Elhelyezés időpontja: 2012.04.12 14:49
Megjelenés időpontja: 2012.07.06 23:31
Utolsó lényeges változás: 2012.07.06 23:31
Utolsó változás: 2014.12.24 14:21
Rejtés típusa: Virtuális geoláda
Elrejtők: Kokó, macikupac
Ládagazda: Kofola BT Nehézség / Terep: 2.5 / 3.5
Úthossz a kiindulóponttól: 7900 m
Megtalálások száma: 308 + 2 sikertelen + 2 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.5 megtalálás hetente
WAP
A kb. arasznyi (az utolsó előtti képen is látható) fadarabra erősített műanyagtáblácskán van a jelszó, ami a turistaút mellett, a sziklák közötti átjárótól pár lépésre álló fa és a szorosan mellette lévő szikla között, egy kis üregben van.
Ezúton szeretnék megkérni mindenkit, hogy bármennyire is csábító, álljon ellen a kísértésnek és ne toronyirányt közelítse meg a közeli Katalin-sziklát!
Megközelítés
Ajánlott parkoló Királyréten a N 47° 53,709' E 18° 58,715' 255 m [GCSzB2+parkoló] pontnál lévő nagy parkolóban. A parkoló fizetős! A parkolóőrök általában 8 óra körül érkeznek. Ha előbb jössz, akkor kifelé már nem szoktak jegyet kérni. (De ne erre alapozz!)
A cél a Börzsöny tájképileg egyik legvadregényesebb része, az egykori ősvulkán beszakadt kalderája. Az országos szinten ritka formatípust képviselő kifagyásos eredetű, durvatörmelékes andezit piroklasztikum anyagú sziklatornyok jellegzetes és igen látványos előfordulásai. Ezek egyik nagyon szép példája a 15-17 méter magas és mintegy 35-40 méter hosszan látható Oltár-kő.
A sziklafalak a hegyvidék egyik jellegzetes kőzettípusának, a durvatörmelékes piroklasztikumnak a helyi típusfeltárásai. A sziklafalakat természetközeli állapotú erdők veszik körül, melyek több ritka, védett növény- és állatfaj (pl. sápadt kosbor, madárbirs, farkasboroszlán, holló) élőhelyét képezik. A Szabó-kövekről gyönyörű kilátás nyílik a Fekete-pataki kalderára és a Börzsöny többi részére.
A sziklatornyok kialakulása
A hegység aljzatát képező üledékgyűjtő medencét nagyjából kettéosztja a Diósjenő-Ógyalla (Hurbanovo, Szlovákia) nagyszerkezeti törésvonal. Ettől északra a Vepor-hegység kőzeteivel rokon paleozoós metamorf kristályos kőzetek (gneisz) kerültek elő a mélyfúrásokból, délre viszont a Dunántúli-középhegységből ismert triász időszaki karbonátos üledékek alkotják a sokkal fiatalabb nyílt vízi tengeri üledékek feküképződményeit. Mindezekre épült fel a miocén bádeni emeletében (mintegy 16-14 millió évvel ezelőtt) a mainál nagyjából 400 méterrel magasabb vulkán. A vulkáni tevékenység három szakaszban zajlott le. Mindhárom szakaszon belül jellemző volt a kőzetkemizmus változása a savanyútól (dácit) a bázisos (piroxénandezit) felé. A szakaszokon belül a nagyobb energiájú, kitöréses anyagszolgáltatás fokozatosan váltott át szubvulkáni tevékenységbe és kalderaképződésbe. Ez utóbbi folyamat szakaszosan, a felszínközeli magmakamrák kiürülésével összefüggésben ment végbe. A hegység geomorfológiai szempontból a három egymás után keletkezett vulkánnak a későbbi denudációs (lepusztulási) folyamatok által erősen átalakított roncsa, illetve utóbbinak a romja. A fiatalabb vulkánok mindig az idősebb vulkán beszakadásos kalderájában épültek fel, s így egyre kisebbek és alacsonyabbak. Székely A. tipizálása szerint a hegység összességében "központi kalderás vulkánrom"-nak minősül.
A Központi-Börzsönyben a kutatók egy 10-12 km átmérőjű ősvulkánt rekonstruáltak, amelynek lepusztulásával jött létre a 4 km átmérőjű és 320 m mély fekete-pataki kaldera. A kaldera peremén ül például a Nagy-Inóc, a Nagy-Hideg-hegy, a Csóványos, a Magosfa, a Miklós-tető, a Magyar-hegy és a Várbükk. A gerincgyűrű mindkét oldalán helyenként sugárirányú kőzettelérek követhetők. A Szabó-kövek és a Korona-kő a kaldera K-i peremén (a Nagy-Hideg-hegy és a Csóványos között) alakultak ki a pleisztocén jégkorszakok során a niváció (olyan lokális eróziós folyamat, amely mozdulatlan és foltszerű hótakaró közvetlen környékén zajlik) és a fagy okozta aprózódás által. Az Oltár-kő a kaldera belső oldalán húzódó egyik kőzettelér "belső-alsó" oldalán alakult ki szintén a fagyhatás által.
A sziklák kőzetanyagát a geológusok durvatörmelékes piroklasztikumként írták le, mely a lávadómok összeomlásához kapcsolódó izzófelhők, blokk- és hamuárak összecementált üledékeke. Ezen elmélet szerint eredeti törmelékanyaguk a Magas-börzsönyi vulkán oldalában zúdult le, kisebb mélyedésekben, völgyecskékben. Völgykitöltő alakzatok lévén általában hosszanti tengely mentén települtek, a mai gerincre, azaz a kalderaperemre merőlegesen. A kőzetanyag fontos szerepet játszott a kifagyásos formák kialakulásában és megmaradásában. Vagyis az ezen a kőzeten kialakult sziklaképződmények - a pados lávakőzeteken kialakult formákhoz képest - jobban ellenálltak az eróziónak, mivel a finomszemcsés kötőanyag jobban tűri a kisebb-nagyobb kőzetblokkok tágulását és zsugorodását. A formaképződés szempontjából további fontos jellegzetesség, hogy a sziklák az andezit rétegvulkáni összletnek a kaldera központjából kifelé dőlő rétegein alakultak ki. A sziklaalakzatok a körülvevő puhább rétegek közül a pleisztocén jégkorszakok során preparálódtak ki. A folyamatban az egykori periglaciális (jéggel fedett területekkel szomszédos) éghajlaton rendkívül erős kifagyásos aprózódás játszotta a főszerepet, mivel a gerincen 800 méter fölé emelkedő övezet fokozott mértékű fagyhatásnak volt kitéve. A kifagyásos formák kialakulását az is segítette, hogy a meredek lejtőkön (főleg a kaldera belső oldalán) a keletkezett aprózódási törmelék folyamatosan elszállítódott, s így biztosítva volt a krioplanációs (periglaciális területeken tapasztalható elegyengető hatás) folyamatok állandó megújulása.
Erre egészen bizonyos választ nem tudunk adni. De egyáltalán nem tartjuk kizártnak, hogy a környéken egykoron élő népcsoportok közül valamelyik idejében csillagászati és/vagy kultikus helyként funkcionált. Hogy ezt mennyiben "bizonyítja" az 8.-ik képen látható nagyméretű sziklán látható barázdák (melyeket a sziklacsoport felső elvégződésénél láthatunk) jelenléte, azt a játékosok fantáziájára bízzuk. Ami biztos, hogy a Magosfa a vaskorban (I.e. 800-I.sz. 100 között) lakott volt és a Pogányváron a Kyjatice kultúra (I.e. 1180-800) népe élt, míg a Halyagosról is ezekhez hasonló felépítésű sáncokat ismerünk. Ezen helyek egyikétől sincsen messze a sziklaalakzat.
Állapot: kereshető
2 játékos jelölte kedvenc ládájának
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
+
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Megvan, köszi!
Kisinóc - Csóványos kutyás körtúra volt a mai program, sok kisebb-nagyobb kitérővel egyéb dobozokhoz.
Kőkorsótól túrautakon jöttünk, ismét egy monumentális sziklát találtunk - körbejárva kiderült, jóval nagyobb, mint amennyire az útról látszik.
A fadarab a jelzett helyen rendben megvan.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Imádtam és imádom ezt a monumentális csodát. Számomra az odavezető kanyar és környezet is mind-mind bűbájos. [Geoládák v4.0.2]
Ez szerencsére pikk-pakk meglett. Izgalmas a szikla, át is haladtunk rajta a következő pont felé. Itt már nagyon jött a naplemente, és világossá vált, hogy sötétben fogunk sátrat verni.
Megtaláltam.
Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.7.17]
Túl sokat nem gondolkoztam azon mi legyen a következő gcbf01 után. Kis kerülőt tettem a kilátó miatt és szerettem volna ismét csatlakozni a Gc20bo multihoz. Nem rajongok annyira a sziklákért, de gyönyörű sziklacsodák ezek!
19 km-es körtúrára fűztük fel a helyet. Még a Csóványos felkeresésekor terveztem lejönni ide, de akkor már nem volt idő. Most pótoltam. Éppen egy fiatalember tartott kiselőadást a luxus prostituáltakról az ismerőseinek és nem lehetett kizökkenteni a sertepertélésünkkel sem, így továbbálltunk. A képződmény nagyon érdekes, köszönöm hogy megmutattad!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v2.2.5]
Első börzsönyi túrázás alkalmával felkeresve, egy 20 km-es túra keretében.
Ismét egy fantasztikus sziklaképződmény, imádom az ilyeneket. A ládaoldal pedig szépen leírja a tudományát is. :)
Köszönöm a lehetőséget.
Magashegyi mászásra való felkészülés jegyében egy hosszú és sok szintemelkedést tartalmazó túrát tűztünk ki célul a mai napra. Az idő tökéletesen alkalmas volt a Börzsöny kevésbé látogatott, utat is csak nyomokban tartalmazó részein falni a kilométereket. 28km és 1400m szint lett a nap végére a túra. A Kőkorsótól jöttünk ide. A jelszóhordozót könnyen megtaláltuk. Gábor, Toti
Börzsönyi túránk alatt kerestük fel az Oltár-követ Párduc50-el. Különleges és hatalmasak a sziklák, érdemes volt látni és leküzdeni a nehéz szakaszokat. Köszönet a rejtésért. Útközben útba ejtettük a GCFT hármas pontját is, a Spartacus-forrást. Folytatása majd következik egy következő túrán. Indulunk vissza a Királyréti bázisunkra, holnap újabb szép helyek várnak ránk.
Húsvéthétfői 28 km-es túra a Börzsönyben 1200 m szinttel és 9 találattal, ez volt az ötödik. Döbbenetes volt menet közben látni azt a rengeteg gyökerestől elfeküdt, kidőlt fát.
Már régóta terveztük a Magas-Börzsöny ládáinak megritkítását. Ma jött el a napja, hogy kettesben neki indultunk. A teljes túra végül kicsit több mint 30km lett, 1200m szintemelkedéssel.
A kőkorsó pont felől kapaszkodtunk vissza a meredélyen és jöttünk el a sziklakapuig. A rejtés ügyes, könnyen megtaláltuk. Köszönjük. Innen felmásztunk a Csóványosra a kilátóba.
Urbanj-vel egy szülinapi bakancsos, ládázós Nagy-Hideg-hegyen ottalvós túrán:) Nagy-Hideg-hegyről lefelé egy csodaszép úton, a P3-ön jöttünk ide, nagyon jó hely, tetszett!
Egy szuper szülinapi - bakancsos, hátizsákos, vonaton utazós, gyaloglós, Nagy-Hideg hegyen ottalvós, ládázós - hétvégén nővéremmel. Második napunkat a Nagy Hideg hegyről indítottuk. Spartacus forrás után értünk az Oltár kőhöz. Nagyon tetszett, szuper hely. Köszönjük a rejtést.
BORZ(asztóan hosszú) F(orrás)T(úra) során megkerestük ezt a ládikát is.
A GCBRUC-tól légvonalban, keresztbe-kasul érkeztük a kőhöz. Tetszett a hely, igazán vadregényes és talán kevesen is látogatják.
Köszi
Királyháza felől indultunk. Rögtön az elején elvétettük az irányt, így a turistaút helyett egy erdészeti úton caplattunk felfelé, bokáig érő agyagos sárban, majd mikor az út elfogyott, a patakmederben. Emiatt csak a hegy tetején találkoztunk a figyelmeztető táblával, miszerint a már mögöttünk levő terület le van zárva. De ekkor már mindegy volt. A piros kereszt és csík még elég botorkálós volt, de kék háromszög már teljesen le van takarítva.
Atipapával ma a Börzsöny két legnagyobb csúcsa, a Csóványos és a Nagy-Hideg-Hegy környékére szerveztünk egy ládázós túrát. 7/4. találat.
A mellett, a Szállásoki rétnél parkoltunk le reggel 1/2 7-kor és rövid felcuccolás - és egy rövid kitérő a GCBORZ multi 1. pontjához - után már úton is voltunk. A körtúra első ládája, GCMAKK - Foltán-kereszt - után csak a -on kellett tovább haladnunk és végül ~7,5 km és 640 m szint után fel is értünk Az ország 3. legmagasabb csúcsára. A kilátót természetesen nem hagyhattuk ki, így rövid nézelődés után indultunk tovább a közös szakaszán. A GCBF01 - Rózsa-forrás és a GCBRUC - Brutálcsóva ládák után némileg rövidítve a -ön értük el ezt az igen érdekes sziklát. Nagyon tetszett a környezet, és erre már legalább megtisztított utakon haladhattunk.
A jelszóhordozó rendben van, helyén várja a következő kessert.
2010 nyarán Letkésen nyaraltunk egy héten keresztül. Akkor, onnan a Börzsöny nyugati részét sikerült bejárni.
Ma a középső részt jártam be egy 36 km-es túra keretében. Reggel 3-as ébredés, aztán indulás. A királyréti parkolóból 6-kor indultam el.
Amikor megláttam az átjárót, már a kezemben éreztem a jelszóhordozót. Aztán még jó negyed óra múlva is keresgéltem. Sajnos, nem voltak nálam fotók a ládaoldalról (amúgy is csak saját szerkesztett leírással indulok útnak). Végül szerintem szerencsésen rátaláltam.
Hát erre megint nem irodalmaztam rá.
A hegyen már térerőtlenül odvmotoztam esmét sikertelen.
Utólag látom volt egy bátortalan kísérletem a jelölt helyen.
Mai fő célom persze a Borz leterítése volt.
Szerinted sikerült? Ld. ott!
9 órát voltunk kint a Börzsönyben (Diósjenő-Ételhordó út-Nyír rét és kastély-Hinta rét-Csóványos-Katalin szikla-Hangyás bérc-Oltár kő-Kőkorsó-Manó kő-Pogányvár-Diósjenő útvonalon), megtettünk mintegy 23,7km-t és 1263 méter szintet másztunk Tamás barátommal, aki a végére olyan állapotba került, mint az ügyfelei :)
GCANT-tól jöttünk, végig jelzett úton, megnéztük a Spartacus forrást is. Nagyon szép az erdő. A rejtés jó, de szerencsére gyorsan megtaláltuk. Innen lementünk a Kőkorsó (KKRO) ládához, de vissza is jöttünk... Közben még meg is áztunk, mégis egy órán belül megjártuk. Köszönjük a rejtést.
Ez a láda a mumusomnak számít. A megjelenés előtt már voltam itt, hogy a helyszínen moderáljam a rejtést, akkor még nem volt kihelyezve, tavaly szintésn jártam itt, akkor jégbe fagyott az egész környék, esélyem sem volt kibányászni, de ma végre sikerült.
Diósjenőről a Manó-kő érintésével jutottam ide, majd a Px jelzésen - egy kis trackelést beiktatva tértem vissza az autóhoz.
Hidegpárna? Jó magasra kell menni! A Börzsöny így adódott a mai napra. Kisinóci indulás, NHH, Hangyás-bérc, Katalin-szikla, Csóványos, Oltár-kő, Rakodó, Kisinóc. 18km. Jólesett bóklászni a felhők felett. A rejtek tökéletes, a sziklák még mindig impozánsak. Köszi. :)
GCAnt-GCSzB1-GCSzB2-GCkkro sorrendben kerestük fel ezeket a szép ládákat. Kis túránk 20 km volt.
Oltár-kő megtalálása előtt jól bekajáltunk egy zöld mohás kövön. Itt már nem fújt annyira a szél. A fák gyönyörűek, az avarszőnyeg pihe-puha, jó volt ezen menni. Köszönjük!
Nagy-Hideg-hegy - Katalinszikla - Kőkorsó - Csóványos - Pogányvár - Foltán kereszt - Spartacus ház - királyrét útvonalon kerestem fel nyolc ládát.
Ez a "láda" volt a harmadik a sorban. A környéken már jártam, tehát GPS sem kellett a találathoz, elég volt a precíz leírás, nameg a fénykép.
Köszönöm a rejtőnek!
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.4.27] [wapon beküldött szöveg]
A GCSZB4 után már nem volt kedvünk felmászni a csúcsra, inkább kerülővel érkeztünk. Kicsit nehezen találtuk meg a rejteket, örültünk, hogy innen sem "üres kézzel" mentünk tovább. Murus, Cica és Johanna
Az úgy volt, hogy külön papírra írtam a koo-kat és a leírásokat. Sose csináltam ilyet, meg is lett az eredménye. Királyházától mentem Nagy-Hideg-hegyig és a Nagy Mánán vettem észre, hogy csak koo-k vannak nálam, de onnan már nem akartam visszamenni. Mivel errefelé még nem túráztam, ilyenforma rejtésekkel még nem találkoztam. Amennyire lehetett feltúrtam mindent, eredménytelenül. A képek alapján kérnék egy jóváhagyást, ki tudja mikor járok erre megint.
De jó, hogy nem volt nálunk leírás a rejtekfotóval, így nyugodtan keresgélhettünk, okoskodhattunk! Elég hamar rájöttem, hogy hol kell lennie, de hogy pont ott?! - az nem ment könnyen. :-)
Érdekes szikla, szép, vízszintes séta, nagyon jó rejtés. Nagyon kedvelem az efféle helyeket. Köszönöm.
GCborz pontjainak karbantartása közben tettünk kitérőt ehhez a virtuálishoz. Nagyon impozáns hely, megérte azt a kis plusz szintet. Hagyományos ládának jobban örültem valna, de hát ez van.
Köszönjük a rejtést!
Túra a Magas-Börzsönyben. A Kőkorsótól evidens volt az Oltár-kő felkeresése. Szuper a ládaoldal tájékoztatója, így máris más szemmel néztük a helyet. Különleges mindenképpen. A "láda" könnyen meglett hála a pontos leírásnak.Köszi!
Csóványosról NHH felé visszatérőben kerestük meg a jelszót. Különleges hely, örülök, hogy útbaejtettük! A turistaút rendkívül jeges, csúszós volt, de végre felhőtlen napsütésben volt részünk. Köszönjük a rejtést!
Csodálatos időben nagyon kellemes kirándulást tettünk. Királyrétről a javallott útvonalon, majd a Foltán-kereszt érintésével vissza, össze-vissza 19 kilométerecske. Három szikla fért bele a gerincen.
Innen majd egy hónapnyit késtünk.
Magas-börzsönyi túrázás közben. Mi is láttuk az úthoz vezető szalagokat a meredek hegyoldalban, a gerincen futó kék sáv és a szint menti P háromszög között. Utólag olvastam, hogy a 20-i Nahát teljesítménytúrához jelölték ki. Helyben azt gyanítottam, hogy krosszmotorosok tették oda, akik éppen a hegyoldalt dúlták föl előttünk, mikor az alsó úton haladtunk.
Nagyszerű hely! Nagyon szép az ösvény is.
A Debreceni Egészségügyi SE 13 fős, 4 napos Magas-Börzsöny túráján találtam rá, egyedül. Ötletes, nemzeti parkhoz illő rejtés. Köszönet érte.
Csóványos után felkeresve. Fehér szalagokkal kijelöltek egy átjárót a N47 56.762 E18 56.716 és a N47 56.792 E18 56.668 pontok között, de mi maradtunk a turistaúton.
Köszönjük a rejtést Attil@
Meg van, részletesen késöbb... [wapon beküldött szöveg]
Diósjenő szélén parkoltunk, az erdőgazdasági út kezdeténél.
20km -s túrával kerestük fel a 4 virtuális szikla látványosságot.
Üdv Mr Zerge.
Igazi kis őszi túra keretében kerestünk fel több ládát is. Királyrét volt a bázis, innen tettünk egy kb. 25 km-es kört szarvasbőgéssel, egy bagollyal és csípős hideggel kísérve. A bagoly sajnos nem kísért végig...
Árpival itt már nem volt probléma. Egyszerűen csak élvezte a túrát. Rájött, hogy a gyalogolás nem csak azért van, hogy elfáradjunk. Mondjuk az is igaz, hogy a Hangyás-bérctől sokkal könnyebb volt a terep, mert egy-két apró emelkedőt leszámítva alapvetően szintúton közlekedtünk. Az ő kedvéért tettünk egy pici kitérőt a Spartacus-forráshoz. Itt kicsit elszontyolodott, hogy nincs benne víz, így nem tudott kortyolni belőle. Engem speciel ez nem lepett meg, mert eddig is gyakran tapasztaltam, hogy a közelmúltban újrafoglalt kútházban ritka vendég a forrásvíz. Az Oltár-kő sziklái viszont nagy hatást gyakoroltak rá. Tátott szájjal nézte a hatalmas formákat. Én leellenőriztem, hogy a koordináták pontosak-e, majd óvatosan felmásztam a kisebbik kő tetejére. Innen volt némi kilátás is. Egy kis eszegetés-iszogatás után továbbindultunk Nózi medvénkkel együtt.
A mai túránk címe: Kövek-sziklák-"kavicsok" mentén a Börzsönyben.
Hármasban indultunk Királyrétről GCAnt-GCSzB1-GCSzB2-GCkkro-GCSzB4 körre. A Hangyás-bérc kövei és kilátása tetszett ma legjobban. Ezen a szakaszon még korábban nem jártunk. A túra legszuszogtatósabb része az idevezető piros kör jelzésen volt. Az Égés-tetőre érve először kerékpáros, majd gyalogos teljesítménytúrázókkal találkoztunk. Mindenki szembe jött!!! A Hangyás-bércen viszont csak mi voltunk. A kilátópontnál kb. egy órát töltöttünk, ettünk, ittunk. Innen a Katalin szikla majd egy rövid ereszkedés után a piros háromszögön az Oltár-kő kövei következtek, ami kellemes sétával elérhető volt. Majd a kék háromszögön leereszkedtünk a Kőkorsó köveihez, ahol szintén kényelmes relax pozíciót vettünk fel, erőt gyűjtöttünk és Csóványos érintésével a piros háromszögön elmentünk megnézni miaManót. Jól elbújt a fák között és igen meredek ereszkedés majd kapaszkodás árán tudtam szemrevételezni. A két fiú a turista úton maradt, így közös képem nincs Vele!. Visszakapaszkodtunk Csóványosra majd vissza az autóhoz Királyrétre.
Összes megtett út 24 km.
Mozgási idő: 6.15, állási idő: 3.00. Szumma: 9 óra 15 perc.
Szintemelkedés föl: 1131, le:1140.
OKT kapcsán jártunk a gerincen, és ha már megjelent egy csomó új láda "egy kupacban", akkor néhányat meg is kerestünk. Ritkán előfordulóan gyenge volt a vétel, amikor a képek és a leírás alapján megtaláltam a jelszót, akkor még 51 m-t mutatott a GPS.
Börzsönyi nyaralás során bringával. A gcant-tól a segédpontokat hűségesen követve a szerencsére csak kicsit hullámzó P3szögön.. Lenyűgöző a sziklakapu. A segítő leírás alapján a rejtek gyorsan meglett, nem éppen az a szemétszúró típus.
Mikulás nyomában...
A Katalin-sziklátó már kicsit neccesebb út következett; bizony tolnom is kellett, vállamon is utazott a bringa. De utána maga volt a tökély az út; öröm volt a kőhöz érnem. Bár a jelek nem segítettek, a kép, leírás mindent elmondott. A fadarab jól be volt nyomva, egy meztelencsiga őrizte, de titoktartást fogadott!
Innen jött csak a neheze; a Kőkorsó!
Bringával a Börzsönyben. Királyréti indulással, Nagyhideg-hegy, Hangyás-bérc, Katalin-szikla, Oltár-kő, Kőkorsó, Csóványos, Manó-kő, Pogány vár és végül Foltán Kereszt majd le Királyrétre. Gyönyörű időben, nagyszerű túra volt. Az NHH-n egyedül ebédeltem a teraszon, sehol senki nem volt se kinn, se benn. Bal3-nak integettem a webkamerán keresztül és azon morfondíroztam, hogy vasárnap, iskola szünetben, szép időben és nem hőségben miért is ülök én egyedül az NHH-n? Kisvártatva ismerős arc jelent meg. A Magas-Tátra jó ismerője, régi barát, sok túrában társam, zsorzs! :) Nagyon megörültem neki. Ő is rendelt egy jó kis bablevest, majd beszélgettünk egy fél órát és mindenki indult tovább a "küldetésére" :) Jó volt! Várom a ládákat!
Az NHH és a Hangyás-bérc után nem volt más hátra mint egyszerűen (egyszerűen??) tovább gurulni a gerincen a Katalin-sziklához. Jártam már itt télen, most csak a bringás kupa miatt érintettem a pontot. Onnan picit visszafelé az NHH irányába majd le jobbra a P+ és P3 jelzéseken. A P3-at nagyon szerettem, gyönyörűen bringázható, szintben halad, izgalmas útvonal. Hamar megérkeztem az Oltár-kőhöz. A GPS nem sokat segít, az intuíció és a leírás tanulmányozása annál inkább. Rögtön előkerült az elrejtett fadarab a jelszóval. Köszönöm szépen. Irány a Kőkorsó!
A Kőkorsótól jövet közelítettem meg a helyet, közben egy borzot riasztva alattam. A kék 3szögön annyira elmerültem a gondolatokban, hogy alig vettem észre, hogy felértem a (szinte) szintútra (p3). Az itthon látott és memorizált utolsó fénykép alapján könnyű dolgom volt a virtuálishagyományos megtalálással, aminek őszintén örültem is a Manó-kő és a Korsókő tötymörgése után. A rejtek vastagon pókhálós volt, az a sűrű, nyúlós fajta, nem a klasszikus. A Nap már erősen narancssárgába fordult, de még hagyott időt a túra következő állomásainak fényes megközelítésére. Köszönöm!