-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
-
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
Röviden
20*20*5 cm méretű műanyag dobozt keress a turistaút mellett található törött betonáteresz alatt!
A BARLANGOKBA MINDENKI CSAK SAJÁT FELELŐSSÉGÉRE MENJEN BE. LEGYEN NÁLATOK FEJLÁMPA, VAGY KÉZILÁMPA. MIELŐTT ELINDULNÁL A BARLANGBA MINDENKÉPP TUDASD VALAKIVEL CÉLODAT, HOGY BALESET ESETÉN TUDJÁK, MERRE KERESSENEK.
AZ ESETLEGESEN ELŐFORDULÓ BALESETEKÉRT A REJTŐ SEMMIFÉLE FELELŐSSÉGET NEM VÁLLAL.
Megközelítés
Parkolni Bánkúton a Fehér Sas panzió előtt lehet.
N 48° 5,889' E 20° 28,855' 896 m [GCBB07+Parkoló] A parkolótól a P sáv

S sáv

turistajelzésen érhetjük el a víznyelőt. Leereszkedni nem tanácsos! A beépített létrák, ácsolatok állapota nem ismert. A barlangászok az évi feltárási munka megkezdése előtt felülvizsgálják azok állagát, enélkül kockázatos a leereszkedés.
A bükki barlangok
A Bükk igen változatos földtani felépítése, vízvezető, karsztosodó triász időszakból való mészkövek és a vízrekesztő agyagpalák sűrű váltakozása következtében hiányoznak a nagy keresztmetszetű, több kilométeres barlangok kifejlődéséhez szükséges előfeltételek, így nem tudott nagyobb területen összefüggő, egységes karsztvízrendszer kialakulni.
A csapadékvíz a Bükkben igen sok víznyelőn keresztül tűnik el a mélyben és számos forrás alakjában jelenik újra meg. Erodáló és korrodáló hatását ezért nem tudja összpontosítva kifejteni, mint pl. az Aggteleki-karsztvidéken, hanem barlangképző erejét szétforgácsolva számos kisebb, de tudományos értékben annál jelentősebb barlangot hozott létre.
A Bükkben nyilvántartott barlangok, sziklaüregek száma megközelíti a háromszázat. Nagy részük ugyan kisméretű, de vannak közöttük olyanok, amelyek vagy ősrégészeti vagy más, barlangtani szempontból világhírre tettek szert.
A Bükk jelentősebb barlangjait már bemutatja egy-egy geoláda, ezzel a sorozattal a kevésbé ismert barlangok egy részén szeretném végigkalauzolni a játékosokat.
A Csipkés-kúti víznyelőbarlang
A Bükk-fennsíkon a nemkarsztos kőzetek csupán kisebb foltokban, keskeny pásztákban fordulnak elő, a belőlük eredő rövid, kishozamú vízfolyások a mészkőtérszínre érkezve víznyelőben végződnek. A víznyelő a felszíni karsztjelenségek egyik fajtája. Víznyelőnek nevezzük azokat a karsztos nyílásokat, amelyeken a felszínen időszakosan vagy állandóan folyó víz a kőzet belsejébe kerül. A töbörrel (dolina) ellentétben ennek az alján mindig víznyelő rés, alatta gyakran üreg vagy barlang van.
A víznyelők a vízzáró és a karsztos kőzet határához közel alakulnak ki, de előfordulhatnak a nyílt karsztos területek belsejében is.
Egy ilyen vízzáró és karsztos területhatár húzódik a Felső-Borovnyák és Jávorkút között, ahol számos víznyelőbarlang található. Ezek között a legjellegzetesebb a Csipkés-kúti víznyelőbarlang.
Utalások szerint az 50-es évek elején kezdték meg a barlang feltárását. Mivel a barlangba befolyó patak nagy mennyiségű hordalékot szállított a víznyelőbe ezért a barlangászok egy gátat építettek, hogy a törmeléket a víz ne hordja vissza. A gát időszakosan a vizet is felfogta, így száraz körümények között folyhatott a hordalék kitermelése.
A barlangban jelenleg három bontási végponton folyik a munka. A kitermelt anyag felszínre szállítását a Kőháti barlangcsoportnál megismert szállítópálya segíti.
A barlang jelenleg ismert teljes hossza 32 méter, függőleges kiterjedése 25 méter.
Forrás:
Barlangkataszter