Elhelyezés időpontja: 2004.02.21 15:00
Utolsó lényeges változás: 2016.09.28 20:07
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Szőke-Kiss
Ládagazda: Szoke-Kiss Nehézség / Terep: 2.0 / 2.5
Úthossz a kiindulóponttól: 1800 m
Megtalálások száma: 233 + 1 sikertelen + 14 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.2 megtalálás hetente
A láda a tanösvényen közelíthető meg, kiindulópont és parkolóhely; N 46° 35,942' E 21° 4,970' [GCKGYP+P]
Mivel szisztematikusan lopják a ládát, nem adok segítséget a megtaláláshoz. Ha szükséges telefonon segítek.
A ládába TravelBug NEM helyezhető, mert állandóan ellopják a dobozt :-(
A Kigyósi-puszta, az Ős-Maros feltöltött folyóágaival szabdalt szikes és löszpuszta-rét, mely ritka pusztai növény- és állatfajok élőhelye. Sokszínű, változatos növényzetére a szikes mocsaraktól a kopár vakszikig terjedő teljes sorozat jellemző. Különösen jellegzetesek a nagykiterjedésű mézpázsitos és ürmös-csenkeszes gyepek. Tavasszal a Kárpát-medencei endemikus Erdélyi utifű, a zsályák, ősszel a Magyar sóvirág, a sziki és Pettyegetett őszirózsa virágzó mezői adják a puszta jellegzetes színeit. Csapadékosabb telet, tavaszt követően, vonuló madarak csapatai jelennek meg az időszakos vízállásokon. (Ezeket meg is figyelhetjük a madárlesről.) Az ilyentájt újjáéledő vízivilág és a látványos madármozgalom a közutakról is megcsodálható. A területen fészkel a hamvas rétihéja, Piroslábú cankó, Bíbic, Nagy goda, Sárga billegető.
A védett értékek bemutatása céljából a Nemzeti Park tanösvényt alakított ki. A tanösvény túraútvonallal egyben öt kilométer hosszban került kialakításra. A Nagyerdő szélén épített megfigyelő toronyból a puszta madárvilága tanulmányozható. A tanösvény kerékpárral (már nem annyira) és gyalogosan is bejárható. Bár a területen vadászat nyomait is felfedeztem, a gépkocsik használata tilos, lévén hogy természetvédelmi területről van szó. A geoláda a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságának engedélyével került kihelyezésre.
A 2,5-ös terep nehézséget a keresés útvonalának a hossza és tavasztól őszig a buja vegetáció indokolja.
Mivel a nemzeti park tanösvénye sajnos az utóbbi időben eléggé elhanyagolttá vált, 2006.04. 10.-én kértem a bejegyzést követő megtalálókat hogy nyilatkozzanak, megtartanák-e ezt a ládát. Az ezt követő 14 bejegyzésből 8-an azt javasolták maradjon a láda. Egy kesser nem találta meg, öten nem foglaltak állást. Így a láda továbbra is él és kereshető! Köszönet mindenkinek a véleménynyilvánításért!
Kullancs veszély:
Állapot: megszűnt
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
+
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
+
sötétben is érdemes keresni
+
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
+
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
A rejtekhely környékén az erdőt tarra vágták. A nemzeti park viszont nem járul hozzá, hogy a rejtekhelyet a kilátó közelébe, vagy más egyéb helyre tegyem, mert zavarná az itt költő madarakat. Mivel a tanösvény is egyre gondozatlanabb, a rejtést a mai nappal megszüntettem.
Tanösvény Nemzeti park táblájánál lévő útja végig biciklizhető. Láda helye körül 2-3 méteres új akác hajtások. Soma00 által leírt farakásban nem találtam pedig telefonon a fülemen kerestem. Lehet,hogy ezt elszállították. Rejtővel is egyeztettem,de így se találtam. A kilátóhoz raknám virtuálisként, vagy mellette lévő kis erdősávba,ha NP engedélyezi. A koo környéke nem igazán járható. Az eltöltött idő miatt gcujk elmaradt,helyette földutas GcJami újra látogatás. Jó volt újra látni a bányatavakat, ahol édesapám bágerós volt. És ártézi víz még mindig őrzi az 50 éves ízeket.
A területen tarvágást tapasztaltam. A láda helyén kivágott fa megmaradt törzse található, amelyből friss zöld ágacskák nőttek ki.
Kérjük a jelszó nélküli megtalálás elfogadását!
Köszönjük a rejtést!
A rejtek környékét tarra vágták. Hosszas kóválygás után egy farakásban találtam meg a ládát, az eredeti rejtektől keletre kb. 18 m-re.
Starcus bejegyzését már csak itthon olvastuk el. Mi is kisétáltunk a kellemes keddi reggelen a szállásunktól, de a ládának csak hűlt (illetve langyosan hamus) helyét találtuk meg. Láttuk a területen dolgozó favágókat, de nem tűntek túl barátságosnak, így nem firtattuk, hogy láttak-é konyhai dobozt, s ha igen, mi tévők lettek vele. :)
Ládaellenőrzés során a látható kép fogadott délután. A láda környezetében az erdőt letarolták, a láda helyén még meleg volt a hamu. Valószínűleg megsemmisült. [g:hu 1.5.1w] [wapon beküldött szöveg]
-Úgy tűnik a mobilról nem mennek fel a képek... A koo 100 méteres környezetében irtották ki a növényzetet. A könnyebb betájolhatóság végett a kökénybokornak háttal a megfigyelő torony irányába mutatnak a képek.
A nyári rekkenő hőségben, kora esti sétánk alkalmával tűztük ki ennek a ládának a megtalálását célul, ami végül sikerült, de nem volt könnyű... telefonos segítséget is igénybe vettünk, aminek az iránymutatásával előrébb jutottunk, de a láda mégsem ott volt elrejtve, ahol a rejtő hitte. Jó móka volt, köszönjük a rejtést, megérte :)
Fő túracélpontunknak ma ezt a ládát választottuk, és nem csalódtunk. Tanösvényt (meglepően jól jelőlve volt) végigjártuk, illetve kisbetyárunk által jórészt végigtekertük. Kilátóig jobban kitaposott árnyasabb út vezetett, majd a láda most dzsungelharc árán került elő vérfrissítő kalandparki elemek teljesítése mellett. A kánikulában a kilátó körpanorámás árnyas szélmozgásos felső szintje kiváló piknikező helyett nyújtott számunkra. Kilátót elhagyva egy őz megugrott mellettünk a sűrűben, majd pár méterrel előttünk kiszáguldott a mezőre. Vicces volt, amint az agancsára tekeredett aljnövényzet/bokormaradékok fátyolszerűen lebegtek utána. :) Egy korábbi bejegyzéssel ellentétben most a kizöldült, aljnövényzetben gazdag erdő elnyomta az elpusztult fák látványát. A kullancsveszély 4/5 sajnos jogos, viszont a látnivalók (táj, állatok stb.) ezt messze feledtetik. Érdemes volt Szegedről is ellátogatni ide. :)
Köszönjük a rejtést! :)
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.4.30x] [wapon beküldött szöveg]
Újkígyóson voltunk, ilyenkor mindig átmegyünk Szabadkígyósra is. A kastélyhoz most nem néztünk el, hanem bejártuk a tanösvényt (amerre a sár, víz engedte), és megtaláltuk a ládát. Szép hely most is, hát még milyen lesz, ha igazán beindul a tavasz :) Láttunk őzeket is! Köszönjük!
Megtaláltam. Nagyon szomorú lettem,-pusztulnak a fák semmi karbantartás, nyiladék nincs ápolva. Hajdanán még ápoltattam sőt egy részében én is végeztem erdősítést. Igaz mondás, hogy a fák állva hallnak meg. A bemutató tábla is elhanyagolt, zsákok, m.palackok az "erdőben".Talán jobb lett volna ha nem látom ezt az óriási pusztulást, ez minden csak nem tanösvény. Annak azért örülök, hogy amely fa még él "dolgozik" az egészségünkért. Köszi szépen.
Szombat délutáni ládázásunk során kerestük meg. Kellemes sétát tettünk a Kígyósi puszta tanösvényen, néhol saras volt, de ez nem szegte kedvünk! Jó volt egy kicsit a természetet járni. Köszönjük a rejtést!
Köszönet a rejtésért! Megtaláltuk.A láda jól viseli a hosszú magányt.Rendben van.Ha nem azonnal a ládára hajtasz,hanem megnézed a pusztát, könnyed erdei sétával elérhető .Nyáron nem garantálom!
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.4.30x] [wapon beküldött szöveg]
Kétegyháza-Szabadkígyós-Csorvás bicajtúra hat ládatalálattal. Teljesen jól járható ösvényen lehet a ládáig eljutni. Ott aztán egy kis bujj-bujj-szárazág-csalán, de nagyobb sérülés nélkül előkotorható a zacsek. A közeli vadászlesről beszélgetést hallottam, így inkább nem jártam be a nagy kört az egyébkét is tikkasztó melegben.
Nehogy megszüntesd a ládát!! Különleges hely, örülök, hogy ezt választottuk befejező ládának. Láttunk egy nyulat, egy őzet, és rengeteg kamillát. Sajnos, a kilátó nincs most meg, pedig vittük a kukkert is, de úgy nézem, újjáépül, legalábbis voltak ott betontalapzatok, amik újnak néztek ki. Az utat is épp most tisztították meg. A pocsolyákban rengeteg sok kisbéka tanyázik. Köszönjük a rejtést!
A ládát 500 méterre tudtam megközelíteni a javasolt parkolótól, közben élvezve a madarak koncertjét. Ott óriási sártenger fogadott, ami az ösvényen túl a bokrok/fák között is folytatódott, mint egy elárasztott, belvizes terület. A puha sár tele volt állatok mélyre süppedt nyomaival. Beljebb pedig összefüggő volt a vízfelület.
Egy kicsit még próbálkoztam kikerülni, mert pont ott érte el az ösvény egy rét szélét, de minden irányból körbevett a csapda. A szúnyogok pedig nagyon éhesek voltak, így egy másik alkalomra halasztottam a látogatást.
Jó, hogy van ez a láda, nem szabad megszüntetni! :)
Még mindig szakadó esőben, félig sétálva, félig kocogva fogtam ezt a rejtést.
Mivel az idő egyáltalán nem kirándulósra sikeredett, ezért a tanösvényből csupán az oda és visszavezető utat láttam, az pedig nem volt egy hatalmas adrenalinbomba :-S
A kastély után ide is átgurultunk epi14-gyel. A láda rendben van, a rejtekhely közelében találkoztunk egy őzgyerekkel. A kilátóba már nem volt időnk felmenni. Köszönjük a rejtést!
Csalánok és kullancsok nyomában 14/18.
Itt rengeteg csalánon keresztül jutottunk el a ládáig és kb 5db kullancsot sikerült szerezni. Tetszett a hely.
Köszönjük a rejtést.
A láda a helyén, rendben! Nagyon jól járható a tanösvény teljes útvonala, sem sár, sem magas növényzet nem akadályoz. A korábban ingoványos részek most csontszárazak, a fű is csak 3-5 cm. Most még kullanccsal sem találkoztam.
Igazán izgalmas volt az odavezető út! Terepmotorozás és a susnyáson való átvágás mind nagyon izgalmas volt.
A puszta látványa lenyűgöző! Köszönöm a rejtést! Ide sem jutottam volna el magamtól! :-)
------CsLacc---------
Szabadkigyósi hátizsákos kirándulás alkalmával felkeresve. Igazi alföldi tájat bemutató ( liget, erdő, puszta) terület. Ilyen helyekre érdemes eljutni, szép napsütéses időben indulva. Ide érdemes volt geloládát elrejteni. Köszönjük.
Kihasználtam talán az ősz utolsó napsütéses napját. Meló után felüdülés volt a természet. Én megmondom őszintén a pusztára voltam kíváncsi és beérve kígyósra az első balra eső utcán mentem le, amíg elértem a végére, majd tovább a pusztai földúton. Kb. 1 km után természetvédelmi terület tábla, ( közben a puszta melletti kukorica földön egy-két böngésző nénike, bringát tolva halad) utána jobboldali erdőben egy ösvényen terepmotorozás. Az ösvény végén erdőből ki, 10-20 méter előre és belebotlottam a tanösvény 2. szakaszát jelző táblába. Innen 100 méter és ott a kilátó.
A GPS koordináták pontosak, a rejtés jó.
A kilátás és a csönd megnyugtató.
Nagyon tetszett, köszönjük szépen.. Oldfoxxal..
A doboz közelében felzavartunk egy nyuszit, kifelé menet meg egy őz jött velünk szembe.. meglepődött, beugrott a fák közé az ösvényről... felmentünk a kilátóba, pár egerészölyvöt láttunk és hallottunk.. Klassz kis séta volt..
Megtaláltuk!
A legnagyobb melegben indultunk neki a sétának, és végig az árnyékos helyeket kerestük. Remek további testedzés volt a rengeteg pókháló kerülgetése.
A madárles és a visszafordító rész környéke a régi madarász-táborok emlékét hozta elő.
Köszönjük a rejtést!
Érdemes volt végigsétálni a tanösvényen. Virágzott a sóvirág, és a só is. A rejtés környékén a csalános frissíti a vérkeringést, a pókfóbiásoknak pedig kiváló szembesítő terápia :)
115 km kerékpár edzés Békéscsaba körül 12 régi ládával. Békéscsabára mindig szívesen jöttem ládázni, ma egy menetben újra felkerestem a település ládáit.
GCSKWK után áttekertem Szabadkígyós túlsó felére, és a tanösvényen haladtam tovább. Az 1. találatból emlékeztem, hogy végig biciklin lehet maradni, ma is ment 40 m-ig. Útközben hirtelen gödrökre kell számítani, és végig szemmel szűrni kell a növényzetet tüske szempontjából. A láda azonnal meglett. Visszajöttem ugyanígy a faluba, és GCTNYM következett.
A nagyszülők szabadkígyósiak, így egy hazalátogatás során adta magát a láda felkeresése. Biciklivel indultam a szülői háztól, kicsit alternatív útvonalon, de a több napos esőzés után sem volt semmi probléma a talaj minőségével, jól lehetett haladni. A láda gyorsan meglett, szerencsémre már elsőre jó helyre nyúltam. Visszafele a tansövényen tekertem, teljesen jól járható.
Az erdei séta jó volt, kár hogy nem bringával jártam a környéken.
A jó koo és a jó vétel megtette a magáét, hamar meglett a láda.
Köszönet a rejtésért.
Előző nap hűvös, esős idő volt. Ennek ellenére nem volt sár a környéken.
Gyönyörű napsütésben kerestük meg a ládát. Még a bihari hegyek is látszódtak a távolban!
Lehet csak én nem vágtam, hogy mi ennek a ládának az apropója? A hely nem igazán nevezetes. A környéken nincs látnivaló, bár még a madarak és a növényzet nem mutathatja teljes valóját, így egy belvizes erdő közepén kell keresgélni a prérin.... Minden esetre a láda rendben.
Árpi
Ládakarbantartás: Ládika a helyén, rendben :) A tanösvény jól járható, kitisztították, az utolsó harmadban nem vészes a víz, kikerülhető. A kullancsok még "alszanak" egy darab sem került elő.
Az első km. eléggé monoton aztán már változatosabb. A vizes élőhely közelében most is van víz rendesen. A ládát azért meg lehet közelíteni.
Ennyi bodzát még életemben nem láttam, mint itt. 40 évvel ezelőtt itt jártam volna - és akkor is ennyi volt- micsoda bodzapuskát csináltattam volna apámmal :-)
Judithtal és Matóval közös túránk során érintettük. Maga a láda szárazon van, de a láda közelében víz alatt van a terület, amit meg lehet kerülni. Köszönet a rejtésért.
Sár, az volt, hideg, az volt, gyalogoltunk, hosszan, de nem fáztunk!
Hajléktalanok már itt is vannak, az erdőkerülő nagyon érdeklődött, hogy ebben az isteni időben, talpig kütyüben, fotómasinával, GPS-sel, PMR rádióval felszerelkezve, mit mérünk fel! A - semmit - válasszal nem igazán nyugtattuk meg. :)
A ládát csak kerülővel tudtuk megközelíteni, mert a belvíz eléggé terebélyes és mély volt.
Visszafelé egy hivatásos természetvédelmi őrrel találkoztunk, látta a GPS-t a nyakunkban, kicsit beszélgettünk "a pontokról", majd úgy köszönt el tőlünk, hogy jöjjünk máskor is.
Sár volt, víz volt, hideg volt, de jót beszélgettünk.
Karifa és kastély után indultam a tanösvényhez. A vártnál jobbak az útviszonyok. Kitaposott út visz a madárleshez. A koo-k nagyon pontosak. 1 őzet és 1 rókát ugrasztottam ki a bokorból. Sietve indultam vissza a hosszú, majdnem egyenes úton, hogy még Békéscsabából is lássak valamit.
Többször jártunk már a tanösvényen, minden évszakban nagyon szép, bár egy kicsit lehetne kacskaringósabb az út. Most talán az utolsó szép napos őszi délelőttön Vera lányommal vágtunk neki. Most is jó volt, de még mindig túl egyenes.
Igen, mindenképp kell ide a ládika!
Végre egy nem autós csésze. Nekem, különösképp kihívásos volt a dolog. Mellőzve minden ajánlott megközelítést, tökön babon át, toronyiránt, néhol négykézláb a kökényesben megoldással közeledtem-közlekedtem. Reméltem nincs vadászidény kesserre, mert tuti kapok különben pár sörétet oda hátra :o)
A kerülgetés miatt a táv azért több lett mint gondoltam, de ez nekem éppen így tetszett.
Köszi a kalandot!
Gyulai nyaralás során. A Vadász panzióban elköltött kiváló ebéd után parkolás a javasolt ponton, majd végigtrappoltam a tanösvényt a toronyig. Érdekes, a síkvidékhez képest változatos táj. Eső ugyan már majd egy hete nem esett, de a tavacskákon való átkelés során azért a bakancsba felül is bejutott a víz. Azért messze nem volt olyan rémes, mint a GCHEX-hez vezető földút. Próbáltam elkerülni a vizeket, de kevés sikerrel. Szerintem értékelik e jó rejtésű ládát a kalandkedvelők és vízálló lábbelivel rendelkezők. A drive-in kesserek ne próbálkozzanak.
Alternatív útvonalat terveztünk, hogy hátha megússzuk a kullancsokat: a focipálya mellett induló, az erdő szélén futó földúton mentünk végig - épp csak az a baj, hogy egy részét hipp-hopp, beszántották, másik része meg magasabb füvű, mintha a tanösvényen mentünk volna...
Az erdő sarkában aztán rátértünk a tanösvényre, bár jelenleg mindenütt áll a víz, leginkább gumicsizmában érdemes keresgélni, mert annyira cuppogós jóformán az egész útvonal (a rátérésnél rájöttünk, hogy az erdei tanösvényen nem is lehetett volna közlekedni, mert egy igen mély pocsolya van arrafelé...). Így sajnos nem is jártuk be teljesen a tanösvényt, csak az útbaeső táblákat néztük meg.
A rejtek annyira jól sikerült, hogy hiába mutatott oda a műszer, nem sikerült megtalálni. Már-már azt hittük, hogy megint változott a koordináta, míg végül észrevettük, hogy ott van az... :) Szerencsére a rejtek körüli néhánytíz négyzetméter nem állt vízben, úgyhogy legalább logolni nyugodtan tudtunk.
Hamvas rétihéját, bíbicet és sárga billegetőt is láttunk, igaz, nem konkrétan itt, de a környéken. :)
Tényleg kár, hogy a NP nem különösebben foglalkozik a karbantartással, ilyenkor azért biztos lehetne találni a környéken olyan civil szervezetet, aki vállalná a dolgot. Ez a KMNP érdeke is lenne. :-/
A mocsári cuppogás ellenére köszönjük, hogy itt járhattunk! :)
Ládika a helyén, rendben!
Kicsi sár maradt csak, de aki keres talál :-)
04.11. Persze ez az időjárástól is függ, mint ahogy farkincza74 is írja. 04.24. A tanösvény vonalán a füvet lenyírták, tökéletes sétaút, azonban az út utolsó 1/3án kerülni kell a talajvíz miatt, ha nem vízáló cipőben jöttél, de így érdekesebb. Ha nem akarsz azért az 50 méteres hosszért kerülni, célszerű "játszós" cipőt, vagy gumiNike-t húzni és a lábad alá nézni :-) mert érhet meglepetés! Kicsit merülős, de nem vészes. Mire visszaérsz a parkolóhoz meg is száradhat. Most igazi kihívás a megközelítése. Virágzik az orgona, hihetetlen illata van!
06.06. Kullancs-teszt túra: Eddig általam nem tapasztalt mennyiségű kullancs megjelenését észleltem a tanösvény vonalán! Az első pár száz méterenként(!) a ritkás fűben 10-15 egyed akaszkodott rám féllábszár-magasságban, folyamatosan seperni kellett őket. Szinte "rajzanak" a mindenféle fejlődési stádiumban levő kullancsok! Ajánlott a zárt ruházat és kullancsriasztó szer használata! (Útközben el is hagytam egy kék flakonos VAPE-t, aki megtalálja, fújja magára bőszen :-)
Nagyon szép az ébredező erdő! Az időjárás minden arcát megmutatta. Kaptunk napsütést, szelet, havat. Az út utolsó 1/3án kerülni kell a rengeteg talajvíz miatt, de így érdekesebb az erdőben motoszkálni.
Nagyon ügyesen elrejtett "ládika" ami nem is ládika! Tartalma gyakorlatilag néhány kinderbigyó. Érdemes volt végigjárni a tanösvényt, bár a térkép elkelt, ugyanis az útjelző táblákat illetve annak nyilait lelopták. Mégis ami volt: csend, jó levegő, hangulatos táj. Köszönet a rejtőnek!
Megtaláltuk! Jól elrejtett láda!
Késő délután indultunk a keresésre. Az egyik erdei tisztáson találkoztunk egy őzikével, de a fotózáshoz nem volt hajlandó modellt állni, így csak a helyét tudom megmutatni, a nagy fától jobbra :-) Útközben lement a nap és feljött a hold. A visszaúton már teljesen besötétedett. Ez még izgalmasabbá tette kis erdei túránkat.
Köszönjük a rejtést!
Anita és Józsi
GPS nélkül, másodszor mentünk vissza, most csak Gergővel.
A geocaching fórumon megígértem, hogy minden megtalált ládát lefotózunk, és felrakjuk a képet.
Egyrészt így a ládagazda is figyelemmel kísérheti, hogyan változnak benne a dolgok, másrészt pedig mindenki láthatja, milyen "munkát" tudnak végezni egyes nemtörődöm emberek, akiket nem érdekel, hogy az utánuk jövők is örömüket leljék a kincsekben. Természetesen szivesebben tesszük fel a "gazdag" ládák fotóit is, ha olyat találunk.
Az üveg tartalmát csak úgy tudtuk lefotózni, hogy kiborítottuk Geri pulóverére. Van benne több, teljesen betelt logbook, meg mindenféle papírok, amikre megtaláló kesserek logoltak. A zacskó aljában állt a poshadt víz, benne úszott egy Rotring páros: toll és ceruza, még az eredeti zacskójukban. A vizet kiöntöttük, az üveget úgy tettük vissza a helyére, hogy ne csoroghasson bele a víz a tasakjába.
Kerékpáros találat. Gyula környéki tekergés 95 km
A tanösvény - bár jelzetlen úton vezet, csak a kritikusabb helyeken látható egy-egy nyíl - kiválóan karbantartott, mintha fűnyíróval vágták volna le 1.5 km hosszan az uton a füvet. Biciklivel is jól tekerhető.
Ügyes volt a láda rejtése is, többször elmentem mellette amíg megakadt a szemem a rejtekhelyen.
Világos volt, amikor elindultunk. A láda kooját írtuk be, igy a Nagyerdő jobb oldalán vitt egy kis föld út egy darabig. Itt parkoltunk, az olaj, vagy gázcsap közelében.
Innen indultunk gyalog, a szép itt-ott sűrűerdőbe. Rátaláltunk egy nagyrétre, majd kis idő után egy másikra. Ekkor már sötét volt. Lámpánk nem volt és bizony csak a hold világított, még az árnyékunkat is látni lehetett. Nem vagyunk egy otthagyós tipus, de 21:00 orakor már igen fáradtak voltunk, és még mindig nem értünk oda. Az utolsó helyen fotóztuk le azt a táblát sötétben, amit felteszünk és kérjük a rejtőt a megtalálás megadására.
Ezek után már csak azon reménykedtünk, hogy vissza is találunk az autónkhoz.
Köszönjük.
Szabadkígyósi állomáshelyről indulva igyekeztünk bejárni Békéscsabát, Gyulát és környékét, s közben gyűjtögeni az itteni ládákat. Jól befűtöttek nekünk az égiek, tombolt a nyár. A nagy melegben először a pusztának indultunk neki. Talán a hőség és a hétköznap délután tette, kihalt volt a táj, így igazi puszta hangulatban izzadhattunk. Élveztük a csendet, a különös, érdekes környezetet, s a hőségben a beígért kullancsok sem háborgattak. Nézelődtünk, fotózgattunk, majd a tanösvénynek az erdő másik oldalán vezető útján jutottunk vissza a kiindulópontra. Igaz, az itteni jelzőoszlopokról valami miatt leszedték az irányjelzőket. Érdekes, hangulatos helyszínre vezető láda ez, vétek lenne megszüntetni.
Már másodszor sétáltam el a kilátóhoz. Elsőre a szüleimmel Gyulára menet, de akkor annyira lekötött a táj szépsége, hogy nem is foglalkoztam a ládával. Most a családommal kirándultunk erre és a fiam segítségével sikerült rábukkanni a ládára.
Megtaláltuk! Visszaúton Áfi nadrágjára ötösével másztak fel a kullancsok. Két méterenként meg kellett állni újabb és újabbakat leporolni róla. Pedig tele voltunk fújva rovarriasztóval. A környék szép.
Sötét este indultunk neki Igyelef barátommal a keresésnek egy hirtelen ötlettől vezérelve. Ez a láda nem volt betervezve erre a napra. A földúton addig bementünk amíg csak nem a láda tőlünk balkéz fele az erdőben 500m-re volt. Azt gondoltuk, hogy a legrövidebb utat választva hamar becserkésszük a rejteket. Hát nem úgy lett. Letettük az autót, elő a zseblámpákat és behatoltunk a rekettyésbe. Kezdetben volt csak barátságos az erdő azon a vidéken, mert ahogy beljebb és beljebb értünk egyre ágas-bogasabbá vált és a végén szinte már mozdulni sem tudtunk az apró tüskés ágaktól. Mikor már egyértelművé vált számunkra, hogy ebből az irányból nem fog menni - ez persze elég sokáig tartott - elindultunk visszafelé, a kocsihoz. Útközben Igyelef lámpája már egyre halványabban világított, ezért is kezdtünk letenni a keresésről. Visszaértünk a kocsihoz és szomorúan elindultunk visszafelé. Közben döntésünket próbáltuk alátámasztani észérvekkel.
Ahogy haladtunk az úton visszafelé megpillantottunk immár jobb oldalon egy bejáratot az erdőbe amit odafele én nem is láttam. A kíváncsiság és a kalandvágy hajtott minket amikor kiszálltunk az autóból a két elgyötört zseblámpával. Hosszas vívódás után arra a döntésre jutottunk, hogy azt a ládát mégiscsak meg kell találnunk. Elindultunk hát az erdei úton befelé a sűrűbe. Lámpáink fényét kompenzálta a telihold és a tiszta csillagos égbolt. Este hét óra volt, mikor nekiindultunk 3°C, és a láda 1000m-re volt tőlünk. Igazából egyikünk sem nagyon hitt abban, hogy megtaláljuk a ládát ebben a sötétben, de valami mégis csak hajtott minket. Utunkat halk neszek szegélyezték a bokrokból, és egy-egy felriadó madár csicsergése. Az ösvény másik útba torkollott és az egy újabba. Volt amikor csak egyszerűen átvágtunk egy laza ritkás facsoporton és kijutottunk egy tisztásra. Egyre nagyobb kétségek ébredtek bennünk, hogy visszatalálunk-e ezek után. Próbáltuk memorizálni az utakat, és a jellegzetességeket, és ekkor jutott eszünkbe, hogy nem jelöltük meg az otthagyott autónk koordinátáit. Maradt tehát az emlékezőtehetség, ami bizony ilyen sötétben nem ment könnyen.
A GPS szerint 300m-re volt a láda ekkor már azt mondtuk, hogy nincs visszaút, meg kell találni. Kidőlt fák és száraz gallyakon keresztül elérkeztünk a helyszínre. Ekkor már az én kezemben levő lámpa is felmondta a szolgálatot és a hold sem világított be a sűrűbe. Elkezdtük tehát a keresést. Én a GPS-el próbáltam világítani, Igyelef pedig szakaszosan működtette a lámpáját, hogy legyen idő az akku regenerálódására. Megint tüskés ágak közt kellett keresgélnünk. Olyan helyen, ahol szinte mozdulni sem lehetett. Ekkor jöttek a kétségek megint, hogy biztos jó helyen járunk-e, hogy a GPS-t megzavarta az erdő, vagy nem jók a koordináták, vagy elvitték a ládát. Aztán egyszer csak Igyelef megkérdezte tőlem, hogy mi az a befőttes üveg a lábam mellett. Rávilágítottam a kütyümmel és valami tollat és papírt láttam meg először benne. Leírhatatlan az öröm, amit akkor éreztem! Egyszerre elszálltak a kétségek, a kudarctól való félelem és csak a diadalittas mámor maradt. Hihetetlen volt, hogy megtaláltuk. Persze szerencsénk is volt, mert a tasakot utána láttuk meg a fán. Valószínűleg az volt az eredeti hely, csak valahogy kiesett onnan. Logoltunk, ahogy kell és elindultunk visszafelé. Egyáltalán nem éreztünk kétséget afelől, hogy visszatalálunk-e. Magabiztosan haladtunk visszafelé az autó irányába. Emlékeztünk az ösvényekre, a tisztásra, a kereszteződésekre, de még a ritkás facsoportra is, amin átvágtunk. Mikor megpillantottuk az autót egymásra néztünk és elismerően összepacsiztunk. 21:00 volt és 1°C. Jó volt beülni a kocsiba, ami hamar befűtött és csak a fülünk égett. Igaz, pusztát nem láttunk, biztos a sötét miatt, de volt így is élményben részünk bőven.
20. ládám volt és ennél emlékezetesebb találatot jelenleg nem is tudok elképzelni. Méltó volt a 20. találatra. Amikor elindultunk akkor fogadtam meg, hogy ezt hosszasan fogom részletezni, ha megtaláljuk. Ezért utólagosan is elnézést kérek mindenkitől.
Gyulai üdülés alatt kocsikáztam ki ide. Az elején kicsit hosszúnak tartottam a sétát, de útközben lekötött a sok állat (nyulak, őz, róka, ragadozó madarak, átvonuló tehéncsorda). A ládát könnyen megtaláltam, szinte belefejeltem. Sajnos idő hiányában nem tudtam körbejárni a teljes tanösvényt, pedig érdekelt volna. Igy is szép volt, köszi a rejtést...
Mai biciklitúránk 2. ládája. Gyuláról jöttünk a Kígyósi Kastély ládamegtalálása után. A láda keresésekor nagyon a főldszintre koncentráltunk, ami hiba volt. Kellemes időben tekertünk végül 55 km.-t, a vacsora így kimondottan jól esett.
A hely egyre nehezebben megközelíthető ugyanis sűrű kökénybozótos veszi körül és televan csalánnal a GPS azt mutatta hogy a környéken vagyunk (5-6m) ez a mi 2 pda ba szerelt gps ünk pontosságát nézve plusz a rejtő gps ének valószinüleges pontosságát nézve egy 30-40m sugarú körön belül kellett volna hogy legyen a pont de sajnos majd egy óra keresés után se lett meg a láda.a hely szép de szinte már már járhatatlan:S egy kis gondozás ráférne.
UI: Kedves Szőke-Kiss ha lehetséges hagyd nekünk jóvá ezt a pontot nagyon sokat küzdtünk érte:S:(
Geotrio twenty-four tour. 24 óra alatt 40 ládamegtalálás - 860 km autóval. Elfogyott egy karton energiaital, mi mégis jol elfáradtunk :) Míg az ország többi részén tombolt a vihar, itt kellemes volt az időjárás, csak estefelé ért el bennünket az eső, ami miatt néhol rögtönöznünk kellett az utolsó órákban. Rengeteg szép helyen jártunk, mert a látszat ellenére mégsem vettük rohanósra a figurát, szépen megfontoltan, fotózgatva haladtunk ládától-ládáig.
Geomaraton a GeoTrió-val Délkelet Magyarországon, avagy új record beállítása a 24 óra alatt megtalált ládák számával.
40 láda hely, 39 megtalálással. /11.
Nagyon jó túra kerekedett ebből a ládázásból!
A hely érdemes arra, hogy hosszabb időt is eltöltsön az ember ebben a szép környezetben. A tanösvényt mostanában rendezhették, mert jól járható volt (a koponya a helyén maradt).
Köszönet a rejtésért és a kitartásért!
(A láda log füzete sajnos a végét járja, az utolsó előtti lapra tudtunk írni.)
Hétvégi kirándulás Békés megyében
5/11
séta az erdőben a tanösvényen,majd keresgélés.A láda egy fa ágai közt volt,nem csodálom-hogy ha így "rejtik" vissza-mindig ellopják! mi visszatettük a tényleges rejtekre(ott volt a nyoma a doboznak).A hely viszont nagyon szép,a kilátóba viszont sajnos nem lehet felmenni.
köszönjük a rejtést: szbarna+csapata
Béla barátommal jártunk itt. Elég jó séta volt. Nyulak és fácánok
is megmutatták magukat. Tökéletesen háborítatlan a vidék, ritka
dolog manapság ilyen helyeket találni. Nagyszerű a rejtés.
Üdv.
Újkígyósi Beatrice-szösszenet, és a békéscsabai tűzijáték megtekintése között ejtettük útba ezt a ládát. A turistautak.hu térkép alapján könnyen odataláltunk a kilátóhoz, az út eső után is jól járható volt,tetszett az egész!
A 3.0/3.0 nagyon erősnek tűnik, a másfél bőven elég lenne, szerintem.
A közeli GCSKWK ládát már tavaly megtaláltuk, de azóta is rendezetlen a sorsa. Megérdemelne egy gondos ládagazdát, biztosan lakik valaki a környéken...{:-)))
Köszönjük! tibbigeo,Lacika
- törölt user - 2007.08.19 19:37 - Megtaláltam - szerkesztés
A fentebb jelzett esö elött, a töle való félelemtöl hajtva cserkésztük be, nagyon tetszik a hely, rendkívül érdekes, én, Bolha személy szerint is imádom az Alföldet, ezért ez különösen érdekes volt. Aki erre jár, menjen be a Wnckheim-kastélyba is (nyitva szombat-vasárnap 10-15h)! Mellesleg érdemes megnézni a kastélyhoz tartozó kápolna és kripta elött az út túloldalán bemenö földút végén levö majornál felállított táblákat is a környék élövilágáról. Itt meg lehet tekinteni pár hagyományos magyar állatfajtát is (magyar szürke, házi bivaly (!), cigája, racka juh).
Békés-kess 19/31
Jó nagy séta volt! Sajnos az őzek kissé ijedősek, alig láttam őket. A rejtek szerintem itt sincs nagyobb biztonságban, bár a fene tudja ki sétál ennyit csak azért, hogy mások szórakozását elrontsa...
(Viki, Geri, Krisz'), TZ
Itt már rendesen lefáradtak a kölkök. Ráadásul elég sok csalán is volt, úgyhogy a nagylányomat sokszor nekem kellett cipelni. Továbbá verbálisan is tartanom kellett bennük a lelket. Így született meg a helyi állat- és növényvilág néhány fura darabja: a bigyó-kígyó (lásd: a képen), a bamba gomba, amire hiába mondjuk hogy hülye, bambán viseli, a sohasem látott mérges medve, meg a hangját csak néha hallató, hírhedt nádi oroszlán.
Kerékpárral érkeztem Csabáról. A marhapata járta út marhára rázott, kellett a terepfokozat. Még szerencse, hogy előző nap kevés csapadék esett, különben lett volna sárdagasztás. A rejtés kicsit szokatlan volt, mivel nem emelt fővel kerestem a ládát...
Érdemes megtartani ezt a cache-t, ritkaságszámba megy az ilyen tanösvény a megyében, de még az országban is. És legalább a lusta, drive in-ekből élő kesserek is otthagyják az autójukat, és kiszállnak a ládáért kicsit a természetbe.
Békés megyei túránk 20. ládája. Jót gyalogoltunk a friss reggeli levegőn.
Most, hogy hazaértünk és végig gondoltuk a 3 napos Békés megyei túránk alatt megszerzett élményeinket azt kell hogy írjam: maximális elismerésünk Szőke-Kiss társunk munkájának, akinek rejtéseivel megismertük ennek a tájnak a szépségeit!
Nagyon hangulatos, erdős ligetes vidék, sok állat, madár nyugalom. Kár lett volna megszüntetni. Egyedül a "puszta" név becsapós, hiszen szinte végig erdőben halad a tanösvény.
Ok [wapon beküldött szöveg]
A legrövidebb út nem mindig az egyenes! Egy kiadós kerülővel érkeztünk meg ládaához. Némi keresgélés után megcsillant a csésze. Ott ahol nem kerestük volna! Gyors logolás után irány a kilátó, ahonnan szépen belátható a táj. Nagyon tetszett a hely, jólesett a séta a friss, tavaszi levegőn.
A ládához az ajánlott parkolótól egy kényelmes sétával érkeztünk. Láttunk útközben őzet, valami más is zörgött a sűrűben, de azt nem sikerült megpillantani.
A rejtés megtréfált, a szokásos helyeken kerestük, a rejtő telefonon kimondta a kulcsszót, és már meg is láttam :-)
Üdv Mr Zerge.
A végén már csak a Zrinyi féle vadkan jutott az eszünkbe.......MEGÚSZTUK. Mindenesetre aki lopja a ládát, az vagy h.., vagy "nagyon" természetjáró- egyébként ki jönne ide egynél több alkalommal egy ládáért??
Ottjártunk, de nem lett meg, úgytűnik, megint valakinek szüksége volt erre a ládára. A láda helye gondosan vissza volt álcázva, már örültünk is a találatnak, de hiába kerestük, nem volt meg.
A hely maga kellemes, bár a tanösvény elején elég sok a szemét (nemhogy ezt vinné el az, aki rendszeresen erre a ládára vadászik), de erről persze nem a rejtő tehet!
Köszönjük a segítséget a jelszóhoz!
Mai negyedik ládánk, de Békés megyei körútunk tizenegyedik állomása GCskwk után. Nyugis pusztai látkép, rengeteg állatnyommal. Leginkább bivalyra hasonlító nyomaot találtunk. Dagonyázhattak korábban amikor még nem volt befagyva a sárfürdő. A koordináták nekünk nem igazán sittemeltek egy másik fához akart mindenáron vezetni a műszer. Végül is egy ksi keresgélés után meg lett. A túrázókra komoly meglepetés várhat ha el kezd olvadni a fagyos agyagos föld... A községben lévő "templom domb" elég érdekes.
Ok [wapon beküldött szöveg]
Békési kalandozás szülinap és névnap jegyében. 2 nap, 960 km, 30 láda, rengeteg élmény. Indulás 6.30-kor, hazaérkezés másnap este 8-kor. Köszönet minden békési rejtőnek, különösképpen Szőke-Kiss ládáinak!
30/10
Nyugis hely. A láda ajándékok nélkül, de meglett. Az ebédünket is egy napos tisztáson fogyasztottuk el.
A Kígyósi Búcsú után gondoltuk hogy megkeressük a ládát. Sajnos elvitte valaki, csak a takaró ágakat találtuk meg. Viszont a látvány kárpótolt minket. Nagyon szép a táj...
Bár most (még) nincs sár, nekem nagyon tetszik a kígyósi puszta! Én minden képp a megmaradása mellett szavaznék! Bár a NP ténykedése a környéken nem mintaszerű, remélhetőleg ez is változik majd lassanként...
Megtaláltuk volna, ha ott lett volna :)
Így aztán csak jól körülnéztünk a környéken, ami szerintünk megér egy ládát. Kérünk egy elfogadást, kösz, Y. & Maya & Mirex
A ladat konnyu volt megtalalni, de eljutni odaig .... Szunyogfelhoben gazon, mocsaron keresztul tortettunk kilometereken at. De eby meghagyanam a ladat mindekepp, csak megfelelo figyelmeztetessel. Aki nem akar, ne menjen oda.
Felbátorodva a kastélyon, ennek is nekiszaladtunk a délután. Kicsit ugyan izgultunk, hogy túl nagy lesz a sár, de az első kilóméter után megnyugodtunk. 200 méter után elakadtunk a sárban. :) Ki az erdei útról a szántóföld szélére. Már csak 500 méter a láda nincstovább (már mint utcai cipőben). Utolsó nekiveselkedés át a kökényesen (most virágzik) hatalmas illatfelhőben megugrasztjuk az őzeket, kicsit ugyan cuppog a talpunk alatt, de megvan a láda. Most miközben írom megtaláltam az első kullancsot a kézfejemen :)
A rejtő kérésére:
Én nem szüntetném meg a ládát. Sőt megpróbálom megmozgatni a helyi szervezeteket egy kicsit, hogy hozzák rendbe a tanösvényt. És egyébként így, hogy gumicsizmában lehet csak jól megközelíteni sokkal autentikusabb :) Egyébként az elhanyagolás (hál istennek ez it nem szemetelést jelent) meg pont jót tesz a természetes környezetnek, így van esélyed megugrasztani az őzeket, megnézni a vadászó rétisast a toronyból, és "kígyót" (siklót) látni a kígyósi pusztán.
A láda helye szinte megközelíthetetlen, csak a szántó felől érhető el száraz lábbal. Mi sajnos nem arra, mármint a szántó felé mentünk, hanem be az erdőbe, abban bízva, hogy el nem áradt területet találunk. Nagy nehezen, de elértük a ládát illetve a kilátót. A viszontagságos út ellénére azt mondom, hogy megérte, nekem nagyon tetszett a hely: körbenézve szinte semmi épített műtárgy, csak a távolban egy-két tanya. Én nem szüntetném meg a ládát!
Békési barangolás, 9 találattal (a GChusv után). Eleinte borús, hószállingózós, később ragyogó napos téli idő, minden vastag fehér lepelben. Szégyen és gyalázat: a Magas Tátrában körülbelül 40-szer jártam, az Alpokban kb. 60-szor, de Békés megyében soha életemben! Ezt a nagy adósságot kezdtem most törleszteni, és sok pozitív élményben volt részem.
Maga a séta a nyílegyenes szekérúton most nem volt valami attraktív, de a téli naplemente szépsége megjutalmazott.
Kellemes séta egy kellemesen szép helyre... egerész ölyvek(?) szálldostak keresztben-kasul az út fellet, mire Imi csőre töltötte Canon-ját, eltűnt mind egy szálig, majd kikapcsolta gépét s eltette, mondván úgy sem jön feléjük több, hiszen már régen túll lépték a napi találkozási limitet:o)... majd kb. 30 másodpercen belül négyen húztak el fejünk felett, egyikük még zsákmányát is kiejtette karmából - nem tudnánk eldönteni, ki ijedt meg jobban a másiktól:o)).
A ládika gyorsan meglett, míg Imi logolt, Csuhi "kilátott".
Köszi, Imik
Gyulára vonattal érkeztem, és kerékpárral teljesítettem a Gyula - Békéscsaba közötti 93 km-es távolságot :-); persze ládakereséssel fűszerezve.
Ha már simán ment GCSKWK, nekiestem a tanösvénynek. Rosszabbra számítottam: a füves ösvény végig kerékpározható volt a ládát körülölelő mocsárig, bár az 1.8 km-es szakasz sajnos hasonlított GCKRS2-höz. Az ott már egyszer elsavasodott lábam kicsit kiengedett a települések közötti szakaszokon, aztán GCBAFA megint betett, mégis ezen a szakaszon újra rendben voltam. Kutyaharapást szőrivel...
Az ösvény és a puszta a láda környezetében nyugis hely; összesen egy őzikével találkoztam. Visszaértem Szabadkígyósra, aztán az utolsó pont, az abszolút városi virtuális, GCCSAB következett.
Mivel a mai napra sok láda volt betervezve, így 180m-re autóval végig a focipálya melletti földesúton, majd be a bokrok közé.
A hely nagyon csendes, szerencsére a szúnyogok is megfagytak már.
Már régóta terveztem a "Kígyóspusztai tanösvény" bejárását, így remek alkalom volt ezt összekötni a ládászással. Békéscsabáról a (BCS-12) turistaúton érkeztem Szabadkígyósra biciklivel. A falun áttekerve hamar megtaláltam a kezdőpontot. Innét aztán pontról-pontra tekertem a sáros, félig benőtt úton, ahol rengeteg szúnyog volt. Útközben sok nyulat felriasztottam, csak úgy futkostak a bicó előtt az úton! A kígyósi Nagyerdő tábla után egy kis tisztáson egy nagy ragadozó madár is elszállt előttem, de mire fel ocsúdtam már el is tűnt, esélyt se hagyva nekem a fényképezésre. A szikes puszta élővilágát bemutató tábla mellett nagy zúgásra lettem figyelmes. Rövid körbetekintés után felfedeztem a zaj forrását: a tábla előtti hatalmas fa odvából ép rajzottak a lódarazsak.
NA ENNEK FELE SEM TRÉFA!!! PUCOLÁÁÁÁÁS!!!!
Egész a kilátóig tekertem, ami a "vázon kifért", és amennyire az útviszonyok engedték. A kilátónál hagyva a bicót gyalog kerestem tovább a ládát, ami hamar meglett. Szikes mocsarak tábla után majdnem beleragadtam a mocsárba, de nagy nehezen sikerült kitaposni a biciglit az ingoványból. Visszafele még találtam egy fedet pihenőt, mit erősen benőtt a növényzet. Kár, hogy nincs jobban karbantartva az ösvény.
Összességében nagyon tetszet az egész! Nyugis, csöndes helyen jártam, jó erdei levegőt szívttam a tüdőmbe, távol a város zajától.
A tanösvény csak gyalog járható mivel helyenként vizes terep álja utunkat. A végigjárása éerdekes és ajánlom mindenkinek. A ládát a koordináták alapján 1 méter pontossággal találtam meg. Sok a szúnyog és nagy a kulancs veszély
Az ajánlott parkolótól biciklivel tekertem a szűk 2 km-t. Nem volt túl megerőltető :)
A tanösvény szép, néhol vizenyős a terület, de a láda simán megközelíthető. Sehol senki, nyugalom és madárcsicsergés. Száz ágra süt a nap, szuper hangulatú hely. Csak apró vadakkal (nyúl, fácán) találkoztam.
az erdőszéli (erdész) házig autóval, majd csüdig sárban a piroson.
könnyű találat.
rengeteg a nagyvad. olyan, mint egy vadaspark. Szinte minden bokorban volt egy állat!
Disznóvágással egybekötött kessing. Környezetbarát módon majdnem a ládáig off-road, terepjárós megtalálás. A ládát kb. 50 méterről lehet látni, ugyanis gyakorlatilag nincs elrejtve. A véletlen megtalálás esélye így is közelít a nullához, mivel itt elvetemült geokessereken kívül ember nem jár. Azért a puszta szép!
Kata&Fruzsi&Gaga&Ati&Csan&Ben
Sajnos a fotóapparátot otthonfelejtettük:(
[wapon beküldött szöveg]
Bár olvastam a korábbi logokat, be kell valljam, nekem teszett ez a hely. Persze régen tudom ,hogy itt van ez a puszta, de ha nincs cache soha nem jártam volna végig az ösvényt.
Mivel a gyerekeim iskolában voltak, egyedül mentem, de most este nagyon letoltak érte. Hétvégén lehet megnézzük együtt is.
Egy kis csalódást okozott ez a láda. Az ajánlott parkolóhelyről hosszú, unalmas séta egy nyiladékon (közben egy dekoratív tábla a környék élővilágáról), majd egy km után forduló balra, egy kis mocsárgyanus hely, majd szinte rálépek a ládára. Visszafele kiderül, hogy a focipálya melletti úton, a (nyilván nem természetvédelmi) kukoricás mellett elautózva minimum 1 km (és vissza is 1 km) megtakarítható.
A kánikulai pusztát sikerült megfigyelni. A madarak kicsit tettek-vettek a fák közt, volt egy nyuszi, aki kimerészkedet, hogy megnézhessem. Talán még néhány gyík. Vízzel sárral semmi gond nem volt... Az ösvényt ahogy elnéztem nem igazán használják, elég jól nő rajta a fű, szép a kalásza is, mondhatni nagyobb és zöldebb, mint a fák alatt...
[wapon beküldött szöveg]
Nem a nap volt ilyen fényes... Az már 2 órája lefeküdt.
Csodás holdfényes este volt! Ilyet még nem is láttam. Zseblámpa nem kellett egyáltalán (sőt, a napszemüveg pont jól jött volna).
A GPS térképe segítségével közelítettük meg a ládát aszfalton 2.18km-re. Onnan 5m széles földúton sétáltunk egész a ládáig. Nagyon tetszett!
Hm, az aszfaltút, amiról Freddy ír, az utolsó kilométeren rosszabb, mint egy földút; az 5 m széles földút pedig, amin sétáltunk, traktorokkal dagonyává járt sártenger lett volna, ha épp nincs megfagyva. Így viszont aránylag kevésszer szakadt be a jég annyira, hogy vizesek is lettünk volna (odafelé meg is úsztuk szárazon :)). A telehold viszont fantasztikus volt, az Alföld minden titokzatossága és rejtélyessége érzékelhető volt az éjszakai pusztában, a semmi kellős közepén - bizony, állta a versenyt a napfényes-havas-hegyes-patakos Sebesvárral is, a mai első ládánkkal :))
A focipályától indultunk el, ahol a tanösvény kezdődik. Az első két kilométer elég kellemesen telt. Kicsit csúszkáltunk a sárban, de ez a sár nem ragad és jó volt a levegő. A szikes mocsár viszont megkerülhetetlennek bizonyult. Úgy hogy nem is kerültük meg, végigcuppogtunk benne, néha sikerült elkerülni a bokáig érő vizet, néha nem. Ilyen időszakban tényleg nem ártott volna gumicsizmát húzni.
A doboz rendben meglett és a tartalma sem okozott csalódást. Lézer ki, napszemüveg be. Visszafelé a zaj irányába kellett menni, mert focimeccs volt a pályán és a kis parkoló megtelt.
Jó mulatság volt. Az Alföldön is lehet szép nagy gyalogtúrákat tenni.
N 46° 35,942' E 21° 4,970' [GCKGYP+P]
tanösvény vonalán a füvet lenyírták, tökéletes sétaút, azonban az út utolsó 1/3án kerülni kell a talajvíz miatt, ha nem vízáló cipőben jöttél, de így érdekesebb. Ha nem akarsz azért az 50 méteres hosszért kerülni, célszerű "játszós" cipőt, vagy gumiNike-t húzni és a lábad alá nézni :-) mert érhet meglepetés! Kicsit merülős, de nem vészes. Mire visszaérsz a parkolóhoz meg is száradhat. Most igazi kihívás a megközelítése. Virágzik az orgona, hihetetlen illata van!
(BCS-12) turistaúton érkeztem Szabadkígyósra biciklivel. A falun áttekerve hamar megtaláltam a kezdőpontot. Innét aztán pontról-pontra tekertem a sáros, félig benőtt úton, ahol rengeteg szúnyog volt. Útközben sok nyulat felriasztottam, csak úgy futkostak a bicó előtt az úton! A kígyósi Nagyerdő tábla után egy kis tisztáson egy nagy ragadozó madár is elszállt előttem, de mire fel ocsúdtam már el is tűnt, esélyt se hagyva nekem a fényképezésre. A szikes puszta élővilágát bemutató tábla mellett nagy zúgásra lettem figyelmes. Rövid körbetekintés után felfedeztem a zaj forrását: a tábla előtti hatalmas fa odvából ép rajzottak a lódarazsak.
