-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
+
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
Az első ponton (N 47° 53.739' E 18° 58.185' tábla hátulján) a láda megtaláláshoz szükséges "N", a másodikon (N 47° 54.283' E 18° 56.936' jelzett fa lábánál filmesdoboz) pedig az "E" koordinátarészletet találjátok. A megtalálás bejelentéséhez szükséges jelszót pedig egy fa ágában rejlő, 10x10x5cm-es dobozban találjátok.

A ládába TravelBug nem helyezhető.
Megközelítés
A legcélszerűbb parkolót rögtön a híd után találjuk
N 47° 53,695' E 18° 58,685' 260 m [GCSIT+parkoló], de sajnos Királyréten
fizetni kell a parkolásért!.
A tömegközlekedők számára a
Királyréti kisvasút, a
351. vagy a
352. számú buszjárat jelent alternatív lehetőséget. Amit még fontos tudni az az, hogy a tanösvény útvonala
nem kerékpárbarát!
Utunk meredekebb oldalak mellett is elvezet és több patakátkeléssel is kell számolni, melyek nehézsége mindig az évszakhoz és az aktuális időjárási körülményekhez igazodik. Előfordulhatnak saras, csúszós lejtők éppúgy, mint széles gázlók is. Az év legnagyobb részében ezeket az akadályokat könnyedén, száraz lábbal lehet leküzdeni.
Mint a legtöbb tanösvény esetében, itt is a ZT

jelzés a fő vezérfonal. Azonban különleges jelzések egészítik, melyek a következő állomás témájára utalnak. Az állomásokat egy méter magas, faragott oszlopok jelölik. A cölöpök tetején pedig megtaláljuk a kiegészítő jelzés szimbólumát, mely az aktuális állomáshoz vezetett.
Szokolya-Huta a középkori királyok kedvelt helye volt. Talán ezért kapta a ma használatos
Királyrét elnevezést is. A közeli Pap-hegyen és a medence fölött magasodó Várhegyen már az Árpád-korban létezett földvár. Az itt élők megélhetését a természet kincsei biztosították számukra és a következő nemzedékeknek is. A 2018-ban kiépült tanösvény ezeket az "ipari tevékenységeket" kívánja bemutatni, egy 6 kilométeres túra teljesítése közben. A tanösvényhez készült füzet is, melynek a mintapéldánya volt segítségünkre a ládaoldal elkészítésében. Reméljük hamarosan mindenki számára elérhetővé fog válni!
Az állomások listája
-
1. Lukács-szállási vasércbányák
A XVIII. században működő vasolvasztót látták el az itt kitermelt érccel.
N 47° 53,739' E 18° 58,185' 310 m [GCSIT-1]
-
2. Duzzasztógát a Nagy-Vasfazék-patakon
Az érc feldolgozásához azonban szükség volt még vízre. A patakot felduzzasztották, és energiáit malmok, fújtatók és kalapácsok működtetésére használták.
-
3. Faszénégetés
Ez tulajdonképpen nagyban függ össze az erdő használatával. A kitermelt fa éppúgy szolgálta a kohók, mint az épületek fűtését. (Ma már inkább csak grillezünk rajta.)
-
4. Makkoltatás
Az állattartás egyik fő alanya a disznó volt. Takarmányozásukat az erdei legeltetés jelentette. Az őszi időszakban a tölgyesek termése jelentette a legfőbb táplálékot. A kukorica és burgonya terjedésével a
makkoltatás háttérbeszorult, pedig azt tartják, hogy a makkon nevelt sertés zsírja, húsa ízletesebb.
-
5. Királyréti kőbányák
A környék vulkanikus eredetű kőzetét leginkább a közlekedés céljaira bányászták. Az itt fejtett kövekből országutak éppúgy épültek, mint normál és keskeny nyomtávú vasúti útvonalak. A kinyert köveket természetesen házak építéséhez is felhasználták.
-
6. Kisvasút
A hegységet keresztül-kasul behálózta a kisvasút. Akár a bányák köveit, akár az erdők fáit kellett szállítani, a
vasút jelentette a megoldást.
-
7. Hamuzsír készítés
A hamuzsír készítése ma kb. annyiból áll, hogy sütünk szalonnát a parázs fölött és "zsírozzuk a hamut". Persze ezt régebben
másként értelmezték.
-
8. Faúsztató csatorna
Az ércek feldolgozásához szükséges faanyagot a Nagy-Vasfazék-patak segítségével szállították. A "lenti" duzzasztás is ezt a célt szolgálta.
N 47° 54,283' E 18° 56,936' 405 m [GCSIT-2]
-
9. Drótkötélpálya
1930-ban Hoffer Cuno drótkötélpályát építtetett az inóci kőbányától a pap-hegyi zúzdáig. A pálya nyomait, napjainkban csupán "betonkockák" őrzik felismerhetően. Az egykori
várhoz vezető úton is találkozhatunk maradványaikkal.
-
10. Cserhántó erdők
A
bőr az egyik legkorábbi anyag, amit az ember felhasznált. Eleinte ruhaként használta a hideg teleken, de hamar felismerte technikai, harcászati lehetőségeit is. A bőrgyártás alapja a cserzés, ami a romlandó állati bőrből, tartós és erős anyagot hoz létre. A cserzőanyagok egyikének alapja a cserkéreg volt. A XIX. század második felében azonban megjelentek az ásványi anyagok, melyek kiszorították a lassú folyamatú növényi alapokat.
Cserhántók
-
11. Favágás, erdőhasználat
A baltákkal, egyszerű fűrészekkel felszerelt favágók eleinte az életbenmaradásért vágták ki az erdő fáit. A városok kialakulása és az ipar robbanásszerű fejlődése azonban hatalmas mennyiségű fa kitermelését igényelte, ami az erdők kipusztulásával fenyegetett. Az addig kiaknázhatatlannak hitt erdőket meg kellett őrizni, ezért a XVIII. század végén már akadémiát is alapítottak az erdőgazdálkodás tanítására.
-
12. Vadászat és egyéb haszonvételek
A vadászat már az őskorban jelentős szerepet játszott a megélhetésben. A leterített vad húsa táplálékul szolgált, bőre ruhaként újult meg, csontjaiból pedig eszközök, fegyverek és ékszerek készültek. A letelepedett növénytermesztő, állattartó népeknél a jószágok megvédését jelentette a ragadozóktól. Mára elfogytak a jelentősebb ragadozók, ezért a vadállomány mennyiségi és minőségi megőrzése a fő cél. Természetesen gazdasági szempontok is közrejátszanak.
-
+1. Bim-bam - végjelzés, melynek csak annyi a dolga, hogy visszavigyen a kiindulópontot jelentő parkolóhoz.
Források és ajánlott oldalak
-
Természetjáró
-
Királyrét története