Megye/ország: Románia
Elhelyezés időpontja: 2003.10.04 16:52
Rejtés típusa: Virtuális geoláda
Elrejtők: Anikó, Melinda, Miki és Dani
Ládagazda: MikiCache Nehézség / Terep: 1.0 / 2.5
Megtalálások száma: 369 + 1 sikertelen + 5 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.3 megtalálás hetente
A jelszó, a falban levő kőtábla első sora.
A várban utoljára 2003. Augusztus 02-én jártunk.
Az Erdély-i Torockótól 4 km-re, szintén az Enyedi-patak völgyében, 575 m tengerszint feletti magasságban fekszik a hegyekkel körülvett kis, magyarlakta falu, Torockószentgyörgy, amely Brassai Sámuel, Erdély "utolsó híres polihisztorának" szülőfaluja. Szülőházát emléktábla jelöli.
A község felett emelkedik az 1250 m magas Ordaskő, melynek aljában, hegyekkel három oldalról körülvett magaslaton állnak a szentgyörgyi vár tekintélyes romjai, a Toroczkayak vára. Az Észak-déli irányban hosszan elnyúló, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos vár, alsó- és felsőrészből áll.
Torockószentgyörgy várának alapjait az Ákos nemből származó Toroczkay Vencel vetette. A fennmaradt oklevelek szerint, 1253-1272 között felépíttette a Torockószentgyörgyi vár Északi lakótornyát, és védőfallal erősíttette meg. Szintén okleveles adatok szerint, az alsó vár délkeleti részei 1470-ben épültek, és feltehetően ugyanebben az időben építették össze, az addig különálló Déli lakótornyot a tőle délre emelt helyiségekkel, mely lakótornyot egy 1493 évi oklevél Toroczkai Elek vár elé épített tornyaként említ. A lakótoronyhoz csatlakozó kétemeletes épületrészt I. Lajos király idejében építették, miután a család tagjai 1370 körül három ágban éltek, és a szokások szerint mindegyik ágnak külön lakrésze lehetett a közös várban.
Az 1514. évi Dózsa György vezette parasztfelkelés alkalmával a keresztesek Szentgyörgy várát is hatalmukba kerítették és felégették. A Toroczkayak által évszázadokon át, folyamatosan lakott várat 1704-ben Tiege báró osztrák csapatai vették ostrom alá, ágyúval lövették, majd elfoglalták és felrobbantották. Ez után a vár elhagyatottan, lakatlanul pusztulásnak indult. Ennek ellenére a szentgyörgyi vár tekintélyes maradványai, több helyen két emelet magasságban, ablak- és ajtó részletekkel ma is állnak.
Ha az Aranyos-völgye felől közelítenénk meg Torockószentgyörgyöt - ami egyébként a legvalószínűbb - akkor az Aranyos-völgyében, az N46° 30.256' E23° 36.537' pontban térjünk Déli irányba. Végig az Enyedi-patak völgyén, először Torockó községbe érünk. A Székelykövet innen lehet a legrövidebb-, de egyben a legnehezebb úton megmászni. Torockó után az első falu Torockószentgyörgy. A faluban az N46° 25.354' E23° 33.683' pontban kell Nyugati irányba térni. 750 méter zötykölődés után az N46° 25.516' E23° 33.225' pontban parkoltunk. A turistajelzéssel jelzett földút átvezet a vár magaslatából kinyúló gerinc Nyugati oldalára, ahol egy kényelmes, kb. 1,2 km-es sétával feljutunk a várba. 0-24-ig látogatható, belépti díj nem létezik:-)
A barátságos, zegzugos várból csodálatos kilátás nyílik a Székelykőre és a Kőköz-sziklaszorosra. Egyébként a Kőköz-sziklaszoroson érdemes végigmenni. Ha nagyon lassan és óvatosan vezettek azon az úton, akkor nem fogjátok megbánni. A sziklaszoros lenyűgöző.
Nagyon kellemes kirándulást és kitűnő időjárást kíván
Anikó, Melinda, Miki és Dani
Állapot: kereshető
+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Munkaügyben jártunk a közelben. Nem akartunk kockáztatni, ezért olyan ládát néztünk, ami biztos megvan. Ha ez a tábla megsemmisül akkor az már régen rossz.
Augusztus 14-e és 20-a között egy hetet töltöttünk Torockón, a Panoráma panzióban, kibővített családi csapattal. 2007-ben már jártunk itt a várnál, de a szép kilátást most sem mulaszthattuk el.
Sokszor jártam már itt. Először 15 éve egy Mikicache szervezte közös geocacher túrán. Azóta már többször jöttem ide off-road versenyeken. Ma a családnak mutattam meg a várat, mert ők még nem jártak itt.
Sajnos ködös volt az idő, így a parkolóból azt sem láttuk, hová megyünk. A vár vonalait csak közvetlenül a lábánál lehetett látni. Felmásztunk, körülnéztünk. Gyerekeknek, és Zsuzsinak is nagyon tetszett. Gyerkőcök bemásztak minden zugba, amibe csak lehetett.
Lili oda-vissza dézsmálta a csipkebokor termését. Talált néhány, már jó darabot.
Kellemes, rövidke túra volt!
Innen a Székelykő lett volna a célpont, de a nagy köd miatt inkább a Túri-hasadékhoz mentünk.
Megtaláltam, köszönöm a lehetőséget! :)
[g:hu+ 2.0.31]
A Székelykő megmászása és egy jó kis torockói ebéd után erőt vettünk magunkon és ujra útra keltünk. A vár meghódítása önmagában nem lenne nehéz túra, így viszont már nem esett jól a kaptató. Fent gyönyörű kilátás és egy viszonylag épp vár fogadott így egyáltalán nem bántam meg, hogy nem mondtuk le róla.
Megtaláltam, köszönöm a lehetőséget! Mindenkinek ajánlom, nagyon érdekes hely. (A látszat ellenére a felvezető kitaposott út a legcélszerűbb, senki ne rövidítsen; nincs értelme.)
Köszönjük a lehetőséget. Az állandóan fenyegető eső itt is eleredt kétszer. Ennek ellenére elég sokan mentek fel a várhoz kisebb-nagyobb csapatokban. A kilátás pazar.
Hosszú hétvégi túrázás Cipollinóval Torockó környékén. A Székelykő megmászása után Torockószentgyörgyre leérve, még a várba is felmentünk. Csodás a panoráma onnan a Székelykőre! Köszönjük kedves rejtő, hogy megmutattad!
Már messziről látszaott a vár, a verseny már javában folyt. De azért időben odaértem...
Az eredményhhírdetésről és az ebédről nem maradtam le... Mondjuk érdekes volt úgy bejárni a várat, hogy mindenhol felfegyverzett vitézek íjjaikkal versenylőttek... :)
Köszi a rejtést!
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.5.3y] [wapon beküldött szöveg]
Erdélyi nyaralás utolsó előtti napja, utolsó láda. A falu szélétől is szép kis sétával lehet feljutni a várba, de érdemes, mert a rom is látványos, és a kilátás is gyönyörű. Az ember próbálja elképzelni, milyen lehetett az élet a falak között. Érdekesek a megmaradt torony falában található kis "járatok".
A falu szélétől kellemes séta. Szép időben nagyszerű kilátás. Bejártuk a romokat, a tábla is olvasható volt. Bizottságilag olvastuk le az első sort, de nem fogadta él a rendszer. Nincs mit tennem, kérem a képek alapján a találat elfogadását.
4 napos húsvétolás esőnapján néztük meg. kicsit rövidítettünk a vár megközelítésén és közvetlenül a várfalon, délről mentünk fel, így izgalmasabb volt. a bástyába is be tudtunk menni. kicsit szemetes a vár, sokan nem tisztelik a szelek várát.
A Székelykő és a Kőlyuk megmászása után ide már nem volt "kedvünk" eljönni, így a vár mára maradt. Csendes esővel indult a reggel, de a várnál már csak szemerkélt. Örültünk, hogy feljöttünk. Köszönjük a rejtést.
Torockói nyaralásunk alatt a várat is felkerestük, nem bántuk meg. A falu szélén egy kis büfé mellett visz el az út, érdemes leülni a padokra egy sörre vagy fagyira. Kerülgetett minket a vihar, így első nekiindulásra csak félig jutottunk fel, onnan visszafordultunk, mert viharos szél volt és fekete felhők gyülekeztek. Vártunk egy kicsit a büfében, majd újra neki vágtunk, ekkor már fel is jutottunk, csak amikor fent voltunk a várban volt egy negyed órás eső. Gyönyörű a panoráma fentről, mindenkinek ajánljuk! Köszönjük a rejtést!
26/7. A 2016. évi erdélyi geotúra csapat tagjaként
Először jártam Erdélyben, nagyon vártam ezt a túrautat. Gyönyörű helyeket kerestünk fel, remek társasággal, jó hangulatban. Köszönet a szervezésért és a rejtésekért. Sok szép túrával és élménnyel lettem gazdagabb.
A túra 2. napjának 3. találata.
A GCTORO és a GCKYUK után ez volt a harmadik láda, amit Torockó környékén felkerestünk a mai napon.
A Székelykő megmászása, majd a gerincen végigmenetelése és Torockószentgyörgy felé való leereszkedés után a várig teljesen már nem jutottam el, de így is nagyon szép képeket sikerült készítenem több szögből is.
Remélem, lesz még alkalmam saját magam is feljussak a GCTVAR-hoz.
Köszi a rejtést! [g:hu 1.5.2x] [wapon beküldött szöveg]
Erdélyi nyaralásunk harmadik napja. Torockóról indultunk Torockószentgyörgyre, végig a műúton. Aztán fel a várhoz. Közben arról beszélgettünk, hogy miért volt olyan fontos bevenni ezeket a várakat. Miért nem volt elég csak körbevenni és kiéheztetni a bent lakókat? Mindenesetre a kilátásért megérte a caplatás! A vár után a Kőlyuk, majd Székelykő következett! :-)
Nagyon szép helyen, egy csodás MAGYAR VÁR!
A Székelykő után nem vállaltam volna be, mint sokan mások. Nekik nagy tisztelet.
Köszi a "rejtést".
Jövőre, gyerekekkel vesszük be a várat!
A Székelykő megmászása után és a Vidály kő előtt délidőban, gyönyörű napsütésben másztunk fel a várhoz. Nagyon szép a kilátás és persze a vár is csodálatos. Köszönöm a rejtést! :)
Erdélyi hosszúhétvége 3/13
25 km-es túránk második ládája. Székelykőről érkeztünk. Szép helyen van, szép kilátással, a Székelykőre és a Nagyenyedi szorosra is. :)
Köszönjük a rejtést! :)
Torockón laktunk, reggel megmásztuk a székelykőt, onnan már megcsodálhattuk a várat. Délután mentünk fel a várhoz, onnan megcsodálhattuk a székelykövet.
Szüleimmel egy kellemes ebéd után, amit a Székelykő Kúriában fogyasztottunk el. Rengeteg jó lehetőség adott a hagyományos láda rejtésére. A tehenész bácsik nagyon kedvesek voltak. Köszönjük.
Szép és meleg túra volt. Érdekes, de az utolsó ez előtti megtalálásunk is itt volt Torockón. Egy éve nem volt alkalmam ládázni. Kellene egy ládát telepíteni a torockói bányákhoz is, nagyon érdekes hely.
Toroczkón töltött hosszú hétvégénk alatt kötelező program volt. :) A vár gyönyörű, a kilátás pazar! A nagy meleg és némi szint ellenére még Apukám is feljött. A jelszó elsőre egyértelmű lenne, mégis kellett hozzá a fénykép. Köszönjük, hogy megmutattad.
A faluban laktunk, a szobánk ablakából pont a várra láttunk. Kirándulásunk utolsó napjának estéjén másztunk fel. A lemenő nap utolsó sugarai nagyon szépen megvilágították a Székelykövet.
4 napot tartózkodtunk Erdélyben. Négy család saját szervezésben, gépkocsival. Két helyen volt szállásunk: Torockó és Csernakeresztúr magyar családoknál. Szállás, kaja kiváló. Időjárás kedvezőtlenül indult, odautazáskor állandóan eső zónákon mentünk át, de egyetlen programot, túrát nem akadályozott.
Az erős napfény és az első sor árnyéka miatt nem is tudtam kiolvasni, csak itthon a fotó kinagyítása segített. A vár még így romos állapotában is szép. Jó volt gondolatban végig járni a tegnapi Székely-kő túra útvonalát, jól látszik szemben a Székely-kő.
elég nehezen betűztem ki a táblát, erre most nem fogadja el
az első sort úgy kell érteni hogy a "cím" alatti első sor? akkor én a címet, a nulladik sort olvastam le?
le kellett volna fotózni..
mellékelt kép alapján kérnék elfogadást
2007 után ismét itt jártam. 4 napos torockói nyaralás alkalmával ezt is felkerestük. Innen a bedellői cseppkőbarlanghoz ruccantunk át.
Muszáj lesz még visszamenni, mert az Ordas kő megmászására nem jutott időnk.
Azt hittem okos vagyok. De nem. Segítséget kellet kérnem. Az a 7. betű nekem se stimmelt. Köszönöm a segítséget.
Nagyon köszönjük a lehetőséget!
Ildikó, Norbi, Botond, Mike
A vár, mint szinte mindegyik, ahol eddig jártam manapság szinte csak néhány falmaradvány. Nehéz elképzelni, milyen lehetett fénykorában, hogyan éltek benne.
Nekem legjobban alulról tetszett, valamint fentről a lenyűgöző panoráma.
18-an mentünk zömmel Debrecenből Torockó környéki túrázásra. A Székelykő és a kőlyuk leküzdése után jöttünk fel a várba. Szép volt a kilátás. Köszi a rejtést.
8 napos erdélyi túránk szállása Torockón volt, így egy túranapot a vár felkeresésével zártunk. A vár és a panoráma gyönyörű. A jelszó nem valami jól látszik a táblán. Sokadik próbálkozásra sikerült a 7.betű miatt.
Nagyon klassz várrom. A közelben (Torockón) töltöttünk pár napot, nagyszerű kirándulásokat lehet innen tenni és a régi parasztház, amiben laktunk is különleges élményt nyújtott.:)
Gyuri Erdélyt mutat nekem /2.
Ha az ember Torockón ébred, mi mást is tehetne rögtön első nap, mint hogy megmássza a Székelykövet, s megnézi a Toroczkay vár romjait? Hát mi is ezt tettük, a várrommal s a geoládával indítva :-) (A várban van még egy com-os láda is) Miután kigyönyörködtük magunkat, az Ordaskő oldalában indultunk vissza Torockóra, hogy megmásszuk a Székelykövet.
Köszönöm az élményt!
Egy szolóban megejtett biciklikirándulás alkalmával jutottam el Torockószentgyörgyre és igy a várba, mely egy igazi emléke multunknak. A környező panoráma csodálatos. Aki arra jár senki ne hadja ki ezt a várlátogatást.
6. beírási kísérletre végre elfogadta, miután élesítettem, kontrasztosítottam a gyenge fotót.
Visszaolvasva látom, hogy többen küzdöttek a jelszóval.
A furfang: a táblán helytelenül van írva a név.
A Csabai Bihargók túráján kerestük fel a várromot. Az odavezető úton esni kezdett az eső, de mire a várba értünk abba maradt, és csodás kilátásunk volt a tájra a viharos szélben! Köszi! A tábla magasan van és le van kopva a rajta lévő szöveg nehezen olvasható.
Nagyapával együtt hódítottuk meg a várat, nagyon szép volt, megérte megnézni. Utána átvágtunk a kék plusz jelzéshez, és elsétáltunk az Odvas-kő háta mögötti kőhöz. Nagyon klassz túra volt, egész nap nem találkoztunk senkivel. Fentről szép kilátás nyílt az Aranyos patak völgyére. Hazafelé persze jól megáztunk, de a végére majdnem megszáradtunk.
Béka, Bütyök, Nagyapa, Orsi, Lali, Anti
Már megint a napi +1-edik láda, de mindenki hősiesen teljesítette! Jártam már itt párszor, de mindig elfelejtem, hogy hol is a bejárat. Aztán fönt szembesül az ember vele, hogy, na arra kellett volna feljönni.
A várból most is csodás volt a panoráma, tiszteletünkre a fényudvar is előjött a felhők közül. Köszi!
Erre felé az utak minősége nem a legjobb. Eső után másztunk fel a várhoz. Én egyenest felrohantam a dombra. Kicsit elfáradtam... A kilátás szép. Köszönjük a rejtést!
Székelykő után sima sétálgatásnak tünt a várhoz feljutni. Ritka várak egyike, azaz végre igazi várrom. A faluban találkoztunk Györke apóval, aki jól megnevetetett minket igazi székely humorával. A helyi sajtüzembe jól bevásároltunk az olcsó, de finom termékekből. Délután még meglátogattuk Ida néni magánmúzeumát Torockón, ahol közelről is megcsodálhattuk a 100 éves mennyasszonyi ruhákat. 10 napos túránk utolsó túrázós ládája volt ez, este remek búcsúbulit csaptunk.
Erdélyi körutazásunkat Torockón zártuk. A vár csalogató közelségének nem lehetett ellenállni. Gyönyörű környezet, kis sziklás élvezetekkel...Székelykő szintén kipipálva.
3-án a Székelykő megmászása után már nem bírtam a nagy csapatot rávenni erre a levezető túrára, de most két lányunk társaságában a várat is megnéztük.
HA8LCA, Viki, Eszter és bmarianna
Fantasztikus volt!
A falu végi utat választottuk megközelítésnek - ez volt a rosszabbik út, de legalább trackeltünk:-) A kocsit jó messze hagytuk a vártól és gyalog másztunk fel. Sajnos épp egy felhő takarta el a Napot, így a Székelykőről nem sikerültek olyan jól a fotók, de a kilátás pazar volt.
Székelykő után megtekintettük Qnciékkal, Receficékkel a Toroczkay várat is! Nagyon tetszett, hogy korábban a Székelykőről nézhettem a várat, innen pedig a Székely követ.
A táblát megtaláltam, de valamit nem jól írhatok be jelszóként, ezért kérem a Rejtőt a fotók alapján fogadja el! Köszönettel: Kali4x4
Első megtalálás-bejelentésem. :)
Egyúttal Erdélyi kirándulásunk első ládája. A júliusi esők hatására Torockószentgyörgyön a vár felé menet, ahogy az első fotón látszik is, a patak az utcán folyt végig. A várból körbe-körbe minden irányban gyönyörű panorámában gyönyörködhettünk. Hol egy kis napsütés, hol egy kis felhőfoszlány a hegyeken.
Köszönjük! :)
Megtaláltuk
Torockószentgyörgyön a Napocskás vendégházban megpihenve ( N 46° 25.304 E 023°33.685 ) ragyogó vendéglátás mellett és bőséges étkekkel ellátva bennünket, indultunk a vár meghódítására. Sikerrel.
Köszönjük.
Ajánlom minden erre járónak aki nyugalomra és feltöltődésre, no meg csodálatos látnivalókra vágyik.
Szép kis vár egy idilli környezetben csodálatos panorámával. A mikroláda helye kicsit becsapós a koordinátákhoz képest, de a gyerekseregünk meglelte, mégha a leírás nem is szólt róla. Mindenesetre ott van a torony falában...
Gyönyörű a táj! Egy kellemes séta a Székelykőtöl... Sajnos a falu rettentő koszos, és mintha megállt volna az élet... De nagyon-nagyon élveztük minden percét!
Sikeres szállás-találat után láttuk, hogy a vár vár ma még ránk. Úgyhogy fel minél gyorsabban, ott megélni a sötétedést, a fokok rohamos zuhanását, és fejlámpával lebattyogni - nagy élmény volt. Közben a jégréteg vastagságának mérését a (volt)pocsolyákon - nem hagyhattuk ki! :-) Köszönjük a rejtést, de ide geocaching nélkül is eljöttünk volna! :-)
Muszáj egy kicsit patetikusnak lennem: az ember ezen a helyen elhiszi, hogy "az élet szép". Hegyek, legelők, szalma-illat, minden irányból kolompszó, fények, nyugalom; kell ennél több?
A Remetei-szurdokban töltött napunk után könnyed levezetésként felmásztunk a várba.
Két éve már jártam fenn, illetve a Székelykő-kúriában minden reggel a vár látványa fogadott, így nem hagyhattuk ki. :o)
A Székelykő megmászása utáni napon ez csak egy szelíd levezető kirándulás volt. A terepjárót nem hagytuk a falu szélén, hanem felmentünk vele a szekérútra egészen a vár aljáig. Sokan jöttek arra személyautóval is, így nem kell annyit gyalogolni (mindösszesen negyed órát). Egyébként a szekérút kevésbé rázós, mint a kátyús "aszfaltút". A kilátás ámulatba ejtett, gyönyörű, tiszta (és forró) idő volt. Köszönjük a rejtést, mindenkinek jó szívvel ajánljuk ezt a kis kirándulást.
Torockón nyaraltunk vagy inkább áztunk a héten. Egy esőszünetben felkerestük a közelben lévő várat, kellemes séta volt. A környék gyönyörű. Utólag jöttünk rá, hogy láda is van a várban, de azt a .com-on keresd.
Rekkenő hőségben a Székelykő végén lecsorogva szinte útba esett Torockóra menet, így emeleti kőpáholyból tekinthettünk vissza megtett utunkra.
Szép, békés hely... most már a vár.
A Székelykőről már órák óta szemezgettünk a várral. De a lereszkedés után kissé kérdésessé vált, hogy még ezen a napon sort kerítünk-e erre a közeli kiruccanásra is. De egy órácska pihenő szerencsére elégnek bizonyult, illetve (legalábbis négyünkben) erősebb volt a kíváncsiság, mint a pihennivágy. (Nem beszélve arról, ha a Torockó túrán levők képesek voltak rá, misem maradhattunk szégyenben).
Elautóztunk egy darabon Torockószentgyörgy úttalan utcáin, aztán feladtam a gépjárműves megközelítés erőltetését (a gyalogosok csak azért nem előztek meg minket, mivel a helybélieknek eszük ágában sem volt sétálni, mindenki a házak előtti padokon üldögélt).
Csodálatos időben értünk fel, a késő délután színei az önmagában is gyönyörű tájnak csak tovább növelték a báját.
Szántuk egy kis figyelmet a com-os láda keresésére is, de szórakoztatóbbank tűnt a bujócska a falak között.
Elférne itt egy láda is!
Hatalmas hőségben.
Bihar-Torockó kirándulás. Ezen a napon: Berkesi-szoros, Tordai-hasadék, Toroczkay-vár és naplemente a Székely-kőn.
VP, Mila, Piroska
A Székelykőről lefelé jövet sikerült egy enyhébb napszúrást begyűjteni és a kocsma sem volt nyitva, ezért aztán a vár alatti egyetlen kis árnyékot adó fánál "egy tapodtat se mászom tovább" felkiáltással megmakacsoltam magam. Aztán mivel a Csapat csak nem tért vissza, mégis utánuk kaptattam:-) A kilátás annyira fantasztikus, hogy nagyon nagy kár lett volna kihagyni!
Torockó Túra 2.3.9
Én voltam az ember, aki hegyről jött le és dombra ment fel. Talán még soha sem esett ilyen jól a sör mint akkor este. Nem is beszélve a kürtöskalácsról vackor pálinkával. Ja meg a mézes pálinkáról... Isten áldja János bácsit és Vilma(?) nénit!
Eszter, Barnus, Dodó, Sebike, (lélekben Honka is!!!) +én.
"Trianonba akarok menni, a dolgokat a helyükre tenni,
Hogy lehessünk Nagyszalontán, családi körben eztán.
Hisz, amiről nem mondunk le, az mindig a miénk marad:
Kolozsvár, Pozsony, Zenta, Munkács, Udvarhely, Arad
Mert hát, MAGYAROK LEHETÜNK EGYENKÉNT,
DE LEHETNÉNK EGYEK MIND,
MAGYARKÉNT!"
Torockó túra
A Székelykőröl jöttünk, innen van a legszebb látvány. Azért itt is a rövidebb út volt a nyerő :) A vár tetszett, közben megkerestük a com-os ládát is. Nem volt egyszerű, elég jól el van rejtve :) Visszafelé medvenyomnak látszó alakot is fényképeztünk :)
Néztük a Székelykőröl a várat... Aztán néztük a várból a Székelykőt.
Mindkettő jól nézett ki. Mi is jól néztünk ki. :-) Igazán csak a korsó sör után néztünk még jobban ki. :-)
A Székelykő megmászása után ezt már igazán nem kívántam. Félúton úgy éreztem ezt már nem tudom megtenne. Némi kis pihi, nekirugaszkodás, és lőn. Sikerült. A várból elénk táruló látvány mindenért kárpótolt.
Köszönet a rejtésért!!!
Székelykő után, sör és kürtőskalács előtt levezetésként;-). Alföldi "embör"-ként még a lejtő is szokatlan, nemhogy az emelkedő! :-) Egyébként imádom a várakat! Innen visszanézve a Székelykőre érdekes és különös vonzerő érződött a "kavics" felöl. A lenyugvó nap fényében percről percre más arcát mutatta a Székelykő. Nagyon szép!
Székelykőre fel , át és lemászva folyton azt figyeltük, hogy ma még ebbe a várba is fel kell jutni. Csábító volt minden oldalról, de egyre nehezebb volt a felfelé mászás. Az meredek utolsó szakaszán úgy döntöttem, holnap Bélavárra fel akarok!! menni, és lassan leballagtam. Jót beszélgettünk Katával és Anikóval a vár tövében.
Egy hét Erdélyben ! Már régóta készültem, végre sikerült csatlakozni egy kitűnő társasághoz, kiváló szervezésben. Itt tényleg érvényesült Janó kolléga mottója (amit én is magaménak érzek) : ....az út élménye a lényeg .....a láda csak ráadás ! Gyönyörű helyeken jártunk, rengeteg élményben volt részünk. Biztos vagyok benne, hogy a legmaradandóbb emlékek a legnehezebb túrák rossz időben maradnak. Köszönet a szervezésért, és a jó társaságért.
A Székelykő után, Torockószentgyörgy érintésével. Nagyon finom forrásvíz van a faluban. Ezután kocsmázás Torockón.
Köszönet a rejtőnek.
Torockó v2.0 keretében. A Székelykő felől jól nagy lendületet véve és a torockószentgyörgyi plázában némi jégkrémadalékkal feltuningolva szaladtunk fel a várromhoz. Izgalmas volt bejárni a vár minden zegét-zugát és bizsergető volt a térdig érő csalánban gázolni, miközben kerestük a .com-os ládát. :) Végül trainux rálelt és boldogan belogoltunk első megtalálóként. Este pedig határozottan jólesett az árpaszörp a torockói közösségi központban. ;)
Köszi a rejtést és a túrát! :)
Székely-kőről lefelé jövet némi pihenés után sétáltunk át a várhoz. Volt aki meredeken próbálozott, és volt aki körbement, hogy bejusson a várkapon. Innen még szebb a Székely-kő. Némi pihenés után jöhetett a vízháztartás helyreállítása.
Torockó v2.0.
A nagy kedvencem -Székelykő- után levezetésként. Mondhatni könnyű séta. (Ha csak nem a "nagy kavics"-ról jössz.)
Bogee majdnem belogolt a geoládának látszódó uzsonnás ládámba. [Még1x bocsi! :-)))]
Toroczkóról már annyi szépet hallottam, muszáj volt ellátogatnom mihamarabb :) A vár amolyan extraként pottyant az ölünkbe, nagyon örültünk, mikor észleltük, hogy ládáznivaló is akad a környéken (Székelykőt a túra hossza és az idő rövidsége miatt nem mertük/akartuk bevállalni).
A vár sajnos a sorsára hagyva árválkodik a dombtetőn. A kilátás nagyon szép fentről és a kaptató is csak elsőre tűnik vészesnek :)
Egy igazi ládát tényleg elviselne, de mi így is örültünk a megtalálás örömének :)
A jelszó a sokadik olvasásra is kifogott rajtam... nagyon a megszokottat akartam látni :) de aztán mégis sikerült... :))
Réka & Lencsi
Lá-dát!, Lá-dát! ... követeli a tömeg. (:-))
Hát igen, kellene ide egy igazi láda.
Mire a Székelykőről ideértünk, kifogyott a film ..., vagyis megtelt a kártya a fényképezőgépünkben. Csak a jelszót tartalmazó tábláról készítettünk fényképet, az meg nem publikus. Ezért itt a Székelykőn készített képsorozat folytatódik.
2004 áprilisában és 2005 nyarán a környéken túráztunk. 2005-ben a szilvesztert is a faluban töltöttük. Sajna a jelszóról nem sikerült túl jól a fotó ezért próbálkoztunk többször beírni de ennek az lett a vége, hogy le tiltottak.
Torockóról indultunk, ahol a Both családnál szálltunk meg és Kelemen Irén néni kiváló főztjeit élveztük. Torockószentgyörgyön megnéztük a sajtüzem tulajdonosának új, szuper szállodáját, rövid tisztelgés Brassai Sámuel emléktáblájánál, majd irány a várhegy. A megadott helyen parkoltunk és az egyre forróbbá váló időben közelítettük a várat. Egy szimpatikus fiatal pár integetéssel jelezte fentről az utat, mire felértünk, már 40 fokos lázban égtünk. De megérte, a csodálatos kilátás mindenért kárpótolt.
A Pünkösdi istentisztelet után látogattuk meg a várat! Rossz útviszonyok miatt inkább gyalog közelítettük meg. A vár szép lehetett valaha. Kár, hogy az osztrákoknak köszönhetően többi várunkhoz hasonló sorsra jutott. Szerettünk volna Vidalko-ra is feljutni, de az idő elijesztett minket. Így Nagyenyednek vettük az írányt, de ... .
Később indultam, mert sötét felhők voltak, azt hittem, egy gyors zápor kerekedik. Így meg szegény Fontéval tökön-paszulyon keresztül indultunk a várhoz. Na persze, így egy mély árkot is meg kellett mászni.
A délelőtti kiránduláson a Székelykőn egy kicsit elfáradtunk, de az után ez már csak egy laza séta volt. Gyönyörű vár, a várból pedig remek a kilátás. Szívet melengető volt látni a vár falán a kőtáblákon a magyar nyelvű feliratokat - és milyen "meglepő", hogy ezeken a több száz éves táblákon a 'rimetea' feliratot sehol sem láttam :)
Köszönjük Anikónak és Mikinek, hogy itt lehettünk.
A Szekelyko meghoditasa utan mar gyerekjatek volt felmaszni a varhoz.
Szentgyorgyon kicsit megtorpant a csapat a gyulekezo esofelhok hatasara. Aztan a tanakodas, toporgas vege az lett, hogy tobbe-kevesbe megindultunk a varhoz (tobbe-kevesbe, mert voltak paran, akik lent maradtak az autoknal). A feljutas tanulsaga: ket pont kozott nem is mindig az egyenes a legrovidebb ut ;)
A vartol a tarsasag egy resze elindult meg egy kis turazasra a Szilas patak volgyebe, ahova mi kulonbozo okokbol kifolyolag mar nem tartottunk veluk.
Erika, Muki
ui: Egyszer nincs nalam fenykepezogep, akkor sem birom hibatlanul leirni a jelszot. Szerencsere egy gyakorlottabb netkesser kisegitett a hianyzo informacioval ;)
Köszi a rejtést!
Torockói turné "lóg az eső lába" állomása. Már a Székelykőről is impozáns látványt nyújt. L@zyvel és balumacival toronyiránt támadtunk egy csapáson, ami a szemközti dombra vitt fel csak, a legnagyobb megrökönyödésünkre, de aztán egy lendülettel megmásztuk a várfalat is. Nem semmi lehetett az ostromló szakma akkoriban... A vár megtekintése után Miki vezetésével elindultunk még páran megnézni a Szilas patak völgyét is, de vissza kellett sajnos fordulnunk, mert eleredt az eső...legalábbis akkor még azt hittük :-)
Megódítottam!
A Mikicache által szervezett Torockó-túra alkalmával.
Délelőtt megmásztuk a Székely-követ, majd Torockón pihentünk egy kicsit, onnan jöttünk át ide.
Amikor a vár aljába értünk, erősen beborult és az ég is dörgött rendesen, ezért egy darabig tanakodtunk, hogy megkockáztassuk-e a vár megrohamozását. Végül győzött a kíváncsiság és elindultunk felfelé.
Az utolsó szakaszt néhányan egy nagyon meredek rövidítéssel tettük meg és már bent is voltunk a várban! Izgatottan rohangáltunk ide-oda, mint a gyerekek, hogy felfedezzük a rom minden zegét-zugát! :o)
Amikor a kiváncsiságunk kielégült, lepihentünk és kajáltunk.
Később idegen csoportok kezdtek beszállingózni, ezért a távozás mellett döntöttünk, átengedtük nekik a várat.
Köszi a rejtést! :o)
Székelykőről jöttünk bevenni a várat, érdemes volt, gyönyörű kilátás volt a fizetségünk.
Néhányan elindultunk megnézni a Szilas patak völgyét, sajnos a majdnen eső keresztül húzta terveinket. Ember tervez és időnként megtorpan.:-(
Fogtam!
A torockói túra 5. napján a Székelykőről a falu "érintésével" jöttünk át. Majdnem elriasztottak bennünket a dörgések, villámlások, de azért felmentünk a várba! Megérte, mert viszonylag kis fizikai erőfeszítéssel kósza köveknél jóval több romvárra leltünk. És persze a jelszóképzés a nevek sokféleképpen történő írhatóságával jó párunkat megtévesztett, de aztán sikerült kisilabizálnom a fényképről. Utána falunézés Torockón és a testvéries kürtőskalács szétosztás következtében egy jó nagy pofára esés... Kár volt így elszúrni a túra végét!
Mikitől már a vár felkeresése előtt kaptam engedélyt a kötelező felszerelésekből pár dolgot kihagyni. Ilyen volt a másfél liter víz (folyadékot azért vittem), a pulóver (se a sóbányában, se a jégbarlangban nem vettem fel). Reméltem, hogy a két esőkabát közül az egyiket itt fogom tudni használni. De nem. A vihar csak ijesztgetett minket. A vár bevétele után páran még sétálgattunk, beszélgettünk.
A közelgő vihar miatt majdnem lemondtunk a várhegy megmászásáról. Tanakodás közben a helyiekkel beszélgettünk, majd amikor a felhők elvonultak, a korábban elindult csapat után iramodtam. Érdemes volt felmenni, érdekes a várrom és szép kilátás nyílik a Székelykőre. A vendégházba menet megtudtuk, milyen is az igazi torockói kürtőskalács...
A tobbiek mar elindultak egy ideje amikor uldozobe vettuk oket, de latva, hogy ok milyen "kerulovel" kozelitik a varat mi elindultunk torony iranyt. Nem vettuk eszre, hogy ket kulon allo domb is van ott egymas mogott es a var a masodikon helyezkedik el. Volt is csodalkozas amikor felertunk az elso csucsara. Visszafordulni nem volt kedvunk, igy leszaladtunk es ujra elkezdtunk maszni. Nem ez a legegyszerubb megkozelitese a varnak, de mi legalabb elmondhatjuk, hogy mi tenyleg bevettuk a varat.
Csodaszép pünkösdi hosszúhétvége Zsuval Erdélyben. Úgy terveztük, hogy az ötnapos kinntartózkodás első két napját Torockó környékén töltjük, majd további 3 napot Székelyföldön. Természetesen, mint általában, most is a geoládák határozták meg programunk fő vonalát. Ezt persze ezúttal sem bántuk meg! A terv alapján csütörtök reggeli indulással, a nagyváradi és kolozsvári városi ládák útbaejtésével érkezünk meg Torockóra, ahol megmásszuk a Székelykő hegyet, valamint ellátogatunk a Toroczkay várba. Ezt egy kicsit kalandos, de eredményes szálláskereséssel folytatjuk. Másnap csatlakozunk az éppen Torockó mellett "állomásozó geocaching hadtesthez", akikkel egy fergeteges MikiCache féle meglepetéstúrát teljesítünk. Harmadnap Segesvár érintésével Székelyudvarhelyre érkezünk, ahol a helyi szakember, DBotond, ládáinak felkeresése adja programunk gerincét. Délután találkozás vendéglátóinkkal, (akiknek ezúton is hálás köszönet!) Szidicicával és Botonddal. Nagyszerű embereket ismertünk meg bennük. Igazi "jó arcok"! Igy negyedik nap velük túráztunk: Zetevára, Homoród és a Csicsói Hargita csúcsa, majd Szejkefürdő és a Székelyudvarhelyi séta. Egy nagyszerű vacsora, egy hegymászós történet DVDn, majd kiadós alvás... Ötödik nap: hazaút, de útba ejtve a parajdi sósziklákat és egy rövid kitérőt téve a két éve Fűkockáékkal megismert Medve-tó körül. Új és régi barátok, felejthetetlen tájak, látnivalók, kaland és örök emlék marad ez a kirándulás!
4. Láda. A Székelykő után Torockóra visszatérve szállás után nétünk. Tudtuk, hogy Pünkösd lévén nem lesz szimpla ügy. Teli volt a falu buszokkal és magyar rendszámú kocsikkal. Már a 3. helyről "pattantunk vissza", mondván, hogy nincs szállás és valószínűleg nem is fogunk találni a fuluban. Gondoltam még egy utolsót megpróbálok. Benyitottam a kapun, a tipikus torockói udvarba és egy fiatalember jött elém. Költői kérdést intéztem felé, amire a várt nemleges válasz jött: nincs szabad szobánk. Valamit morogtam a nemlétező bajszom alatt, mire kibökte, hogy egy kis szoba van hátul ugyan, de azt nem szokták kiadni, meg a fürdője sincs kitakarítva, stb. Mondom neki, nekünk az jó lesz, nincsnek extra igényeink. Némi tanakodás a feleségével, Zsuzsával, majd beleegyező válasz! Mint kiderült külön bejáratú, kb. 30 nm-es kis szobát kaptunk, saját, teljesen újszerű fürdővel! Minden patyolattiszta. Félpanziót kértünk, egy pillanatra sem bántuk meg. Hihetetlenül kedves házaspárt, 5*-os vendéglátókat ismertünk meg bennük. Minden kifigástalan. Bőséges vacsora, bor, pálinka, leves, második fogás, sütemény. Vendégszeretet és kedvesség. Negyon jól éreztük magunkat. Fel fogom tenni POI-ba, hátha másnak is kedve támad náluk aludni. 5000 Ft/fő/éj reggelivel és vacsorával. Közvetlen a templomtorony mellett (lásd fotót). Miután elfoglaltuk szállásunkat Torockón, még felkerestük a Toroczkay várat. Ez egy rövid, gyors mászás. A kilátás pazar. Pont szemben van a Székelykővel! A vár, bár romos, de nagyon sok megmaradt belőle. Egy bástya teljesen áll. A jelszóval picit ügyetlenkedtünk, de azután a fotót figyelmesen megvizsgálva rájöttünk az apró "buktatóra" :) Elfáradtunk. Kicsit pihentünk a várban, majd visszatértünk szálláshelyünkre, ahol egy kiadós tusolás után elköltöttük bőséges vacsoránkat...
Évfolyamkiránduláson jártunk itt. Torockón volt a szállás, egyik nap megmásztuk a Székelykőt, majd átsétáltunk ide is. A kilátás pazar, a két túra együtt pont elég volt egy napra.
Ha most első haragomban írnék, azt írnám, hogy ilyen szuper helyre miért egy nehezen olvasható, magasan lévő, összefirkált kőtábláról kell a jelszót leolvasni... 12 próbálkozásból 3 hét alatt sikerült logolnom, sajnálom, hogy a rejtő nem válaszolt.
De most nem haragosan írok, köszönöm Viczusnak a segítséget ezúton is. Gyönyörű a hely. Székelykő után rándultunk ide egész éjszakás autózás után.
Torockószentgyörgy központjából kényelmes gyalogtútával jutottunk fel a várba Húsvét Vasárnap. A helybeliek - ünnep lévén - kint üldögéltek a házuk előtti kispadon, élvezték a kellemes tavaszi napsütést. Kedvesen köszöngettek, üdvözöltek bennünket. A falu határában lévő gyalogösvényt feltúrták, valamilyen kábelt fektetnek. A többszintes vár már az útról is megkapó látvány, bár erősen lepusztult állapotban van. Fentről gyönyörű kilátáás nyílik a Székelykőre és a vár alatt elterülő falura. Sajnos a jelszót rejtő kőtáblát vandál kezek összefirkálták. Az "alkotók" bizonyára nagyon büszkék magukra...
Skali-Margó
Vízvezetéket építenek a vár mellett, emiatt letolták rendesen az utat, így akár közvetlenül a vár alá is fel lehet menni autóval (mit Torockóról gyalogoltunk át). A várban az volt az érzésünk, hogy minél régebbi az épületrész, annál kevésbé romlott le. Tényleg kár lenne érte, talán egyszer majd jut pénz az állapotkonzerválásra. Kellemes séta volt.
UzBence (most WKR nélkül), a Jani, meg a Jani, meg Béla
Négy napra tervezett, de a zavartalan ügymenet jóvoltából három nap alatt befejezett Erdélyi túra, Omlás társaságában. Indulás Bp.-ről okt. 20.-án éjjel 2-kor, hazaérkezés 22.-én éjfélkor, autóztunk 1200 km-t. Végig jó időjárás, harmonikus, jó hangulatú túra. Megtalálások: Havasrekettyei vízesés, Vigyázó, Sebesvár, Kolozsvár, Székelykő, Toroczkay vár, Tordai sóbánya, Szkerisórai jégbarlang és Rozsda-szakadék.
Szép várrom, még szebb a körkilátás már út közben is, hát még odaföntről! Utána elautóztunk az Enyedi-hasadékba, mindenkinek ajánlom!
Nagyon impozánsak a romok, és a kilátás is korrekt. A déli teremből látni lehet a Kőköz hasadékát is. Érdemes oda is elmenni, lyukakkal szabdalt aszfalt-út vezet keresztül rajta, de nagyon szép a táj.
Mivel 6 napos itt tartózkodásunk alatt a Székelykő ládáját már összeszedtük, ezért az Ordaskő irányába vágtunk neki a Torockóra vezető útnak. Szép kilátás reményében a Podmon követ vettük célba. Ez 896m magas, mi csak 870-ig mentünk mert onnan a völgy minden látványos része megfigyelhető, és lehet hibátlan totálokat fényképezni a Székelykőről.
Utitársaim a Tordai hasadéknál maradtak, így egyedül szaladtam - na jó ballagtam - fel a várhoz. Csodálatos! Nem az ösvényen indultam, hanem szokás szerint át a kaszálón, torony (ill. várrom) iránt. Egészen a vár alatt találkoztam egy kb 80 éves bácsival, aki szénát forgatott. Addig sem hagyta abba amíg beszélgettünk egy kicsit. Én fele annyi idősen, pár percnyi séta után alig kaptam levegőt...
Itthon sehogyan sem bírtam kiolvasni a fényképről a jelszót :-((
Köszi MikiCache!
A hétvégére jósolt ítéletidő ellenére elindultam és elmondhatom, egyáytalán nem bántam meg.
Csodálatos a környék, csak alátámasztani tudom az előttem szólók véleményét.
Egyébként ajánlom figyelmetekbe a Fotóművészet aktuális számát, amelyben van egy 1853-ban készült fénykép a várról, nemrég valaki ugyanabból a szögből készített egy ugyanolyan képet Apró változások figyelhetők meg, 150 év kicsit a sziklákat is megváltoztatta. Bántam, hogy nem vittem magammal, így megkerestem volna én is azt a szöget.
DBotond, Marci
A Székelykőn már jártam valamikor nagyon régen, de a várnál még sohasem. A szomorkás, nagyon esőre álló idő ellenére, örvendek, hogy csak a túra mellett döntöttem és eljutottam ide is. A vár megtekintése és a gyors jelszókeresés után, irány a Székelykő, ami már kicsivel nagyobb falat volt.
Első Erdélyi ládám hosszú idő után végre - igaz csak virtuális -. Könnyű túra csodaszép időben vasárnap délelőtt a családdal és barátokkal. Gyönyörű őszi táj, készítettem legalább 30 képet a változatos szinekkel tarkított erdőkről. Eredetileg a Székelykövet akartuk megmászni, de a csapat megfutamodott. Majd legközelebb.
A falu főterén hagytuk a kocsit. (Iszonyú állapotban van a Borév-Nagyenyed (Buru-Aiud) út.) Nagy sárban gyalogoltunk a falun keresztül. Itt a lakosok úgy látszott jobban kint élnek az utcán mint Torockón. A jelszó beírása elsőre sikerült. A várat alig jártuk be, máris megeredt az eső és a boltívek alá menekültünk. Közben megjelent egy középiskolás csoport is, akik Torockóról jöttek gyalog. Visszafelé elállt az eső és a lakosok megint kint voltak az utcán. Aztán kerülgettük a gödröket és a középiskolásokat az úton. A középiskolásokat mind kikerültük, de a gödröket nem. Az képtelenség.
A kőtábláról leolvasott első sort nem akarja jelszóként elfogadni a rendszer. Az Elrejtővel hosszas levelezésbe kezdtünk. A harmadik levél után sikerült megtudnunk, hogy jó kőtáblát olvastunk le, csak rosszul. Reméljük elfogadja érvényes megtalálásként (, bár jó lenne tudni, hogy mit rontottunk el).
Székelykő után, amolyan levezető mozgásra/ládavadászatra érkeztünk Torockószentgyörgyre. Az autót a főút melletti téren hagytuk (gyalog is épp elég volt feljutni a folyó által bírtokba vett utcán). A várban körülnéztünk, majd amint visszatértünk az autóhoz, szemünk láttára majdnem totálkárosra törték azt. Egy okos kocsis addig ostorozta lovát, hogy folyóátkelésre bírja, míg az megvadult, s egyenesen autónk felé tartott. Egy bő méterre sikerült megállítani a lovat, s az általa húzott kocsi rúdját.
Ildike, Ildi és Laci
Egy laza délutáni kirándulás keretében, a szomszédos Torockóról ugrottunk át ide, ahol a mesebeli Tündérlak vendégei lehettünk, élvezve a Pethő házaspár feledhetetlen vendégszeretetét. Feleségemmel és barátainkkal (Köpi+Zsófi+ a kis Máté) caplattunk fel a meseszép mákvirágzó földek völgyében, hollókat lesve, ámulva az erdélyi táj meseszerű szépségén.
Valaki egyszer azt mondta nekem, azért szereti a Gödöllői-dombságot (szülőföldem), mert Erdélyre emlékezteti. Akkor még megmosolyogtam ezt az embert, annak ellenére, hogy még nem jártam Erdélyben.
Most, hogy először eljutottam ide, be kellett látnom, nem beszélt hülyeségeket, aki így érezte ezt. A vár alatti dombokon hasonló érzések fogtak el, a mező illata, az ég kékje, a hely atmoszférája tényleg olyan. Ez valami sajátos magyar íz, egy feledhetetlen unicum (nem gömbszörp :-).
A legjobban azonban nem is a vár, hanem az ahhoz vezető ösvény egyik kanyarulatában, a domboldalban magányosan növő fácska tetszett.
Erdélyi négynapos túránk egyik állomása volt Torockó. Négy nap négy különböző túrával. Ide a várhoz egy ismerős család ment fel,mivel mi addig a Székelykővet hoditottuk meg.KOrábban is ládáztak már velünk,egy kicsit sikerült "megfertőzni "Őket ;-))
Gyönyörű ez a vidék-köszönjük.Jövőre irány a Fogarasi havasok.
Kicsit elcsúsztam ezekkel a ládákkal. Két hete terveztem jönni, de a zalai bicajozásom mellékhatása két hét ágybanfekvés lett... Pedig akkor még hó se lett volna, és Bia is tudott volna jönni :(
Ígyhát ismét magányosan vágtam neki az ismeretlen vidéknek. Természetesen Temesvárról indultam a hatórás vonattal. :) 5 óra zötykölődés után leszálltam Nagyenyeden. Elindultam felfedezni a várost, el is találtam a központba. A terveim szerint innen stoppal mentem volna Torockószentgyörgyig. Kis bóklászás után megérdeklődtem, hogy van-e itt buszpu. Egy idős néni útba is igazított, megmutatta merre találom a buszokat. De elkísért a piacig, hogy megkérdezze a torockói árusokat, hogy mikor megy a busz. Kiderült, hogy jó két és fél órám van még a buszig... Azonban mázlim volt megint, az egyik piaci árus éppen hazafelé készülődött Torockóra. Bekéretőztem, el is vittek szívesen. Csúszott az út rendesen, de a Dákó megküzdött azzal is :) A városon áthajtva a sofőr megmutogatta nekem a nevezetes épületeket, és majdnem átment két iskoláson.
A városból kiérve kezdett érdekessé válni az út. Hó, gyönyörű sziklafalak, csodás vidék... Tavasszal tán mégszebb az egész.
A nagy emelkedőket is leküzdöttük elakadás nélkül. Őszintén megvallva, nem is vágytam nagyon kocsit tologatni :)
Útközben elmeséltem a tervemet a házaspárnak (Székelykő), akik csak a fejüket rázták. "Ilyenkor nem lehet, nem lehet..." Ehh... Ezt én már megszoktam, mindig ilyen dolgokat mondogatnak nekem. :)
A várhoz vezető elágazásnál kikecmeregtem a Dácsiából, és máris megtettem az első lépéseket az ismeretlen tájon. A hó nagy volt, nem vitás... Az idő se volt szép, csupa felhő meg hideg... De ez engem nem aggasztott, haladtam a láda felé. Azért éreztem, hogy még nem jöttem teljesen rendbe, a tüdőm kicsit fájt, de az se tarthatott már vissza. A falu végén levő tanya kutyái már jó rég kaphattak kaját, hogy ennyire ugattak rám, és nem akartak továbbengedni. Vártam. Kb. 10 perc múlva a gazda kidugta a fejét, és egyből vissza is húzta. Barom. Erőt vettem magamon, és keresztülmásztam a kutyákon. Nem ettek meg. Huhh...
Már nem volt messze a vár, de nem könnyű mély hóban járni. Úgy gondoltam, toronyiránt célszerű az ostromot elkövetni. 20m-re voltam a ponttól, mikor egy igen csak meredek havas sziklás szakasz állta utamat. Hmmm... A jelzéseket már rég elvesztettem, nem tudtam, hogy merről is kéne megkerülni a várromot. MikiCache telefonos segítségét igénybevettem. A sziklafal alatt megy a turistaút :) Visszamásztam, és nemsokára fent is voltam a várban. Szép kilátás lett volna a környékre tiszta, napos időben. Most ez elmaradt. Azért kattintottam néhányat, és visszaindultam a faluba. Ott ismét megérdeklődtem, hogy merről lehet legkönnyebbem felmenni a Székelykőre ilyenkor, de mindig csak ugyan azt a választ kaptam. "Nem lehet, egyedül főleg nem, nagy a hó, sok most az éhes farkas..." Szóval, maradtam a tervem mellett, átsétáltam Torockóba, körülnéztem, és átstoppoltam a Várfalvai elágazóig.
Kellemes és ez időjárás tekintetében nagy szerencsével járó Erdélyi kirándulásunk utolsó mozzanata volt ez a vár, hazafele menet ejtettük útba. Az odavezető út minősíthetetlen, nagyon kell vigyázni a kocsira.
A hely nagyon barátságos és nem utolsósorban csodálatos. Szerencsére nem utoljára jártunk itt, hiszen a Székely-kő láda még hátra van. Valószínű erre a jövő nyáron kerül majd sor...
Előző este Torockón szálltunk meg egy kedves, idős Néninél: gyönyörű öreg ágyban aludtunk, álomszép tulipános ládák között. Reggel ebből a meseviágból indultunk útnak a vár felé. A várhoz igyekezve sok csudát láttunk, a szomszéd falu múzeumának kiállítását melegen ajánljuk minden arrajárónak. A várnál déli tizenkettőkor landoltunk, az autó külső hőmérője ekkor árnyékban 29,5 fokot mutatott... de ha már itt vagyunk, el nem tántorodunk, irány a kopasz hegy, majd még egy - megint győzött a toronyiránt elv, Ti ne hallgassatok gyarló szavunkra! -, rajta a vár. Több család is hűsölt itt a rekkenő hőség elől menedéket keresve, csak magyarszót vertek vissza a vár omladozó falai. A séta után újra Torockón át vitt minket a jósosrs, s összeboronált minket egy édes Nénikével... büszkeségtől ragyogva kalauzolt minket saját kis gyűjteménye között, Torockó gyönyörűségeiből. Imi hipp-hopp torockói lyánnyá vált a Néni varázskezei alatt, igazán különös és magasztos érzés ilyen értékes és míves gúnyába bújni...
útban hazafelé két nehéz nap után levezetésnek.
bemelegítés gctoro előtt. mi autóval 200 m-re közelítettük meg a várat, hogy a sziklára és a környékre több jusson :)
fukocka és mariann
A Székelykő után kerestük fel ezt a helyet. A turistautat nem találtuk, az út eléggé kaptatósra sikerült anélkül. Tetszett a hely.
A jelszót lefotóztam, de nem sikerült kibetűzni, valamit félreolvasok mindig, bár néhány trükköt azért sikerült felfedezni... Készült még videoval is kép, de masinát persze jól leejtettem, így szervízben... 2004-09-24
Gyönyörű a környék. Persze szokás szerint már az első 10 méteren elvesztettük a túristutat, de legalább a legmeredekebb részén tudtuk megtámadni a várfalat :(.
A kilátás mindenért kárpótol.
A kőtábla első szavát megjegyeztem, ... itthon olvastam el, hogy az egész első sor kellett volna. Remélem a képek eléggé autentikusak a bizonyításhoz.
A Hargitáról hazafelé jövet terepszemlét tartottunk Torockón, és hogy az adrenalin szintünket értéken tartsuk, felmentünk megnézni a várat.
Amúgy Mihulosan, gyógyult lábbal, tökön paszulyon át.
Kár, hogy romlik a szemem, mert a táblát már lenntről láttam, csak elolvasni nem sikerült. Igaz itt is egy amolyan MikiCache féle csillagnévre számítottam. (NetCacherek figyelem ! Bár az első sor úgy szól, hogy "BARTHA PALI NASZAMÁR" - nem ez a jelszó !!!)
Ez a láda Mikiét vártúra sorozatát méltán bővíti - köszönet érte.
Torockó elől indultunk a piros jelzésen, szerettünk volna fölmászni az Ordaskőre, de mivel előző nap eléggé kifárasztott minket a Székelykő megmászása (5 éves lányunknak ez volt az első komolyabb bakancsos túrája) ezért csak a Remete forrásig mentünk fel. Innen letértünk a turistaútról és hegyen-völgyön át leereszkedtünk Torockószentgyörgyre. Útközben megcsodáltuk az őszi színpompában tündöklő fákat és megkóstoltuk a fanyar vackortermést és az apró vadalmákat. A településen kicsit megpihentünk majd elhatároztuk, hogy meglátogatjuk a falu fölé magasodó várromot. Felejthetetlen élmény volt. Már kezdett sötétedni amikor elindultunk visszafelé. A Torockó felé vezető műúton már teljes sötétségben bandukoltunk szálláshelyünk felé, amikor újabb csodálatos élménnyel szolgált a természet: fennséges szarvasbőgéseket hallgathattunk több irányból is. Mindenkinek kívánom, hogy megcsodálhassa Erdélynek ezt az egyedülálló vidékét. A kirándulásunk során nem terveztük a ládakeresést, csak utólag vettük észre, hogy egy virtuális geoláda található ezen a helyen. A jelszót könnyen megfejtettük mivel a kőtábla szövegét pontosan leírtuk egy virtuális geoláda késöbbi elhelyezésének céljából :). Később fotókat is fogunk mellékelni.