskát. Mindez már Szabáson horgadt csak fel bennem, de nem fordultam vissza sem a logololás, sem a lehetséges jubileumi ajándék miatt.
(iv) A túra hossza végül majdnem 25 km lett (de a 3. teljesítése után már kezdem megszokni, hogy ezekre a 20 km-ekre is felszámolják az ÁFÁ-t).

Jó kis kör, nem sok ember jár errefelé. Több részletben lett meg, ahogy a munkám engedte. Érdekes volt, az egyik szakaszt gatyarohasztó hőségben, poros utakon legyűrni, míg a másikat néhány km-el odébb és néhány nappal később pulóverben és meglehetős sárban csúszkálva fogni. A táj szép, de szomorú látni a régi falvak helyén az elhagyott, düledező házakat.
[g:hu+ 2.7.14]

mögvan

scele társaságában

Már régóta vágyakoztam ehhez a ládához és egy szép - na, nem annyira szép - júliusi szombati napon Péter60 ezt tűzte ki úti célul. Csodálkoztam, mivel a telefonom egész napra esős időt igért, de Péter60 még meg is mutatta a sajátján az időképet, hogy nem arra mennek a felhők. Meggondolatlan én szoktam lenni, hát, hadd legyen egyszer ő is! A borús időben a túra jól indult. Ugyan a defekt miatti gumicserét szemerkélő esőben bonyolítottuk le, de azt hittük, mi győztünk, a bicikli is üzemképes, az eső is elállt. Sajnos csak azért, hogy összeszedje magát és teljes erőből rázendítsen. Szerencsére a hőmérséklet nem esett vissza jelentősen, így nem volt olyan kellemetlen a tekerés az aszfaltos úton. De hamarosan elfogyott az aszfalt és sikerült átélnünk életünk eddigi legnagyobb bringás sárdagasztását. A zselici, szárazon oly jól biciklizhető talaj pillanatok alatt csúszós ragaccsá változott. A biciklit tekerni nem lehetett, tolni is alig. Minden harmadik kerékfordulás után beállt a kerék, le kellett kaparni a sarat. Ha sikerült egy vízfolyásban gurítani a kereket, akkor volt hogy tíz fordulatot is kibírt. 1,8 km/h sebességgel haladtunk. 4 pontot begyűjtöttünk, de akkor Péter60 inkább a megfutamodás, mint a tovább haladás mellett döntött. Nagy szerencsénkre Bakócán egy kedves bácsi felajánlotta a slagját, így a bicikliket és magunkat is kocsiban szállítható állapotba tudtuk hozni.
Majdnem egy hónap eltelt mire ismét nekiveselkedtünk. Most minden jól sikerült, kellemeset tekertünk, nevettünk, szörnyűlködtünk azokon a szakaszokon, amit az előző alkalommal csak azért nem négykézláb tettünk meg, mert a biciklit is vonszolni kellett, így egy kéz mindenképp foglalt volt.
Köszönjük az érdekes helyeket, az ötletes rejtéseket, az igényesen összeállított ládaoldalt. Szép multi egy nem túl ládagazdag környezetben. Köszönjük, hogy megmutattad nekünk ezt a vidéket.

Két részletben teljesítettük, mert az elsőt durván elmosta a zápor, a 4. pontig jutottunk.
A mai már igazi jutalom tekerés volt, még begyűjtöttük a GCNEML-t is.
Csak gratulálni tudok a rejtőnek, mind a témaválasztáshoz, mind az útvonalhoz. Nagyon kevesen járnak erre, jó, hogy felkerült a geotérképre ez a túra. Valamennyi pont rendben a helyén, perceken belül meglettek.

Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.11.3]

Egy meleg nyári nap. Valahonnan ismerős volt az útvonal! :-). A kilátónak elkéne egy negyedik szint, mert ránőttek a fák. Fekete Istvánnak állít méltó emléket ez a láda, ne meg a magyar geocaching 20. évfordulójának. Előbbivel kapcsolatos érdekesség, hogy a Duna World épp este vetítette a Tüskevár című filmet (Eperjes verzió) Megnézve megállapítottam, hogy nem volt rossz, de a sorozat anno jobban tetszett.

Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.11.3]

Megtaláltuk, köszönjük a rejtést! [Geoládák v3.11.3]

Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.11.3]

Nagyon örültem, hogy a Zselicnek ezen a szép útvonalán jelent meg a jubileumi láda, mivel a DDK2 továbbvitelekor korábban már ismertük egy szakaszát. Jó volt most végigjárni és új élményekkel, látnivalókkal gazdagodni. A Szent István forrásnál érdekes dolog történt. A kis dombon a ládarejtek üres volt, térerő hiányában nem tudtuk a rejtőt felhívni, hogy megbeszéljük az esetleges pótlást. Visszasétáltunk a forráshoz, és a forrás mögötti szószék tetőszerkezetének gerendáján egyszer csak észrevettük a dobozt. Épségben volt, csak a toll hiányzott belőle. Belogoltunk és visszatettük az eredeti rejtekbe. Fairyvel az első megtalálóval később sikerült beszélni, érdeklődtünk, hogy hogyan került oda a láda, de ezt itt hosszú lenne leírni. A lényeg, hogy most a helyén van és sokan felkeresik majd ezeket a szép helyeket. Köszönet a rejtésért.

[g:hu 1.6.7]

:)