<

b>FONTOS! Kérlek ha megtalálod a ládát, tedd légy szíves visszarakni a helyére, valaki megtalálta, és elrejtés nélkül hagyta ott. Köszönöm!

1. pont: A templomrom

A  N 47° 39,356' E 21° 55,797' [GCGUTH-1] koordinátáknál található a templomrom pontja.
A jelszó a mikroládában található, ami egy C-vitaminos doboz. A ládába lehetőleg ne tegyél semmit, nem sok a hely! Egy cetli van benne csak, amin a jelszó található.
A láda a képen is látható üreges fatönkben található, falevelekkel álcázva. A rejtek nagyjából egy vonalban van az erdő fohásza táblával, remélhetőleg nem lesz nehéz rátalálni. :)

2. pont: A mozdony

A láda a Nyíradony és Asszonyrész közötti útszakasz mellett található. Mássz fel a motorhoz, az egyik zugba bedugva megtalálod a ládát! Kérlek alaposan rejtsd vissza, ne legyen feltűnő a rejtek! A láda koordinátái:  N 47° 39,041' E 21° 56,285' [GCGUTH-2] Ha nem találod a ládát, inkább Vidd haza a szemeted! :)

A logoláshoz szükséges jelszót úgy kapjátok meg, hogy az első ponton talált jelszóhoz hozzáillesztitek a nagy ládában található jelszót.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető!

Megközelítés

A helyszínt a Nyíradonyból Nyíracsádra vezető úton lehet megközelíteni gyalog, biciklivel, autóval, de akár busszal is.
Parkolni a Zsuzsi Erdei Vasút egykori mozdonyánál kialakított kis parknál érdemes:  N 47° 39,043' E 21° 56,300' [GCGUTH+parkoló]
Busszal Nyíracsád Asszonyrész, forduló megállóig gyere.  N 47° 38,998' E 21° 56,287' [GCGUTH+busz]
Menetrendet itt tudsz keresni.
Ha az első ponthoz is autóval akarsz menni, akkor a  N 47° 39,374' E 21° 55,912' [GCGUTH+templom parkoló] pontot javaslom.

Egy kis történelem

A Gutkeledek Farkas ága 1289-ben osztozott ősi családi birtokukon, s a két részre szakadt terület egyikén, Belső-Gúton épült fel az az Árpád-kori román stílusú templom, amelynek romjait ma is láthatjuk.

A feltárt alapfalak szerint a 8,8 méter hosszú, 6,9 méter széles belső méretű templomhajóhoz 5,6 méter hosszú, 4,7 méter széles szentély tartozott, amelyhez 5,6 méter hosszú és 2,9 méter széles sekrestye csatlakozott. A megmaradt falrészeket egészen keskeny ablaknyílások tagolják kívül-belül kúpos kialakítással, amelyek nyílásszélessége alig éri el a 8 cm-t, magasságuk 71 cm. Minden bizonnyal ólomüveg ablakok vagy hólyag nélküli bevilágító nyílások voltak. A szalmával vagy rőzsével égetett téglák minősége jó, sok közöttük a csillogó felületű, több színben is előforduló ún. vasas tégla. A templomrom konzerválása, kiegészítése 1995-ben fejeződött be. A műemlékileg szakszerűen bemutatott templomrom a kellemes, erdős-ligetes környezetben csábító kirándulási célpont.

A templomrom a  N 47° 39,377' E 21° 55,741' [GCGUTH+rom] ponton van.

A Zsuzsiról

A vasút kiépülése

Debrecen városa a tulajdonát képező, a várostól 24-38 km távolságra Gúth község mellett fekvő 37,4 km2 kiterjedésű erdejét kívánta művelésbe vonni. A kitermelt fa elszállítására vasútra volt szükség. A város pályázatot hirdetett a vasút építésére, üzemben tartására és a kitermelt fa beszállítására. A pályázatot Kopf-Steinberger cég nyerte meg. A vasút első szakaszát 1882. július 16-án nyitották meg. Ez a Debrecen-Fatelep - Nyírmártonfalva közötti 21,5 km-es szakasz volt. A vasút az országban egyedülálló módon 950 mm-es nyomtávolsággal épült. A pályát faaljakon lévő kutyafejű sinek alkották, külön alépítmény nélkül, a homoktalajra fektetve. A vonal - bár csak kismértékben - de folyamatosan lejtett a város szélén épült fatelepig.

A vasúton kezdetben kettő gőzmozdony üzemelt. Az "1" pályaszámú 107 LE teljesítményű, fatüzelésű mozdony volt. Ez a mozdony kapta a ZSUZSI nevet, melyet ma is használ a kisvasút. A "2" pályaszámú mozdony egy 133 LE teljesítményű széntüzelésű mozdony volt. A mozdonyok nedves gőzzel üzemeltek, sebességük 20 km/h volt. Később 490 és 390 sorozatú gőzmozdonyok is szolgáltak a kisvasúton. 1904-ben Debrecen városa saját kezelésébe vette a vasutat. 1923-ig csak teherszállítás volt a vasúton, ekkor engedélyezték a korlátozott közforgalmat. 1924-ben megépült a Nyírmártonfalva - Gúth 4,4 km-es szakasz. 1925-től rendszeres személyforgalmat lát el a kisvasút. 1926-ban, majd 1931-ben is újabb szakaszok épültek, Gúth - Angyaltelek (6,4 km), majd Angyaltelek - Turistaház (2,3 km).

1931-ben indult be a motoros vontatás. Az első motorkocsi, egy négytengelyes jármű, a BCmot 101 pályaszámot kapta, 60 LE-s Cadillac benzinmotor hajtotta. A második motorkocsi 1936-ban érkezett a vasútra, de ez már kéttengelyes jármű volt. Pályaszáma ACmot 102, szintén 60 LE-s benzinmotorral felszerelve. A motorkocsik engedélyezett sebessége 35, illetve 50 km/h volt. 1937-ben a Turistaház - Megyehatár (1,5 km), 1945-ben a Megyehatár - Nyírlugos (3,5 km), 1950-ben a Nyírlugos - Nyírbéltek (8,5 km) szakaszok épültek ki. A vonal 1949-ben a Magyar Államvasutak kezelésébe került.

Az átépítés

A 950 mm-es nyomtávot sehol máshol nem alkalmazták az országban, ez problémát jelentett a járműbeszerzésben és a karbantartásban is. A vasutat a MÁV szabványnak megfelelően 760 mm-es nyomközre építették át 1961-ben. Így a kisvasútra az akkor korszerű Bax sorozatú személykocsik, illetve Mk 48-as dízelmozdonyok kerültek. A régi járműveket selejtezték.

A teherforgalom mindvégig meghatározó jelentőségű volt, bár a '70-es években kismértékben csökkent. Az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció ezt a vasutat is megszüntetésre jelölte ki. Az "ítéletet" 1977. augusztus 31-én hajtották végre, a lakosság nagymértékű tiltakozása ellenére. A vasút számos tanyát és falvat érintett, a vonatokon rengeteg piacozó utas utazott. A vasút megszünése után a tanyasiak közlekedési eszköz nélkül maradtak. A kisvasút teherforgalmát jól jellemzi, hogy utolsóként egy rakott tehervonat érkezett Debrecen-Fatelep állomásra.

A kirándulóvasút

A vasútvonal Hármashegyaljáig maradt meg, a Hármashegyalja - Nyírbéltek közti pályaszakaszt felszedték, a járművek nagy része más kisvasutakra került. A megmaradt 16,6 km-es szakaszt a MÁV Debrecen városának adta át, az üzemeltetést a Debreceni Közlekedési Vállalat látta el 3 db Mk 48-as dízelmozdonnyal és 12 db. személykocsival. A folyamatos vasútüzem megszünt, a vonatok tavasztől öszig közlekedtek, kizárólag a kirándulóforgalmat szolgálva. 1978. május 1-től Debreceni Úttörővasút néven, 1990-től Debreceni Erdei Vasút néven üzemelt. 1995-ben az üzemeltető DKV pénzügyi problémák miatt a forgalmat szüneteltette, a Debreceni Közgyűlés a megmaradt vonal felszámolása mellett döntött. Ekkor alakult meg a Zsuzsi Erdei Vasút Kht, mely 1996. július 13-a óta Zsuzsi Erdei Vasút néven üzemelteti a vonalat. Jelenleg tervbe van véve a kisvasút bővítése Nyírmártonfalva, Nyíracsád, illetve Nyírbéltek irányába, az eredetitől eltérő, annál kedvezőbb vonalvezetéssel.

Találtam egy linket, amin a vasútról készült régi képeket lehet megnézni, akit érdekel az ilyen, bátran ajánlom megtekintésre. :)

A világhírű erdészetről

A Guthi Erdészetnél találjuk az Alföld legnagyobb kiterjedésű, összefüggő zárt homokpusztai gyöngyvirágos tölgyeseit, de itt tenyészik a Nyírség egyik legszebb és legnagyobb fatömegét adó akác (Robinia pseudoacacia) állománya is, amely a faállomány egynegyedét alkotja. A jellemző fafajok még az őshonos kocsányos tölgy (Quercus robur), a nemesnyár (Populus sp.), az erdeifenyő (Pinus silvestris) és a fekete fenyő (Pinus nigra).
A fatermesztés mellett az erdészet ellátja a 14028 hektáros vadászterület kezelését is. A vadászható vadfajok közül legjelentősebb a mintegy 600 darabos dámpopuláció (Dama dama), az 500 körüli őzből (Capreolus capreolus), a 200 vaddisznóból (Sus scrofa) és a 20-25 gímszarvasból (Cervus elaphus) összetevődő állomány. A dámállomány minőségét jelzi az 1991-ben terítékre hozott világrekorder lapátú bika, valamint az azóta eltelt időben terítékre került és a világranglista negyedik és tizedik helyét elfoglaló dámtrófea.

Közeli ládák

GCADNY - Nyíradony görögkatolikus temploma (Nyíradony)
GCNYAC - Nyíracsádi templom és harangláb (Nyíracsád)