Elhelyezés időpontja: 2002.10.31 18:00
Utolsó lényeges változás: 2012.03.14 16:13
Utolsó változás: 2018.03.23 14:37
Rejtés típusa: Multi geoláda (1H+1V)
Elrejtők: Jutka
Ládagazda: Jutka Nehézség / Terep: 2.0 / 1.0
Megtalálások száma: 447 + 12 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.4 megtalálás hetente
WAP-verzió:
A jelszó két részből áll: az első rész a ládában van, aminek a koordinátái: N 46° 24.175', E 19° 56.143'. A templommal csaknem szemben, az aszfaltút templommal átellenes oldalán lévő nyárfásban keresd a dobozt! A jelszó második feléhez be kell menni a templomba (télen a házban van a szentély!) és megállapítani, hogy mit tart a kezében az oltáron ábrázolt Radharáni istennő.
A templom BEJELENTKEZÉS NÉLKÜL MINDEN NAP 10 és 18 óra között látogatható!
---------------------WAP-verzió vége--------------------------
A multi első pontja a láda, amit újrarejtettünk 2011. november 13-án, a templom felé haladó aszfaltút jobb oldalán lévő nyárfásba. A ládika kisebbfajta műanyag konyhai tárolóedény, CD doboz nélkül férne csak bele. A rejtek majdnem szemben van a templommal, két alul csaknem összeérő törzsű (vagy egy kéttörzsű?) nyárfa tövében. A dobozt most avar takarja. Koordinátái: : N 46° 24,175' E 19° 56,143' 91 m [GCVATE-1]
A második pont maga a templom: N 46° 24,142' E 19° 56,104' 91 m [GCVATE-2]
A templom BEJELENTKEZÉS NÉLKÜL MINDEN NAP 10 és 18 óra között látogatható! Ezt kérlek, tartsd tiszteletben a hindu vaisnava közösség zavartalan élete érdekében!
A jelszó második fele egy ötbetűs szó, ami azt a valamit nevezi meg, amit rendszerint a kezében tart az oltáron ábrázolt Radharáni istennő. Ő áll a középen fuvolázó Krisna bal oldalán. Menjetek csak be bátran, szívesen látnak benneteket! (Télen a házban van az oltár!)
Ha valamiért mégsem sikerül megtudni a jelszó 2. felét, elárulom e-mailben.
Több értetlenkedő logra reagálva külön felhívom a figyelmet arra, hogy
A VAISNAVA KÖZÖSSÉG TAGJAINAK TUDTÁVAL ÉS BELEEGYEZÉSÉVEL VAN ITT A GEOLÁDA! A közösséghez tartozó segítőtársam kifejezett kérése volt az, hogy be kelljen menni a templomba a jelszó megtudásához. Persze, akadhatnak olyan tagjai is a közösségnek, akik nem tudnak a ládáról, de biztosak lehettek abban, hogy őket sem zavarja a ládászok (illemtudó) megjelenése.
MEGKÖZELÍTÉS:
A templom busszal is megközelíthető Szegedről a Tisza Volán állomásról. Vasárnap kivételével 5:20-kor, 13:30-kor és 15:30-kor, vasárnap 12:40-kor indulnak buszok Nandafalvára, amelyek ott azonnal megfordulnak és visszaindulnak Szegedre.
Egyszerűbb autóval menni: az 5-ös útról (E75) Balástyánál kell Forráskút felé fordulni, majd jobbra kanyarodni a N46° 23.716' E19° 56.761' elágazásnál. Innen már csak kb. 1 km.
INFORMÁCIÓ a helyről, a vaisnava filozófiáról, a közösségről, a templom látogathatóságáról:
http://nandafalva.hu/programok/templom.htm
Ezt a templomot véletlenül találtam meg alföldi bolyongásaim során. Véletlenül derült ki az is, hogy régi ismeretség révén személyes kapcsolatom is van a vaisnava közösséggel. Ungi Tamásnak, a közösség egyik oszlopos tagjának köszönhető a jelszó második részének az ötlete, továbbá az alábbi ismertetés is. Nagy köszönet mindenért Tamásnak és az egész vaisnava közösségnek!
1979-ben az akkor még fiatal magyar vaisnava közösség megvásárolt egy tanyát Szegedtől 30-km-re a magyar pusztában. A cél egy olyan lelki központ létrehozása volt, ahol a közösség tagjai saját példájukon keresztül mutatják be, hogy a mai világban is lehet egyszerűen, és az önmegvalósításra törekedve élni. Tanulmányozhatják az ősi hindu szentírásokat, és mindennapi életükben meg is valósíthatják annak bölcsességét. A születő központ a Nandafalva nevet kapta.
Egy új templom építésének ötlete 1995-ben merült fel. A múlt rendszer illegalitása után ennek az elképzelésnek szimbolikus jelentősége is volt, hiszen az elmúlt több, mint 25 év alatt a vaisnavizmus, ha szerény méretekben is, de gyökeret eresztett hazánkban. Ennek a folyamatnak a jelképe az új templom. A terveket Szigeti Gyula műemlékvédelmi szakmérnök készítette, aki sikeresen formázta meg a közösség szándékát: ötvözni India és a magyar Alföld hagyományos építészeti elemeit.
FIGYELEM!
Remélhetőleg a jövő hétfőn, de legkésőbb a rákövetkező héten megoldom a láda karbantartását. Addig is segítek az esetleges megtalálóknak a jelszóval. 2018. március 23.
Állapot: kereshető
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
+
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
+
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Megtaláltuk, köszönjük a lehetőséget.
[g:hu+ 2.10.16]
Igazán szép környezetben áll ez a különleges templom. Körbejártunk mindent a kertben, megnéztük a szobrokat. Szerencsére volt ott egy ember, aki megengedte, hogy belépjünk a szentélybe.
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést! A láda újra a helyén van. További jó keresést! Mire ideértem, már sötét lett. Sajnos a kék tűz (Ignis) az árokban kötött ki. Kedves emberek jöttek segíteni, próbáltak mást is hívni. Végül egy arra járó autós húzott ki a szorult helyzetből. Köszönöm mindenkinek, aki segített nekem! Apró megjegyzés, Balástyán minden stop táblánál álljatok meg, mert a rendőrök büntetnek. Egy percig se tántorodok vissza, folytatom a kalandozást, amint lehet! Olívia, Ulrik és Dóra mama [Geoládák v4.2.3]
Megtaláltam.
Köszönöm a lehetőséget. A ládát egy süni őrizte és nem igazán zavartatta magát miattunk. Sajnos a templom zárva volt pedig nyitvatartási időben voltunk ott, így a jelszót csak kitalálni tudtuk , szerencsére sikerült.A ládába új logbook került.
[g:hu+ 2.7.17]
Köszönjük a munkád és a lehetőséget :-) [Geoládák v3.12.5]
Az írás szerint: A templom BEJELENTKEZÉS NÉLKÜL MINDEN NAP 10 és 18 óra között látogatható! Épp odaértünk zárás előtt, de már zárva volt az ajtó. Viszont fény volt bent, de így sem tudtuk megállapítani, hogy mit tart a kezében az oltáron ábrázolt Radharáni istennő. Azonban a jelszó első felének ismeretében sikerült kitalálni, szerencsére :-)
Megtaláltuk. Sajnos senkit sem találtunk a környéken, aki beengedhetett volna bennünket a templomba vagy valamiféle felvilágosítást tudott volna adni a jelszó második részéhez. Viszont megfelelő szöget keresve, be lehet kukucskálni és a jelszórészlet meglesz. Nyugodt, békés hely, lassan egy kis karbantartásra szorul a környéke. Köszönjük a rejtést.
Megtaláltam. Sehol senki. Zárva volt. Az ablakon néztem be de kevés volt a fény. Ha el tudjátok olvasni, akkor sikerült a tippem. :-) Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.6.4a]
A templom 13 óra körül zárva volt. Az egyetlen ember akivel találkoztunk, az ment el nem engedett be, pedig szerettük volna megnézni a templomot. Csak az ablakon keresztül láttunk be. Ha az itteniek szeretnék megmutatni a templomot, akkor miért nem
lehet bemenni? A jelszó kitalálható. Megtaláltamm, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.11.3]
Megtaláltam, köszönöm szépen.
A fedetlen ládát ágakkal takartam; a házigazdák szívélyesek. Egyikük eddig valahogy nem vágta a játékot, kedvesen rácsodálkozott. Annak viszont örült, hogy rájuk nyitottam.
Biciklivel Szegedről. GCCSOL után útba esett a Vaisnava Templom. A járvány miatt nem akartam zavarni a közösség lakóit, de a korábbi logok alapján már az indulás előtt is sejtettem, hogy mi lehetett a 2. pont jelszava és az első tippem jónak bizonyult. Kiszedtem a szemetet a ládából.
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést! A krumplikakas ezt a ládát is kikaparta. :-)
A templom sajnos zárva volt, szívesen benéztünk volna. Valaha szebb napokat láthatott a hely, egy kis törödést megérdemelne parkolóban található kis kocsi is.
[Geoládák v3.8.3] [Geoládák v3.8.3] [Geoládák v3.8.3]
Ötödikre sikerült! Az ígért bement helyett mindkét ajtó zárva, sehol senki...Feladtad a leckét, de most megfejtettük a jelszó második részét. A ládában a logbok lapokban, a jelszót alig találtam. JÓ lenne újat vinni!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.1.2]
Szerencsénk volt, mert éppen egy hölgy öltöztette az Isten szobrokat a templomban, így be tudtunk menni. Az ő elmondása alapján már koránt sem igaz, hogy minden nap látogatható a templom, főleg télen. Nyáron sokkal nagyobb élet van a templom körül.
Miközben a bezárt templomot vizslattuk, megérkezett a közösség vezetője(?), bevezetett a templomba és elárulta, mit szokott tartani a kezében Radharani. Én ezeket a keleti vallásokat tisztelettel, de fenntartással kezelem. Szükségünk nincs rájuk, de tulajdonképen ugyanazt keressük ... :)
Épp munkák folytak a templom előtt, így oda nem mentünk be. de a ládában lévő jelszórészletből egyből kitaláltam a másik felét.:-) Anno régebben már voltam a templomnál, még jó pár évvel ezelőtt, csak akkor még vagy nem volt itt ez a multi, vagy valamiért nem foglalkoztam vele.
Amint megérkeztünk rögtön elénk sietett a kertben dolgozó fiatalember, aki 3 éve él itt Nanadafalván. Minden kérdésünkre szívesen válaszolt, majd beengedett a templomba. Nem régen jártunk Somogyvámoson a Krisna völgyben, így nem volt meglepetés a templom belő. Ez egy kicsit puritánabb. Minden hangszert ki lehetett próbálni, éltünk a lehetőséggel. A gyönyörű napsütésben gyorsan kivágytam megint a szabadba, főleg, hogy lefagyott a lábam mezítláb. Ezt nem tudom hogy képesek órákig bírni.
Az oltáron lévő Radharáni istennő kezében ma semmi nem volt. Köszönjük a segítséget. Érdekes helyszín volt, köszönjük az invitálás.
Valóban ráfért egy kis rendrakás erre a dobozra. Csodát nem tettem vele de kicsit kulturáltabb lett. Egy új logbook azért még elkelne mert a réginek már csak az a része van egyben ami eddig nem volt még használatban de sajnos ezt nem tudtam cserélni. A jelszó is alig-alig volt olvasható azt is újraírtam.
A templom sajnos zárva volt így a szentélyt csak az ablakon keresztül lehetett úgy-ahogy megnézni de onnan a jelszó másik részét nem láttam. Szerencsére a templom bejárata mellett van egy kép - talán nem véletlenül - ami nagy segítség a logoláshoz.
Szép, nyugis hely.
A templom sajnos zárva volt, az ablakon át belesve pedig nem lehetett megítélni a jelszóhoz szükséges részletet. Azért kitalálható ;)
Megvan!
A ládát keresem meg először, sajnos teljesen ronggyá ázott belül. Aztán átsétáltam a templomhoz, ahová szerencsére a kertben dolgozó fiatalember be is engedett és mesélt a templomról.
Köszi a rejtést!
Megtaláltuk.
A láda elázott, de a jelszó olvasható. A környéken senkit nem láttunk, a templom zárva volt. Töprengés, és googli a nagy mágus segítségével tudtunk logolni.
A környék kellemes lett volna, ha nem érkezik oda a logolás után egy fűnyíró traktor.
Köszönjük a lehetőséget. [iGC] [wapon beküldött szöveg]
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.5.3y] [wapon beküldött szöveg]
A ládában a logbook szét van ázva, épp csak olvasni lehet a jelszót, és valamitől csupa ragacs is. A templom zárva volt, sehol egy lélek, pedig elég sokáig próbáltunk kukucskálni az ablakon, de a tükröződés miatt nem lehetett látni amit kellett volna. Egy előző játékostársunk (adamtoth0412) adta az ötletet, hogy a jelszó első tagjából próbálta meg kikövetkeztetni a másikat és nekem is bejött. Köszi a tippet.
Erre jártam munka ügyben, viszonylag hamar meg lett a láda. A templom zárva volt, a hiányzó részt ki következtettem. Szép kornyek,sajnos a láda tényleg be van ázva.
Idei nyaralásunk helyszíne a Szeged melletti, Mórahalom volt, útban odafelé ládáztunk is egy kicsit. 20/5. találat.
A ládától pár méterre parkoltam, így azt kerestem meg előbb. Ezután indultam a templomhoz a jelszó második feléért.
A kinti 34-35°C-ban nagyon kellemes hűvös és (azt hiszem) szantál illat és fogadott, ahogy beléptem. Rajtam kívül senki nem volt odabent, nyugodtam nézelődtem pár percet, majd ahogy jöttem, távoztam. Békés hely. :)
Köszi a rejtést! [g:hu 1.5.3y] [wapon beküldött szöveg]
A láda megtalálása után gondoltuk, még megnézzük közelebbről is a templomot. Úgysem láttunk még ilyet. A közösség vezetője - Cseh Károly - pont kint volt az udvaron és beinvitált minket. Rögtönzött előadásában mindent elmondott, amit a hellyel kapcsolatban tudni érdemes. Érdekes volt. Köszönjük a rejtést.
Nap fénypontja! Surya és Chandra lelkiismeretesen őrzi a templomot, amibe be tudtunk menni, hiszen éppen az Istenek etetése volt folyamatban. Nagyon kellemes hely, köszönjük kedves Jutka, hogy megmutattad!
Megtaláltam, köszönöm a lehetőséget. A többit majd otthonról... :) [g:hu 1.5.1w] [wapon beküldött szöveg]
Forráskút-Nandafalva-Zsombó gyalogtúra keretén belül ez volt a 2. találatom. Mivel túl korán érkeztem, meg sem próbáltam bejutni ebbe a tetszetős kis templomba. A környéken senkit sem láttam, körbejártam az épületet és környékét, fényképezgettem, majd indultam tovább Zsombóra, végre földes úton.
A rejtőnek köszönöm a segítségét a jelszó második részéhez. Én azt jól benéztem... :)))
#87
A logbook nagyon vizes volt, ráadásul szét is van esve. Logolni nem tudtunk bele. A templom és környéke nagyon rendezett, tetszett. Bemenni sajnos nem tudtunk, de egy kis logikával sikerült rájönni a jelszóra. Köszönjük a rejtést! Nem valószínű, hogy tudomást szereztünk volna erről a helyről egyébként.
A láda sajnos beázott, a benne található füzet és ajándékok nyirkosak voltak.
A templom igazán szép, barátságos fogadtatásban volt részünk, a csicseriborsós kenyérlepény tényleg finom volt, köszönjük így is! :)
Eredeti terv az volt, hogy haverommal biciklivel elmegyünk megnézni, hogy halad a közeli Family hotel építése/megnyitása. Ha már eddig eljöttünk, ajánlottam neki, hogy van a közelben egy hindu templom, nincs-e kedve megnézni. Beleegyezett...
A jelszó 1. része:
A helyszínre érkezve, megindultam a fák felé, neki semmit nem szólva (nem kesser a haverom még.) Tudta jól, hogy "dolgom van", addig nézgelődött. A keresés kb. 1 percet vett igénybe, a logolás során pedig pár apróbb probléma merült fel. Nem volt nálam se óra, se telefon, így elkezdtem szüneteket tartva kérdezgetni, hogy hanyadika van, meg hogy hány óra. Mivel már pár perce a fák között ügyködtem, meg kérdezgettem ezeket a dolgokat, kicsit furának tartotta, hogy "mi a fene van már..." Mondtam neki, "Most mit csináljak. Dolgom van, most ez jutott az eszembe, de ha akarsz bejöhetsz :D" Nah ezzel kizártam a minimális esélyét is annak, hogy meglássa mi is történik itt valójában. Már erre se mert nézni. A másik gond, hogy félre olvastam a jelszót és rosszul írtam le. Azt gondolva, ez biztos valami valláshoz kapcsolódó tárgynak az idegen neve lehet. De szerencsére a jelszó második része értelmet adott az elsőnek, így nem volt nehéz kitalálni, mit rontottam el.
A jelszó 2. része:
Rövidesen előkerültem. Megindultunk az udvar felé, gondolva hátha találunk majd itt valakit, aki körbevezet minket és felvilágosít kicsit a látottakkal kapcsolatban. Nagyon szép a környék. Gondozott a kert, az épületek és a tó is. Olyan csendes és megnyugtató volt minden. Ennek ellenére haverom kicsit megtorpant. "Ez egy ház, nem a templom. Magán területre akarunk besétálni vasárnap délután, nem hiszem, hogy örülnének nekünk. Mi van, ha delelnek és a kutya ugatás felébreszti őket." Mivel nem láttam én sem senkit, és az ugatásra sem jött ki senki sehonnan, én is úgy gondoltam,hogy lehet tényleg nem kellene csak úgy besétálni. Viszont úgy emlékeztem és (jól emlékeztem), hogy 18:00-ig minden nap meglátogatható a templom, így bíztam benne, hogy az majd nyitva lesz. Átsétáltunk oda, körbe néztük, bekukkantottunk az ablakokon. Nagyon szép freskókat láttunk, de az oltáron lévő alakok nem nagyon látszódtak így. Szerencsére azért kivehető volt, hogy mi van az istennő kezében, csak nem voltam benne biztos, hogy az az 5 betűs szó lesz az, amire gondoltam. Minden esetre a jelszó első része ez alapján értelmezhetővé vállt a számomra és kijavítottam a betűelírásokat. Az ajtót megpróbáltam kinyitni, de nem nyílt. Valószínűleg be volt zárva, hacsak nem szorul, vagy nem én bénáztam el valamit (pl. másik irányba nyitni), nem feszegettem vagy ilyesmi, csak épp annyira húztam meg, mint amitől egy templomajtónak ki kellett volna, hogy nyíljon. Ezt követően távoztunk és tekertünk tovább Kistelekre. A jelszórészleteket szerencsére sikerült eltalálni.
Pontosság: Pont ott van. Időjárás: Meleg, derült nyári délután.
Egyike a legjobb megtalálásaimnak. (Kedvenc esélyes)
Köszönöm a rejtést. :)
Megnéztük!Nagy csend uralkodott Nandafalván.Csak a két emigráns kacsával találkoztunk.sokkal vidámabbnak tűntek mint a környéken látható több ezer társuk.A templom zárva volt,de az ablakon át láttuk a szobrokat.
Mai ládázásunk sztár ládája. Az a csodás nyugalom, ami meghatározza ezt a helyet, minkenkinek jót tenne, az biztos. Először csak kukucskálni tudtunk az ablakon keresztül, mert zárva volt a templom. Aztán találtunk egy hindu bentlakót aki kedvesen kinyitotta nekünk az épületet. A két aranyos, a tavon úszkáló kacsáról is mesélt. Mindkettő egy-egy teherautóról esett le és azóta boldogan élnek Nandafalván. A templom gyönyörű kivülről és belülről is. Nagyon köszönöm a rejtést!
Valami csodálatos helyet láthattunk, köszönjük szépen az elrejtőnek , hogy feltárta mielőttünk túrázók előtt. Külön köszönjük az ott éppen tartózkodó Úriember tájékoztatását nagyon szimpatikus -és kedves gesztus volt Tőle , hogy plusz információkat tudhattunk meg Tőle :)
Pl.: az indiaiak nem tudták kimondani a Szindu folyó nevét, ezért lett Hindu :) :) és még sorolhatnám .
Mégegyszer köszönjük ezt a csodálatos rejtést !
[g:hu 1.4.30x] [wapon beküldött szöveg]
A templomot zárva találtuk, és semmi mozgást nem tapasztaltunk a környéken. Az infrmációs házban sem. Ablakon keresztül próbálkoztunk, aztán találgattunk.
Fogtam!
A Vasutas Természetjárók Szövetsége tavaszi csillagtúrája volt Szentesen. Onnan jöttünk ide is....
A cipőt levettük, az előtérbe bejutottunk, de a jógát nem akartuk zavarni.
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. Nagyon szép hely, csak kicsit rossz időben érkeztünk. Kicsit nagyon kínos volt a helyzet. Elnézést kérünk az ott lakóktól. [g:hu 1.5.0o] [wapon beküldött szöveg]
Mai ládázásunk utolsó pontja Bogival, Biankával és Erzsikével :) Bár a szél már majdnem letépte a sapkánk, nagyon élveztük. Be tudunk menni a templomba és az ajándék süti is finom volt, a levél tányér pedig egy nagyon jó 5let!
Van már vagy 7-8 éve, hogy láttam a templomot, már akkor is tetszett! Ládászni akkor még nem... szóval öröm volt, hogy visszatérhettem. A közösség tényleg nagyon barátságos - az ajándék süti pedig finom. :)
Örülök, hogy ideinvitált a rejtő. Különleges a hely hangulata. Nagyon érdekes, hogy nálunk van ilyen vallási közösség és nagyon szép a templomuk.
A láda rejtése egyszerű, a virtuális rész viszont tetszett - annak ellenére is, hogy kulcslyukon és ablakokon bekukucskálva sem sikerült megszerezni, sőt még a netkesselésben sem voltunk ügyesek. :-) De ennek köszönhetően nézelődtünk itt is, az interneten is. Aztán a rejtő kisegített. :-)
A ládaoldalról hiányolok a vaisnavizmusról egy általános ismertetőt.
Egy közeli tanyáról bicajos megközelítéssel földúton. Igazán léleképítő élményben volt részünk, ugyanis a falu egyik kedves szerzetesével sokáig beszélgethettünk, részt vehettünk egy szertartáson, és ebéden is. Így végül sok-sok pozitív energiával feltöltődve búcsúzhattunk el ettől a spirituális helytől.
A jelszó képzésében nehézséggel küzdők a második részletként használjanak egy gyűjtőnevet!
Radharáni istennő "titka" ugyan nekem nem volt egyértelmű, mint ahogy így leírva tűnik, még segítséget is kellett kérnem - de aztán csak megoldódott! :-)
A templom gyönyörű kívülről és belülről is. Nagyon szép a környezet, csend és nyugalom veszi körül. Sajnos a templomba nem tudtunk bemenni, de sikerült kívülről a szép belső teret lefényképezni. Az igényes weblapon sok érdekes információval lettem gazdagabb. Köszönöm a rejtést és a lehetőséget.
Petres-79 kerékpártúra során rövid kitérővel kerestük fel a templomot.
A hagyományos láda rendben megvolt, a helyiek kedvesen fogadtak és megmutatták a jelszó második részét, majd vendégül is láttak.
Ezúton is köszönjük segítőkészségüket.
Egy újabb különleges élményben lehetett részünk, köszönjük a rejtőnek.
Meli, Laci
A templomba sajnos nem tudtam bemenni, de a közeli háznál mozgást láttam. Az ott kertészkedő kedves embertől érdeklődve megtudtam a jelszó felét. Kérdésemre azt is elmondta, hogy most belső átalakítási munkák folynak és előreláthatólag tavasszal lesz látogatható a templom.
A jelszó másik fele a rejtő segítőkészségének köszönhető, mert az általam mért koo-n nem volt láda. Telefonos segítséggel - nálam 47 m-el távolabb - végül sikeresen meglett.
Ezúton is köszönöm a segítséget és azt hogy megmutattad ezt az érdekes helyszínt!
Szép helyen jártunk,a leírás és a képek sokat segítettek.Sajnos a templomba most nem tudtunk bemenni csak tippelünk a megfejtés
második felére.Ládát vissza álcáztam precízen.Mindenki nézze meg ha
erre jár.Ezer köszi sok keresgélőt kívánunk.
Üdv Jenka
A környezet és a templom olyan volt, mint amire számítottam. Mivel a jelszó második fele egyértelmű, ezért nem próbáltam bejutni sem a templomba, sem a házba.
Miért a 3-as környezet? Az út bal oldala az 5-ös, a túloldal az katasztrofa (miér van az, hogy néha a láda rejteke megegyezik a muglik kis és nagydolguk elvégzésére használt hellyel?
Márpedig a kiserdőben rengeteg jobbnál jobb helye lenne a doboznak.
Azért köszi !
Ez egy valóságos oázis! Nagyon kedvesen körbevezettek és a boltot is készségesen kinyitották, így feltankolhattunk remek minőségű füstölőkkel. Gyönyörű a környezet, kicsit megállni, és szemlélődni kiváló.
Sajnos a templom zárva volt, az ablakon benézve csak a felújítás látszott. A park rendezett, szép.
A környéken senki sem volt, h segítsen rajtunk. A megfejtés kézenfekvő, de azért WAdam segített.
Köszönjük a rejtést.
A templom felújítás alatt van, a tetőt teljesen szigetelik. Az oltár így nem is a templomban van, hanem a kis házban; ahogy elmagyaráztuk, hogy mit szeretnénk, készségesen segítettek és a házikóba is beengedtek megnézni.
Köszönjük a kedvességet.
Zs&E
Ezen a hétvégén a család kettészakadt. Mindenki küzdött: anya és Balázs úszóversenyen, mi Gergővel az időjárással. A nap végére a legnagyobb sikert Balázs könyvelhette el, hisz 2x hírdették ki, hogy Magyarország bajnoka Nádasdy Balázs!!!!
Érdekes hely. Kicsit piszmogott az eső, de ez nem akadályozott minket, hogy alaposan körülnézzünk. Az látszik, hogy gondozzák.
A tavasszal lehetett egy kis nádégetés, Gergő meg is találta az áldozatát egy megsült sikló alakjában. Elsőre megállapította, hogy felgyújtotta magát majd beleharapott a saját farkába:) Miután ezt kifejtette közösen megállapítottuk, hogy ez így mégsem valószínű:(
Az új láda nagyon jó, a rejtés is, és maga a hely is nagyon érdekes. Ráadásul cukik a szerzetesek kutyái. :) A templom épp felújítás előtt áll, de azért megnézhettük. Sajnos nem volt szertartás ottjártunkkor.
2011. november 13-án végre összejött minden ahhoz, hogy új ládát telepítsünk új rejtekhelyre. Remélem, ez jobb helynek bizonyul, mint az előző! Kellemes élményeket kívánok mindenkinek ezzel a ládával kapcsolatban!
Közös éjszakai ládázás Kerticsorbival és Csorbakóval 16/8.
Nagyon tetszett a templom és környéke, sajnos a láda továbbra sincs meg, pedig rendesen feltúrtuk a susnyást. Megjegyzem, nem volna rossz valami jobb helyet keresni neki, vagy ha a rejtő nem tudja sűrűn látogatni, akkor át lehetne állítani virtuálisra.
Kérjük a megtalálás elfogadását!
Közös ládázás Kerticsorbival és Thbarnabassal.16/8.
A ládát mi sem találtuk és a korai időpont miatt a templomba sem tudtunk bejutni.
A képek alapján kérjük a találat elfogadását!
Körbesétáltunk, megnéztük a templomot, beszélgettünk a helyiekkel. Érdekes hely! A ládát kerestük kicsit, de a korábbi logok alapján tudtuk, mire számítsunk.
A képek alapján kérjük a találat elfogadását!
Érdekes helyre vitt ez a láda bennünket. A csendes, nyugodt környezetben éppen egy tánctábor pihengetett. A ládát magát mi sem találtuk meg, így a kérdésre adott választ e-mailben a rejtőnek megírva kérjük a találat elfogadását zramzammal.
Kerékpároskupa: 89.91 km
Apukámmal kerekeztünk el a templomhoz, ahol csakugyan szívesen láttak bennünket. A templomban a helyiek zenéltek. A ládát sajnos én sem találtam meg. A jelszó másik fele szerintem a láda képein is látszik, ezért kérem a rejtőt, a fényképek alapján fogadja el megtalálásomat.
Fordítva sikerült :) Az oltárt 05.14-én viszik vissza a templomba, azonban megvan,mit tart a kezében az istennő. Viszont erős a gyanúm, hogy a láda ismét eltűnt. A koo-k alapján alaposan áttúrtam a megadott vendég és nadrágmarasztaló helyet, azonban semmi... A fonott kosár sűrűségű szúrós tövissel komoly harcot vívtam minden irányból, áttapogattam az ajzatot is.. semmi. Kérlek, fogadjátok el jelszó nélküli megtaláláskánt. Képeket kicsit később töltök fel, mailban megküldöm a jelszó egyik felét. Köszönöm!
Megtaláltam. Köszönöm a lehetöséget. [g:hu 1.3.9] [wapon beküldött szöveg]
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a téli javítások miatt a templom épp teljesen üres volt - eleinte zárva is - így a szentélyt nem tudtuk megnézni, de egyrészt adódott a jelszó másik fele, másrészt találtunk képet a butikban, amiről azt gondoltuk, hogy hasonlít, vagy ugyanaz.
Ha így van, ha nem, a jelszó meglett, szép nap volt, köszönjük!
Karácsony után a nagy hóban nem volt esélyünk meglelni a ládát. Most Cosinus0-val megtaláltuk. Tényleg szúr a bokor. Nyáron pedig még levelek is lesznek rajta. Az oltár téli szállásán, a házban van. Vendéglátóink még meg is kínáltak az Istenek tízóraijából megmaradt táplálékkal.
A leírás alapján könnyen felfedeztük a rejteket adó szúrós bokrot. A templom nem volt nyitva, de a közeli házban kedvesen fogadtak bennünket és megmutatták az oltárt.
Sajnos a ládát nem találtuk.A templom zárva.Kijött egy szerzetes,aki beinvitált a házba és megmutatta az oltárt.
Crox,gyattis,jeti-matterhorn
Kérjük az elfogadást!Köszönjük.
Szegedről hazafelé kerestük a ládát, de sajnos nem találtuk a bokorban. Beszéltünk egy mexikói szerzetessel, aki megmutatta az oltárt, ami most nem a templomban, hanem a házban van felállítva egy szobában.
gyattis, jeti-matterhorn, Crox
Szeged felé menve ejtettük útba. Sajnos a templom nem volt nyitva. Még inkább sajnálatos, hogy semelyik bokorban sem találtunk semmit! Itthon látom, hogy már előttünk sem találták. Kérem a megtalálás elfogadását!
A templom és a környezet is tetszett. Viszont sem a szúrós sem a nem szúrós, de nagyon sűrű bokorban nem találtunk ládát, és sajnos a templom sem volt nyitva. Kérjük a megtalálás elfogadását a képek alapján.
Az augusztus 20-i hétvégén már résztvettünk itt egy közösséget bemutató találkozáson, de akkor nem is figyeltük, hogy van-e láda környéken. Most hétvégén is erre fújt a szél, bepótoltam a lemaradást.
Kelebia- Szeged- Kistelek BEAC biciklitúra.
A templom zárva volt, de sikerült kinyittatnunk, és elbeszélgetni a közösség egy tagjával. Sajnos a ládának csak romjait találtuk......
Ezen a hétvégén Kelebiára és Kiskunhalasra utaztunk kettesben, rokonlátogatásra. Azért - ha már megyünk 400 km-t - csak keressünk meg pár útbaeső ládát!
Nagyon szép körút volt, hála a rejtőknek!
Ez a kis templom csodaszép helyen van, és fantasztikus a környzete!
A zenélő sziklakert arra csábított, hogy leüljünk, és hallgassuk, de sajnos mennünk kellett tovább.
A kutyákkal nem találkoztunk, pedig a Csoma nevű mudit nagyon szerettem volna látni, mert nálunk lakik Penge nevű rokona :-)
Sajnos a ládának csak a darabjait találtuk meg. Valószínűleg terrortámadás érte, robbantásos merénylet, vagy ilyesmi. Egyébként tényleg nagyok készséges és kedves az ott élő férfi. Remélem rövidesen újra kereshető lesz!
Megtaláltuk :) MaFe örssel közösen! A kutyák megijesztettek, de nem kell félni tőlük, nem harapósak .
A házigazda nagyon kedvesen és készségesen bemutatott mindent.
Ezúton is köszönjük neki!!!
Egy kedves fiatalember körbevezetett. Bementünk a templomba, de az oltárt áthelyezték a télre való tekintettel. Csináltak egy sátor-planetáriumot, érdekes lehet. Láttam egy kis szoborfülkét a birtokon, amiben állandóan szólt valami fura muzsika. Az egész fülke akkora lehetett, mint egy hajókoffer. Egész közel kellett dugni a felemet, hogy halljam.
A bekötőúton fotóztam egy érdekes kis tavacskát. Láttam arrafelé néhány ilyet. Ilyen magasan lenne a talajvíz?
Hazafelé még volt kedv új dolgok meglátogatására. Igyekeztünk olyan helye(ke)t választani, ami elég drive-in. Így az egyik választásunk erre a templomra esett. Az ide vezető út eltéveszthetetlen. A kertben többen is beszélgettek, de azonnal felénk fordult a figyelem, s kedvesen üdvözöltek minket. A templomban épp meditáció folyt, amit lett volna kedvünk megtekinteni, mert élőben még nem láttunk ilyet, ugyanakkor nem szerettünk volna zavarólag hatni. Számomra a vallás egy igen távoli dolog. Ugyanakkor tiszteletben tartom mások ilyetén irányú érzéseit. Ezért inkább a kis parkban lévő imahelyeket néztük sorra. Itthon több, mint kuriózum egy élő buddhista templom. Ennélfogva a valláshoz kapcsolódó tárgyakat sem tudom hétköznapiaknak tekinteni. Ezért is csodálkoztam rá a különféle oltárokra. Miután mindent megnéztünk, megkerestük a ládát is. A szerzetes, aki fogadott minket titokzatos mosollyal nyugtázta, hogy a láda miatt jöttünk, s nem is árulta el a rejtekhelyet. A doboz tökéletesen jó helyen van ott, ahol. Itt nincs mitől/kitől tartani. Épp befejeztük a logolást, amikor a templom ajtaja kinyílt, s mi bemehettünk. Odabent füstölők illata bodorodott, s előttünk állt az oltár. Jól gondoltuk, hogy mit tart kezében az istennő. Azért alaposan megnéztünk magunknak mindent, mert ilyen helyre ritkán juthat el a magunkfajta. Kifelé jövet a szerzetesek egyik vezetőjével elegyedtünk szóba, aki nagyon örült, hogy a Dunakanyarból jöttünk, mivel a fia épp ott dolgozik. Jól elbeszélgettünk, majd megköszönve a szíves vendéglátást, elindultunk hazafelé. Picúr jött velem, akit mélyen megérintett a hely.
Családi nyaralásunk színhelyére menet bemelegítésként. Direkt úgy időzítettünk, hogy nyitvatartási időben érkezzünk ... mégsem volt nyitva, így csak az ablakon való bekukucskálás maradt a templom belsejének megismerésére. :-( Igazából egy árva lélek sem volt sehol. Egyetlen, ólajtó méretű kutya feküdt az egyik közeli ház tornácán, láthatóan mindenféle odarögzítés nélkül, de nagyon nem törődött velem. Őt is átjárta a béke és a nyugalom szerencsére. A templom és környezete is tetszett. Elég sok időt eltöltöttük, rendesen körbejártuk. Lilinek a Nap, Föld, Hold hármas tetszett nagyon. Mindegyikre többször is felült. Az én kedvencem a zenélő sziklakert. Kicsit a játszótéren is csúszdáztunk. A láda csak úgy be volt hajítva a bokorba. A hátán feküdt alatta a zsacsi. Ezt aztán el is helyeztem a kukában, mert vizes, lukas, büdös volt.
Csodálatosan békés, nyugodt környezet és emberek. Tisztaság, zöld fák , és meleg napsugár. -Az ember bárhol megtalálhatja a helyét ha önmagát megtalálja...
Mágikus, bűvös hely a magunkfajta, nem hívő ember számára. A templomnál nézelődtünk, amikor a közösség egy tagja észrevett bennünket és szívélyesen beinvitált. Mesélt a múltjukról, a jelenükről, a vezetőjükről, és azt is megtudtuk, hogyan zajlanak a szertartások. Megnézhettük a könyveiket, a hangszereiket, a dobot pedig ki is próbálhattuk. Az istennő most éppen egy függöny mögött pihent, de természetesen a jelszót is megtudtuk, amit akár ki is lehet találni, különösen a ládában található első rész ismeretében.
A láda megkeresése után a férfi a templom körül található vöröskő szimbólumokról is mesélt, amiket egyenesen Indiából hoztak. Hamarosan Síva istennő fog érkezni a kerti tó előtti szentélybe.
Ez egy pompás rejtés volt, köszönjük szépen, hogy idehívtál bennünket. A ládát saját készítésű hűtőmágnessel jutalmaztuk.
Négynapos Szeged környéki nyaralásnak álcázott ládamentesítő tevékenységünk újabb pontjához érkeztünk. Bevalljuk, odautazás előtt vívódtunk, hogy valóban megnézzük-e ezt a helyet, hiszen a vallás az ember legbelsőbb ügye, s ezalapján nem biztos, hogy nekünk ott a helyünk. De a kíváncsiságunk, meg totzoli65 logja azért csak-csak elcsalt minket ide.
Nem csalódtunk, valóban érdekes hely! A helyi közösség vezetője vezetett minket körbe, bemutatta a templomot belülről, bemutatta vallásuk eredetét, történetét, s beszélt a terület kialakításáról is. A temploban elárulta a jelszó második részét, ugyanis most semmi nem volt az istennő kezében.
A ládához csak ezután mentünk, s ott rájöttünk. a jelszó második része símán kikövetkeztethető a jelszó első részéből, de azért érdemes bemenni a templomba is!
Köszönjük a rejtést!
Érdekes kettősség a lelki élet és a "való világ" közt, amit igazán nem is sikerült megmagyarázni, mégis nagyon hangulatos a hely. Az emberek és a kutyák is nagyon barátságosak. :-) A doboz kifejezetten biztonságos helyen van! :-) Először bemenni, majd kijönni nem akartam! :-))
Köszönjük a rejtést!
Megtudtuk, hogy mit jelképeznek a kertben a kicsi szentélyek, hogy milyen úton jut el egy másik, távoli világvallásig egy magyar ember, hogy miképpen lehet szabadtéri szertartást tartani kifordítható oltárral és hogy hogyan kell helyesen égetni a mandala gyertyát.
Figyelem! Az istennő fűtésköltségspórolás miatt télen nincs a templomban,ezért valakit meg kell kérdeznetek,hogy mit tart a kezében. Az india butikban szívesen segítenek.
A templom mellett lakók nagy szeretettel fogadtak minket, körbevezettek, mindent megmutattak, jól elbeszélgettünk velük. Nagyon tettszett a környezet, és a közösség, köszönöm a rejtést!
Megvan! Kellemes decemberi délőttön begyüjtöttük a Szegedtől északkeletre lévő 3 hiányzó ládát. Ez volt az első. Régóta szezgettemvele mielőtt rászántam magam.
Most már sajnálom, hogy nem jöttem korábban. A hely nyugalmat árasztott, de sajnos nem volt a közelben senki.
Már sötétben érkeztünk, de nem hagyhattuk ki, ha már útba esett hazafelé, és lőn e láda mai tizedik találatunk.
A fekete kutyus győri csokiparányért (melyet megszagolva finnyásan elkullogott egy szemrehányó tekintet után) sem árulta el a jelszó második felét, így a templom zárva lévén utolsó lehetőségként az ugyancsak zárva lévő butikban olvasgató egyik helybéli lett segítségünkre :)
50. ládánk :-) Ebből az alkalomból valami különlegeset szerettünk volna, szerintem ez sikerült. Nyugodt békés hely. Egy kedves házigazda személyében idegenvezetéssel jártuk körbe a helyet. Bár már a télre rendezkedtek be a szerzetesek, így az oltárt a templomból bevitték a házba, azért érdekes volt körbesétálni. (Téli időszakban - idegenvezetőnk felvilágosítása szerint - nem érvényes a fentebb leírt miserend, a templomot nem fűtik...) Sok információt kaptunk - így arra vonatkozóan is, hogy mi van Radharáni istennő kezében... A láda rendben meglett. Hindu butik rendesen "kifosztva". Örülünk hogy itt is jártunk.
Úgy látszik, sikerült olyan időpontban érkeznünk, amikor semmi élet nincs errefelé. Kívülről körbejártuk a zárt templomot, majd megkerestük a ládát.
Szerettünk volna valami apróságot venni az indiai butikban, de az is zárva volt.
BigMick, Iza
Gyönyörű időben , csodálatos helyen. A nyugalom és a harmónia árad mindenhonnan, nemcsak a templom és a falu, hanem a környék is ilyen.
Már régóta terveztem hogy felkeresem a helyet, most eljutottam.
Volna még mit tanulnunk... Elképesztö nyugalom és harmonia övezi a helyet. A kutyák is érzik ezt, ne féljetek tölük, nagyon barátságosak. [wapon beküldött szöveg]
A Dunántúl felé ejtettük útba ezt a ládát. A "vaisnava közösség" ott tartózkodó tagja nagyon kedvesen megmutatta, hol vannak a jelszórészletek, aztán körbevezetett a templomban.
Érdekes hely. Érdemes megnézni. Kaptunk egy kis idegenvezetést is, amit külön köszönünk. Megnéztük a weblapot is: http://www.nandafalva.hu Tetszett. :-)
Ok. [wapon beküldött szöveg]
A mai napon kipróbáltuk milyen az, ha nekilódulunk és annyi ládát gyűjtünk be egy nap alatt, amennyit csak tudunk. Igyekeztünk jól megtervezni az utat, kitalálni előre a parkolópontokat (ha nem volt már eleve megadva) és a helyszíneken sétálva, kocogva, három ládánál pedig kerékpárral vadásztuk le a pontokat. Összesen 615 Km-t autóztunk a bicajokkal az autó tetején. Így a napba 23 találat fért bele, ami a terv teljesítése szempontjából 100%-osnak tekinthető, mivel ennyire is készültünk. :)
Szerda este 22 órakor indultunk otthonról és csütörtökön 23 óra pár perckor értünk haza. Számomra is meglepő, hogy a család minden tagja egyformán jól bírta a megpróbáltatásokat. Egyetlen panasz sem hangzott el senki szájából egész nap alatt.
Nagyon elfáradtunk, de csupa kellemes emlék maradt az egészből mostanra. Ennek ellenére nem valószínű, hogy ebben a stílusban folytatnánk tovább a kesselést, inkább visszatérünk az eddigi jól megszokott tempónkhoz. Úgy azért jobb szerintünk...
A mai nap egyik legjobban tetsző helyszíne volt ez a templom. Egy kedves úr kinyitotta nekünk az ajtót és mindent megmutatott, elmesélt. Meghallgathattuk a hangszerek hangját is. Végül megkerestük a ládát, majd indultunk tovább.
Szép volt, köszönjük!
Habár hosszú éveken át éltünk Szegeden, nem tudtuk, egy ilyen közösség is működik a közelben. Azt különösen jónak tartom, hogy nem csak olyan drive-in a rejéts, hanem valóban, be kell menni a templomba is, ami tényleg érdekes és szé. Egy kedves hölgy mutatta be nekünk a templomot és a közösséget.
Hangulatos hely és kedves közösség!
Természetesen egyből tudták, mi a szándékom gps-el a kezemben, éppen valamilyen szertartás volt, hiába szabadkoztam, hogy nem akarok zavarni, mégis betessékeltek, de nem bántam meg, hamisítatlan füstölőillat, tradícionális zene igazi nagy élmény volt! Aztán még egy kis beszélgetés a Magyarországi hinduizmusról és menet tovább.
A templom és a környező park nagyon szépen rendben tartva!
Hatalmas köszönet ezért a rejtésért!
Felkutatva!
Igazán szép a templom kívül- belül! A közöség vezetője nagy szeretettel fogadott bennünket a társammal. Mindent elmondott amit tudni kell erről a helyről és a közösség megalakulásáról. Ráadásul lehetőségünk volt az aznapi szertartás elejét megnézni és meghallgatni. Igazán különleges élményt nyújtott a 11.350 km gyalogtúránk után. Sajnos nem tudtunk a szertartás végéig ott maradni, mert ua. a 11,350 km csak ránk várt visszafelé is a kocsihoz. A gyalogtúrázok figyelmébe ajánlom a Zsombói lápnál hagyván a kocsit, és onnan a templomig gyalogtúra keretében megtéve az utat, mert igazán impozáns látványoságok vannak az útközben!
GCCKTT után jöttünk erre. Érkezésünkkor épp egy nyugdíjas kerékpáros házaspárt invitáltak be, hogy megmutassák nekik a látnivalókat. A kedves kisérő úr szívesen vette hogy mi is csatlakoztunk. Megnéztük a kertet, a templomot és a végén az india butikba is benéztünk. Itt beszereztünk a következő jópár ládába a szóróajándékot - kis homokkő elefántot és teknőst.
Köszönjük az élményt!
Dávid második találata! Az egyik legszebb Dél-alföldi hely számunkra, de mindenképpen az egyik legérdekesebb. Rendkívül kellemes környezet, nagyon kedves emberek.
Köszi a rejtést, talán soha nem jártunk volna itt különben.
Már a Kiskunmajsai húsvétolás alkalmával kacérkodtam a templom meglátogatásával, de mivel tudtam, hogy az áprilisi tanszéki kirándulás célpontja Szeged, erre az alkalomra halasztottam. Sajnos Budapestről rendkívül nehezen jutottunk ki, emiatt 20 perccel a déli szertartás vége után érkeztünk. A gondnok a templomot kézségesen kinyitotta és -az oltár kivételével- mindent meg is mutatott. Hosszasan elbeszélgettünk a keresztény vallás, a hinduizmus és a buddhizmusi alapvető különbözőségeiről, majd látván a kezemben a papírt, mosolyogva elárulta, mit is takar a csak szertartások alkalmával elhúzható függöny.
Kicsit tartottam ettől a ládától.
Amikor odaértünk és kiszálltunk a kocsiból, két kutya egyből nekünkrontott, szerencsére barátságosak voltak. A nagy ugatásra kijött egy uriember a házból, mondtuk neki mért vagyunk itt és ő készséggel bevezetett minket a templomba. Kis hittan után megkerestük a láda első felét is. Jó értelemben csalódtam ebben a ládában.
A jelszó második részével meggyűlt a bajunk, mivel épp szertartás volt a templomban és nem akartunk az oltár közvetlen közelébe menni, így viszont nem láttuk jól az istennőt. Köszönjük a rejtő segítségét.
Köszönjük a jelszó második részét a rejtőnek. Már hallottam Nandafalváról, mert egy barátnőm a Vaisnava közösség tagja. Az itt felépített templom szerintem jobban illeszkedik a tájba, mint somogyvámosi "testvére".
Nem is gondoltam,hogy Mo.-on ilyen templom is létezik.Sajnos nem bírtunk bemenni,de nemsokára úgyis visszajövünk
Szeged környékére ládázni,akkor hátha szerencsénk lesz.
Amikor megérkeztem a parkolóhoz kijött egy szerzetesforma ember és premierplánban nézte végig, ahogy a jeges úton átmenve előadtam a Hagyatt-essek-vagy-pofára című műsoromat.
A ládakoordináták nem túl pontatlanok, amíg a hó el nem olvad még szükség sincs rájuk, mert látszik, hogy hova kell menni :)
Mindenesetre átlagoltam 32 mérést: N46 24.128, E19 56.112, 95m
A templomot nem csak a megadott időpontokban lehet látogatni, hanem nagyjából bármikor, szívesen kinyitják bárkinek. Mert mint megtudtam ez a templom célja!
Kaposváriként régebben gyakran jártam Somogyvámosra, ahol a Vaisnava hittestvérei élnek a Krisna-völgyben.
Ok [wapon beküldött szöveg]
Először a ládával próbálkoztunk, de jött egy hölgy és bekísért a templomba. Pár gyerek rajzolgatott a padlón, majd az egyik harangozni kezdett. A papájuk mondott valamit a jelszóval kapcsolatban, de nem volt túl meggyőző.
Kifelé ismét megpróbáltuk megkeresni a ládát az adott koo-n. Jól feltúrtuk az út menti szúrós bozótos közepét, de semmi. Olvasva a leírást, a templomhoz közelebb lévő bozótost derítettük fel, ahol rábukkantunk a ládára.
Sajnálatos, hogy a pontatlan koo-k miatt sok időt vesztegettünk, meg persze jól átfagytunk.
Mórahalmi lubickolás 1.
Az autópályán jöttünk, nem lehetett kihagyni. Erős szélben, hidegben szálltunk ki a buzgó házőrzők közé. Egy kedves helyi jött elénk, beinvitált, elhívta a kutyákat. Rögtön sejtette hogy miért jöttünk, a logolást türelmesen megvárta, majd a meleg templomban csak dőlt belőle a szó.
Köszönjük
Szeretettel fogadtak és mutattak meg mindent. Az éppen kezdődő szertartásra is beinvitáltak minket, amit örömmel elfogadtunk, mert még ilyenen eddig nem vettünk részt. A kis ajándék boltban vettünk néhány emléktárgyat. Ezzel is támogatva a közösséget.
Könnyen megtaláltuk...tényleg barátságosak az emberek és szép a templom.
Kiskutya is van ... egy kicsit megrágcsálta a külső foliát , de pótzacskót elfelejtettünk vinni , mint ahogy fényképezőgépet is :(
A nap élménye várt itt ránk - épp ünnepeltek a hívek, és minket is mindenáron vendégül akartak látni a terülj-terülj asztalkához. Nagy nehezen lebeszéltük őket (várt a lagzis vacsora), de azért egy-egy sütit befaltunk, isteni volt :)
Míg én a bokorban írtam a logot, Tobi bent a templomban beszélgetett, és megtudta azt is, mi lenne az istennő kezében, mert pillanatnyilag nem volt benne semmi. Szóval nagyon pozitív élményben volt részünk, csak azt sajnáltuk, hogy nem maradhatunk még egy kicsit beszélgetni.
Köszönjük szépen!
katica + tobias
Csongrád megyei 3 napos túránk 2. ládája. Nagyon kedvesen fogadtak és kalauzoltak végig bennünket, bemutatva a templomot és önmagukat. A nyugalom egy szigete ez a templom ebben a rohanó világban.
Üdv.
Mai hatodik ládánk, ebéd után újult erővel. Be nem tervezett cache, ugyanis a párom anyukája megkért, hogy vigyük el egy ismerőséhez, egy olyan településre, amiről még a GPS sem tudott. Nagyjából azonban tudta, merre kell menni, úgyhogy hirtelen felindulásból kikerestem a legközelebbi ládát, és ez volt az. Kitettük a megadott helyen, és ezerrel indultunk tovább ládászni. Már a bekötőúton jártunk, mikor légitámadás ért minket. Egy méretes ragadozómadár - nem tudom, miféle, bár így utólag nem egy észlény - kibökte az autót, és egy szép rácsapással ránk startolt. Útközben leeshetett neki, hogy a járgány, bár sárga némiképp nagyobb, mint egy kanári, tehát túl nagy falat neki. A szélvédőtől három méterre suhant el, eszeveszetten fékezve. Éhen maradt... Pech... Neki... :) Megérkezve a tetthelyre, a híres Csoma kutya fogadott, némi ugatással, de - úgy látszik, nála ez csak műbalhé - amint kiszálltunk a kocsiból, már a símogatást várta... :) A derék eb mögött némileg lemaradva jött egy kedves úriember, a közösség tagja, aki a ládakeresésben is próbált segíteni, elmondta, hogy az előttünk kesselők - Daikiniék - sajnos nem találták meg. Nekem se ment azonnal, végülis hátulról láttam meg, és a bokrot megkerülve megszereztük. Közben el is beszélgettünk, megmutatta a templomot, és sokmindent mesélt a közösségről. Végülis őtőle tudtam meg, hogy kicsoda Radharáni, és minek kéne a kezében lenni, ugyanis ottjártunkkor az a kéz bizony üres volt, és nem hiszem, hogy a rendszer elfogadta volna a "semmi" meghatározást, pedíg csak az igazat írtam volna... :) Csoma, a blöki nekünk is bemutatta azóta legendássá vált "békák a vízbe" című mutatványát, némiképp kibővítve - valószínűleg az eszement hőség miatt - egy jóízű fürdéssel, mi meg irigykedve néztük a partról... :) Szerencsére a vizet nem ránk rázta a bundájáról. Ezután látogatást tettünk a butikban, néhány emléktárgy beszerzése céljából. Több, mint egy órát voltunk ott, és igen jól éreztük magunkat. Köszönjük a rejtést.
Bye: Adri(Szlatina), Ati(Valen)
Nagyon kedves hely, nagyon kedves emberekkel. A templomban éppen valaki hangos énekléssel imádta Istent, mi pedig nem akartuk ebben zavarni, addig inkább a láda után néztünk. Közben érkezett egy másik szerzetes, akivel beszélgettünk egy kicsit, és ő mondta, hogy hol kéne lenni a ládáénak, de sajnos nem találktuk meg. Ezzel eltöltöttunk kb. 20 percet, és utána templomba is be tudtunk menni, megcsodáltuk, pár kedves szó kiséretében. Utána megnéztük a butikot is, találtam pár inget ami nagyon tetszett, de sajnos egy sem volt a méretemben, ezek az indiaiak, nagyon vékonyak. :(
Barátaimmal reggel kitekertünk. Én GPS nélkül keresem a ládákat a képek és leírások alapján, s mivel a papíromat otthon hagytam, így nem tudtam hol keressem a ládát... De megérte kimenni. Nagyon szép a környék, vendégszeretőek a szerzetesek. Sikerült jó egy órát beszélgetni, s ezalatt behatóbban megismerkedni vallásukkal, hitükkel. Utánunk nem sokkal egy csoport is érkezett, akikkel hamar összeismerkedtünk. Kiderült hogy van jónéhány közös ismerősünk... Dél környékén pedig meginvitáltak egy kostolóra... komplett ebéd volt... Nekem nagyon bejöttek az indiai ízek. Bátran ajánlom mindenkinek, szép túra volt.
3 napos csapatépítő kessing Szeged bázissal - kis nosztalgiával a diákévekre - 50 láda/3nap. 1 nap: 6/17 ládánk.
Csoma kutyus előadta a fenevadat, amíg ki nem nyitottam a kocsiajtót, és jött a vakargatás. Utána bemutatta jó mudi-hoz méltón, hogy tereli be - jobb híján - a békákat a tóba. A későbbiekben emiatt gyakran emlegettük.
Jól elbeszélgettünk a gazdival, miután érdekelnek a keleti kultúrák és vallások. Beszereztük az ajándékokat, sőt utazási elefántgyüjteményem
egy csodaszép taggal bővült, természetesen a Nanda nevet kapta.
"Lenn az alföld tengersík vidékin" - 3 napos szegedi csapatépítő kessing 50 ládával, +1 nap pihenés. 1. nap, 6/17. láda
Nekünk nagyon tetszett, jött egy kedves "hívő" és körbevezett minket.
Rendezett, tiszta minden, van egy kis ajándék butik is és szelíd kutyusok. Egy Csoma nevű mudi, aki a tó körül szaladgál, mert élvezi, ahogy a napozó békák visszaugrálnak a vízbe (igazi terelőkutya), Lord, egy nagy fekete kutyus akkora házzal, amiben még mi is kényelmesen elférnénk és egy nagy tibeti masztif.
A Láda nevét ki kéne javítani, a leírásban már jól szerepel.
Először két ijesztő kutyával találkoztunk, de mint kiderült csak ugatnak. Még Attila(4) is -igaz csak 10 perc múlva- ki mert szállni a kocsiból. Aztán jött egy kedves ember aki megmutatta a templomot, és válaszolt minden kérdésünkre. A látogatást a kisboltban fejeztük be, a lányok örömére. Kellemes félórát töltöttünk ezen a békességet és szeretett sugárzó helyen.
Éppen a déli istentisztelet előtt érkeztem, mikor is az ebédet ajánlották fel Visnunak és "családjának". A Krisna-hívők szerint isteneik élőlények, tehát táplálkozniuk kell. Amíg arra vártunk, hogy elfogyasszák az élelmet (amit nagyon irigyeltem tőlük, mert utoljára reggel 6-kor ettem Belgrádban), egy nagyon kedves ember mesélt templomukról, majd a két helybéli és jómagam részvételével nekifogtunk az imádságnak. Az egyik úr tablán dobolt és közben énekelte a "Hare Krisna" dalt, egy másik szerzetes pedig a szertartást végezte, én pedig szokásomhoz híven bambán, de érdeklődően bámultam mindezt. Kb. 20 perc után végeztünk, Visnuék pihenni tértek, mi pedig elfogyasztottuk a számukra felajánlott, de megmaradt ételt, a paprikás panírban kirántott karfiolt. Isteni volt.
Odakint megkérdeztem, hogy nem zavarja-e őket, hogy kerge ládászok rohangálnak a kertjükben, de határozottan állították, hogy nem. Ők ezt "tudattalan jótevésnek" nevezik, vagyis hogy viselkedésükkel lehetővé teszik másoknak, hogy jólérezzék magukat. Hát ennyi volt.
Mindenkit csak bátorítani tudok, hogy vegyen részt egy ilyen szertartáson.
Ja, holnap nagy nap lesz, mert a Visnut és feleségét egy személyben megszemélyesítő alak, sajnos a nevét elfelejtettem, szóval holnap lesz az 521. születésnapja!
Megvan! Nagyon kedves embrekkel ismerkedtünk meg. Amint kiszálltunk az autóbol, rögtön többen is üdvözletünkr siettek. Mikor mondtuk, mi járatban vagyunk, előbb közösen megkerestük (az általuk betegnek vélt) ládát, majd bementünk a templomba, végül következett a butik. Még ajándékokat is kaptunk.
Megérkezésünkor kicsit tartottunk a kutyától, de mikor kiszálltunk ő talán jobban félt. A templomot szívesen megmutatták, egy rövid tájékoztatást is kaptunk a hindu vallásról. A ládát megtaláltuk a bokorban, úgyhogy azzal minden rendben. Indulás előtt vettünk egy illatos gyertyát és egy csomag füstölőt az indiai butikban.
Sajnos a dobozkát nem sikerült megtalálni. a templom látogatói szerint kb. 2 hete tűnhetett el, azóta senki nem találta meg, pedig többen is keresték.
A jelszó második felét megtaláltuk a templomon belül.
A templomi gyülekezet tagjai kedvesek és készségesek voltak, még egy misébe is bepillanthattunk.
Nagyon kedvesek voltak a szerzetesek, körbevezettek a templomban, bár az istenek éppen pihentek. Csak a két kutyától féltek a gyerekek, Fruzsika le sem szállt az ölemből:-)) Persze Fanni hamar megbarátkozott velük, mert nem harapósak, csak sokat ugatnak.
Az istennő kezében lévő dolgot inkább csak kikövetkeztettük a jelszó másik részéből. :) Bár megnézhettük a szobrot, de nagyon nem akartuk vizsgálgatni.
Év eleji 2. ládánk felkeresésére nagyon készültünk. Még ma hajnalban olvasgattuk a megtalálások leírásait, ami még kíváncsibbá tett bennünket! Sajnos már kezdett sötétedni, mire ideértünk, de ez a tény semmit nem rontott a hely varázsából. Éppen kezdődött az istentisztelet, amit teljes egészében volt módunk megtekinteni. Varázslatos volt. Ennél jobb szavakat nem tudok találni. Nagyon tetszett a légkör, a nyugalom, vendégszeretet...és nem is tudom, csak áradozni tudnék az egészről. Van egy kis bolt is, ahol indiai kézzel készített suveníreket lehet kapni. Piciny india az egész...Aki így megy oda ládát keresni, ahogyan mi, tetszeni fog az egész rejtés...! Csak megköszönni tudjuk az ott élő emberek (azoknak, akikkel találkoztunk) bizalmát és közvetlenségét.
Köszönjük a rejtést Jutka!
Nyáron visszatérünk!
Ujabb lada Somorjaiekkal, akik mar egyszer jartak itt, de ugy gondoltak, megmutatjak ezt a helyet nekunk is. Az autoban a kisebbik elaludt, igy a ladat tenylegesen csak a lanyom latta, am amikor visszafele tartottak a kocsihoz, pont jott egy helybeli, valamint a fiam is kegyeskedett felebredni, igy aztan bemehettunk a templomba es reszt vehettunk egy szertartason. Ezuton is koszonet erte.
Csilla, Balazs, Zsuuu
Ládázás Szeged környékén Zoltownnal. Odaúton azon tanakodtunk,hogy hogy lehetett geocaching célpont egy 6 éves hindu templom az Alföldön. A rejtek a templom és a közösségi épületek között van, ahol gyakorlatilag lehetetlen észrevétlennek maradni. A dobozt néhány percig egyedül kerestük, majd az odaérkező egyháztag megmutatta a láda pontos helyét, logoltunk és kinyitotta a templomot is.
Amúgy a templom szép volt és érdekes dolgokat tudtunk meg erről a vallásról.
Nagy bátran az udvaron parkoltunk le Bluemonay-al, két barátságos kutyus fogadott. A parkoló egyébként egy ház (egy-ház he-he) parkolója is, így aki odamegy kicsit úgy érezheti vendégségbe megy. Hívatlanul. Mivel a rejtés egy erőteljes aljnövényzettel megáldott halmocskán van, a doboz nem lett meg egyből. A szerencsétlenkedésünkre mosolygós férfi közeledett, aki egyből kivette a ládát a rejtekből és közölte, hogy kulcsot is hozott, mert az kell a jelszó második részéhez. Olyan kicsit fura volt az egész. Kedves volt, nem erőszakoskodott, mesélt de kicsit sokat is. Az istenek éppen pihentek a függöny mögött asszem délől négyig van szundi, de azért beleshettünk.
Elég vegyes érzelmekkel távoztunk. A láda elhelyezése és multi- minősége egy zárt csoport lelki életnek színhelyén merész ötlet volt. A rejtésről pedig nem ártott volna előre tájékoztatni azt, akinek az udvarán van... (lsd. régebbi logok)
Alföldi pontvadászat Pupuval (10/20) hajnaltól estig. Vittünk is, mozgattunk is, az idő is tűrhető volt (decemberhez képest), szóval jó volt.
Nagyon szép hely, kerestük egy ideig, de most meglett (Pupu korábban nem találta meg...). Szép a templom belülről, illetve kedvesek a helyi emberek és a kutyáik is.
Kár, hogy Pupu annak idején (2005. dec. 23-án) elveszett hírét keltette a ládának, még az ottaniak körében is :(((. Azóta hajlamosak vagytok könnyen feladni a keresést, pedig csak egyetlen nyamvadt kis bokrost kellene alaposabban megnézegetni. Eddig még SOSEM TŰNT EL A LÁDA, remélem, most sem, de kinézek ellenőrizni a napokban. Ne adjátok fel!!! A példa Geologi hozzáállása, l. a 2006. okt. 28-án kelt logját. (Persze, azért elfogadtam a jelszó nélkülit.)
A váci Búgócsigákkal erre jártunk és bár a láda nem lett meg (tényleg hamar feladtuk, mint utólag kiderült, pedig nem jellemző...), a templomba bejutottunk és tudtunk beszélgetni az egyik lakóval.
Köszönjük a lehetőséget és a segítséget a Rejtőnek, érdemes volt ide is ellátogatni.
A templomban jártunk, az ott lakó úr szivesen segített, és magyarázott, a jelszó második fele megvan, megtudtuk mit tart a kezében az istennő, de mint tőle is megtudtuk, ez már a második láda, ami eltünik. Lehet, hogy csak nekem nem sikerült...
Szép, gondozott hely! [wapon beküldött szöveg]
Igen sokáig kerestem a ládát, a GPS mindenáron 6 méterre jelezte a bokorban. Átfésülvén a buxust nem találtam semmit. Nem akartam felforgatni a helyet, -de feladni sem- végül az elrejtő segítségét kértem és így meglett a doboz. A fekete zacsi jól beleolvad a környezetébe!
Vegyes érzelmekkel érkeztünk a templomhoz. Nem szeretünk senkit zavarni a ládázásunkkal, és magát a ládázást sem szeretjük felfedni.
Itt nem volt más választásunk, mivel a templomba csak szertartás alatt lehet belépni, sőt a ládát sem lehet előszedni, a környező házakból és a templomból jól odalátni - ráadásul a láda egyértelműen a közösség területének szinte középpontjában van. Vendéglátónk nagyon kedvesen bemutatta a templomot, mesélt az alapításról, szokásaikról, mindennapjaikról. Érdeklődött mifélét szoktak itt keresgélni idegenek náluk - így beavattuk őt a játék lényegébe. Beszélgetés közben kiderült, hogy földink, gyerekkorát Dunaújvárosban töltötte. Elmondta, hogy jelenleg 8 család lakik, él és dolgozik itt a közösségben, megpróbálnak teljesen önellátók lenni. Hozzájuk legközelebb Szegeden van egy hasonló kis közösség, akivel tartják a kapcsolatot.
Úgy gondoljuk, szívesen mesélt a hitükről, életükről, és szívesen látnak mindenkit, ugyanakkor betolakodónak is éreztük magunkat, mint idegenek, akik megzavarják mindennapi életritmusukat, kérdezősködnek, nézelődnek, járkálnak, és kutakodnak a magánterületükön.
Talán jobb lenne az igazi ládát máshova áthelyezni, és aki akarja az nézze meg a templomot belülről, aki meg nem az levelezzen a rejtővel. (Ja, van még egy megoldás - nem kötelező a láda megtalálása. De remélem nem ez a rejtő javaslata.) [gps nélkül]
Csodaszép a templom és a környéke!
Nagyon kedvesek az emberek, egy jót beszélgettünk miközben körbe vezettek. A templomba cipő nélkül kell bemenni, és vigyázzatok arra, hogy nem illik felmenni az oltárhoz!
A családomat az autóban hagyva egyedül sétáltam el a templomhoz , ahol is éppen kezdődött a szertartás. Végignéztem, sőt részese is lettem, majd utána kerestem meg a jelszót. A ládát kicsit bátortalanul kerestem a bozótban, mivel a méhek fenyegetően zsongtak körülötte.Összességében jó élmény volt, mivel kicsit féltem, hogy tolakodóak lesznek az ottaniak, de egyáltalán nem.
A templom szépen ki van táblázva már egészen messziről is, így eltéveszteni sem lehet az irányt. :)
A templom körül éppen füvet nyírtak, de jöttünkre a tanya tulajdonosa azonnal odajött, mondta, hogy szívesen bemutatja a templomot. Mivel az egyik jelszórészletet egyébként is onnan kell megtudni, jól is jött a felajánlás. A templomba csak cipő nélkül szabad belépni (a hideg kövön télen nem lehet nagy élvezet álldogálni), bent egy teljesen egyszerű szoba van, a túlsó felén a szentély, függönnyel eltakarva. Pár percre elhúzták a függönyt, de fotózni nem tudtunk, mert egy hölgy jött, és vissza is húzta, valamilyen szertartás miatt. Így emlékezetből próbáltuk meg összerakni a jelszórészletet, de valamiért a Krisna kezében levő eszköz ugrott be... (A rejtői segítséget ezúton is köszönjük!)
Egy kissé hosszúra nyúlt előadás után elbúcsúztunk a tulajdonostól, ő visszament a házba, és mondta, hogy nyugodtan nézzünk szét a területen.
A ládát keresve azért kellemetlenül éreztük magunkat, talán jobb lenne valami semleges helyre rejteni a dobozt - így ugyanis a templomból is remekül odalátnak a rejtekhez...
Nagyon jó hely!
Először a ládát kerestem meg, kicsit fura érzés (de hangulatos) hason körbecsúszni egy bokorban egy ilyen helyen, miközben szól az ének a templomból. Ide később behívtak, megkínáltak sütivel is.
Nagyon barátságosak az ittlakók, egy rövid tájékoztatást kaptam a hely történetéről, plusz megkaptam a segítséget a jelszóhoz is. Cserében én is meséltem nekik a GPS-ről.
A szokásos "Hát ide sem jutottam volna el, ha nincs a geocaching"nagyon jellemző erre a ládára, tényleg nem esne útba nagyon :).
Pont belecsöppentünk egy nemzetközi öszzejövetelbe, volt nagy nyüzsgés, jövés-menés.A ládikáról tudtak természetessen és az engedélyükkel be is vetettem magam a "kicsit" szúrós bozótosba.
Nagyon kedvessek és barátságossak voltak az ottani "népek"velünk annak ellenére, hogy kicsit "kilógtunk" a sorból :) .Remélem nem zavartuk őket nagyon...Kösz a rejtést!
Nagyszerü hely az emberek kedvesek es nagyon barátságosak.
Meghivtak kiadós reggelire is és elmesélték hitük vallásuk lenyegét, ami tulajdonképpen nagyon érdekes. Mostmár értem hogy miert kovetik milliok a hindu vallást sok nagyon jo elem van benne.
Mistikus nyugalmat árasztó csodálatos csodálatos hely!
Már tudtak a geocaching-rol es szivélyesen mutattak a bokrocsoportra ahol, mondtak arra szoktak az emberek keresgélni. A doboz rejtetlenul van a bokorban, mindenki tud rolla de senki nem nyul hozza. Ez Mo.-on nem jellemző ....
Nagyon köszönöm a rejtonek hogy a cachal oda vezetett bennünket nagyszerü elménnyel lettünk ismét gazdagabbak!!
Tamas es Marianne
Sikerült egy ünnepnapot kifognunk. Jó oldala: rendkívül kedves fogadtatás, tájékoztatás, még az amúgy éppen zárva tartó szentélyt is megnézhettük, Krisnastul, Radharánistul + szíves etetés, itatás. Rossz oldala: Olyan forgalom volt a kertben, hogy nem mertük a megtalált bokor mélyére hatolni - kissé túl feltűnőek lettünk volna...
Negyed egykor érkeztünk, így a templomot nyitva találtuk. Bent éppen szertartás volt. Ez abból állt, hogy a függöny be volt húzva az oltár előtt, de az ottlevő hölgy közölte velünk, hogy tíz perc múlva már széthúzhatja a függönyt. Addig mesélt nekünk a vallásáról és a templomról.
Fél egykor újabb szertartást kezdett, amit egy darabig néztünk is.
Három ládás hétvége asszonypajtással.
Könnyű megtalálás; bár 1-2 méterrel a várttól találtam meg. Nagyon szép, rendbenntartott környék. Az emberek nagyon kedvesek, segítőkészek és informatívak voltak. Még térdig voltam a bokorban, amikor kijött egy lány a templomból és mosolyogva kérdezte hogy: "na megvan?" Az időpontot úgy időzítettük, hogy sikeresen láttunk egy szertartást is. Bent egy ifjú (4 éves forma) leányzó 1-2 másodperces késéssel követte nagy társai válaszát, ami kedvesen vicces volt. A templom előtt egy picike tó található: a templomból kijövő szerzetes szemrebbenés nélkül ugrott fejest, ami mitagadás kiváltotta irigységemet a harmincakárhány fokos kánikulában. Van még egy aranyos fekete kutyus is akitől nem kell félni.
Web: 130 km pihentető alföldi kerekezés esőben GCTOBU és GC9FVE megpróbáltatásai után a Kecskemét - Méntelek - Hetényegyháza - Kecskemét (vasút Kecskeméttől Csengeléig) - Csengele - Kiskunmajsa - Forráskút - Balástya - Ópusztaszer - Kistelek útvonalon. Szebbnél szebb helyek, minden elérhető kerékpárral, csak az eső esett váltakozó intenzitással.
A mai ládák közül ennél az egynél volt kockázat a jelszóval, hogy nem tudok bemenni a templomba. Sajnos tényleg zárva volt 14 óra körül (GC56NE esett először útba). Épp száradt a Technokol a matrica alatt, amikor telefonos segítség érkezett Mikulás személyében :-). Azért hívott, mert reggel látott Kecskeméten. Elbeszélgettünk, aztán rávezetett a 2. jelszórészletre :-).
A templom és környezete szépen gondozott, nyugalmat áraszt. Bár én nem ismerek semmit a hinduizmusból, annyi itt is látszott, hogy elmélkedő életszemlélet ez is.
A hely körbejárása után esőben indultam tovább a mai utolsó állomásra, Ópusztaszerre.
NEm gondoltam volna, hogy első geoládámat azon templomnál fogom megtalálni, amelynek az avatásán/felszentelésén is részt vettünk. Feltétlenül ajánlom mindenkinek ezt a helyet! Nagyon kedvesek az emberek, élvezet ott eltölteni egy kis időt!
Köszönöm!
A templomhoz vezető bekötőút előtt elautózva feltünt a templomhoz vezető utat jelző tábla. A tempomnál a semmiből hirtelen előkerülő szerzetes (?) hölgy fogadott , aki látva kezemben a GPS-t máris tudta mi járatban vagyok. Megmutatta az amúgy belülről elég puritán templomot. A ládát csak másodszori nekifutásra sikerült megtalálnom, mivel két helyen is vezet a bozótba kesserösvény.
Csodálatos hely. Éppen a templom nyitvatartási idejében értem oda, igy aztán bebocsátást kaptam. A hölgyel jó háromnegyed órát beszélgettem. Szimpatikus vallás bár van egy-két kitétele ami alapján én nem tudnám felvállalni, a többi része meg megdöbbentő hasonlatosságot mutat avval ahogy én látom a világot. A hölgy tisztában volt a ládázással, és úgy tünt, örülnek is neki, hogy ezen az uton is népszerüsitik őket.
Több napos Csongrád megyei családi túra ládakeresésekkel fűszerezve. Ébredő természet, napsütés, messze-távolban a látóhatár teljes köre, fácánok, nyulak, rókák, őzek óvatos társasága, egyszóval tökéletes kikapcsolódás mindennapjaink mai bolondériájából. Begyűjtöttünk 16 ládát, voltak közöttük emlékezetesek, de a tavaszi hangulatban még a szerényebbek is felértékelődtek szemünkben.
Mégérte eljönni ide. Szép helyen egy szemet gyönyörködtető meghitt kis templom.
Kedves, fiatal lány fogadott minket, és megmutatta belülről is az épületet. Radharáni istennő sajnos épp pihent, mi pedig nem szerettük volna megzavarni a függöny mögé kukkantással. A láda megtalálása után a jelszó is könnyen összeállt, könnyen kitaláltuk, mit tarthat az istennő a kezében. A
Tegnap délután kinéztünk a templomhoz, pótolni végre az elveszettnek kikiáltott ládát. Persze, A LÁDA SÉRTETLENÜL PIHENT a bokor tövében egy ügyes, de geoládásznak azonnal feltűnő fűálca alatt (ejnye-bejnye azoknak, akik nem találták meg!). Azért kicseréltem az új, nagyobb ládára, új logbookkal, ha már olyan szépen összeraktam otthon. Sőt, a képen szereplő ajándékok mellett még a régi láda kincseit is beletettem. A koordinátákat is pontosítottam. Az útépítő munkások elmentek már, a bekötőút jól járható aszfaltúttá vált ismét. Tehát lehet és érdemes keresni!
Télies tekergés 10/5.
Helyenként sűrű ködben, harapós hidegben (-7 fok) utaztam le, a mellékutakat jégpáncél fedte. Később kiengedett a fagy, de maradt annyi hó a földutakon, hogy nagy batár luxus-tesztkocsimmal jól elboldogultam rajtuk, sár nélkül megúsztam az egészet. Mindegyik mai láda könnyen elérhető, többé-kevésbé drive-in volt. Az utolsó három, és a hazaút, megint sötétben.
A béke szigete! Már az útról leforduláskor barátságosan üdvözölt egy kis csoport, köztük egy messziről érkezett lelki vezetővel. Engem egy szerzetes kísért végig, nagyon kedvesen. Az ott látott emberek derűje hitelessé tette számomra az egészet. A láda sajnos eltűnt, a rejtekbokor melltt viszont némi szemét jelent meg - idegenek műve lehet. Jutka mondta meg a jelszórészt, köszönöm!
Húúú, nem semmi ez a templom itt a "világ végén" nagyon kedves volt a hölgy benn, elmondott egy csomó mindent a templomról, a vallásról, a közösségről... simán elhúzta az oltárt rejtő függönyt és csak mosolygott, mikor kiejtettük a szánkon, hogy "geocaching" :)) és ugyanonnan származik, ahol én is lakom :))
Johnny kutya jót bohóckodott a kinti fekete kuttyal, míg mi benn voltunk, jó nyálas is lett, de mindkettő :)
Köszönjük, hogy ide is eljutottunk!
Eddig nem is gondoltuk, hogy van hindu templom hazánkban. Ez a láda ezt is bemutatta. Nagyon rendes volt a templom örzője. Ahogy odaértünk, már tudta, hogy kesserek vagyunk. A függönyt is elhúzta az oltár előtt.
.....és ami Zsorzs leírásából kimaradt: sütőtök lekvár és sütőtök puding receptet is kaptunk és szíves invitálást a november 2.-i budapesti indiai közösség ünnepére. Akit érdekel Bp. Böszörményi u.13-15.szám alatt a Bio boltban tartják a Fény Ünnepét november 2.-án este 19-kor.keva
Érkezés után keva bevetette magát az építménybe a kísérővel, míg én fényképezést színlelve túrtam a bokrot. Mivel a templomból rálátni a bokrosra, óvatosnak kellett lenni. Néhányszor körbejártam a bokrot, míg végül a templom felöli oldalán, kb. 1 m-re a bokros szélétől megpillantottam a fekete zacskót. Már csak virágfényképezés helyzetet kellett felvenni és gyorsan logolni. Visszarejtés után bakancs le, irány a templom. Kellemes padlófűtés van odabent, így a mezitlábas séta sem volt kellemetlen. Nagyot beszélgettünk a "gondnokkal", kaptunk valami frissen elkészített süteményt, prospektusokat, aztán irány tovább. Érdekes hely, érdemes ide ellátogatni!
Sajnos a doboz nem lett meg, pedig hosszu idon at turtam a szuros bokrot. Kozben masok is erkeztek a templom kozelebe, igy nem lehetett feltunes nelkul keresni, abbahagytam. Mindezek elott meglatogattam a templom belsejet, es elbeszelgettem a templom gazdajaval. Nagyon kedves volt, az oltart takaro fuggonyt is elhuzta, lattam mindent, ami kell. Most a ladagazda joindulatara bizom magam. Azert teszek fel ide kepeket, de csk olyanokat, amik nem arulkodnak a benn megszerezheto jelszoreszletrol. [wapon beküldött szöveg]
Sajnos az odavezető utat az autópályaépítők tönkretették (Pedig még busz is jár, naponta kétszer). A templomot könnyen megtaláltuk (főleg, hogy ki is van táblázva). Először a ládának ugrottunk neki, ami gyorsan meglett, bár meglepődtünk hogy ilyen közel van a templomhoz. Úgy időzítettünk, hogy 12-re odaérjünk, így bejutottunk, ahol egy hölggyel elbeszélgetve megkérdeztük a jelszó második részét, mivel az oltár el volt függönyözve. Tudott a ládáról, olvasta már a neten is, de még soha nem kereste. Meghívott a szertartásra, ahol tűz által megtisztultunk valamint víz által szellemileg tiszták lettünk. Vagy valami ilyesmi...sajnos nem figyeltünk eléggé, mert elvarázsolt a hely szelleme. Jó egy órát elidőzve mentünk tovább a GCMORA-hoz.
Névnapi ajándék, az első igazi "saját" megtalálás. Igaz a templomba nem tudtuk bemennni, mert rengetegen voltak - bentlakásos hét volt - a segítségért köszke a rejtőnek.
A legjobb: rengeteg ember sétálgat, mi túrjuk a bokrot, ÉS senki nem kérdezte mit keresünk mi ott, mindenki a saját dolgával foglalkozott, ez irigylésre méltó, követendő példa.
Nem volt szerencsénk ennél a ládánál... Kezdődött azzal, hogy kb. 3 km-el a cél előtt lemerült a GPS-ünk. De ennek ellenére a templomot azért könnyen megtaláltuk. Viszont a ládával már gondban voltunk! Hiába kerestük a bokrokban a templom körül, nem találtuk sehol sem. (A rejtővel történt egyeztetés után persze kiderült, hogy csak ott nem kerestük igazán, ahol valójában volt.) Ezek után mivel már annyira koszosak voltunk a bokrok feltúrása után, nem kívánkoztunk emberek közé, csak a templom ablakán szerettük volna megnézni a szobrot (a templom zárva is volt), de ezt egy függöny takarta. A 16:30-kor kezdődő szertartást pedig a már említett okok miatt inkább kihagytuk.
Ezúton köszönjük az elrejtő segítségét, és megértését!
[wapon beküldött szöveg] Szép templom, kedves emberek. A szomszéd tanyán dolgozó férfi már messziről köszönt: Szintén a dobozt keresi!?? Megkeresni azért nekem sem segített, de igy is könnyen meglett. Az istennő kezében most éppen nem volt semmi, de azért elárulták mit kellett volna tartania.
A nagy fekete kutya neve Lord (és egészen barátságos volt így nappal, a gazdája oldalán), a kicsi fekete kutya neve Kormi (ő nagyon hangos és morcos, bár a mérete nem túl félelmetes).
A kutyák gazdája kedvesen körbekaluzolt minket, azt persze nem árulta el, hogy hol a láda :)
Fűkocka logjához: A fekete kutya nem bánt, csak ugat! Főleg, ha tisztességesen "haribol"-lal köszönti az ember - ez a vaisnavák köszönése, és a kutya persze ezt érti :))). A templomban pedig mindig szívesen látják a vendégeket, nyugodtan bemehettek, ha van ott valaki.
Szép havas sötétség. A kis templom, mint egy gyöngyszem. Sejtelmes világosság szűrődött ki belőle. Gondoltam, hangulatvilágítás, vagy biztonsági okokból. közel mentem, az oltár kivilágítva. befényképeztem. a következő fotós pózt kerestem és megmozdult valami. mozdulatlanul imádkozott bent valaki, akit addig észre sem vettem. egy fekete nagy kutya ugatott hol közelebb, hol távolabbról. Mire a bokroshoz értem, a kutya is közel jött. Bementem a cserjés közepébe, de keresgélni nem mertem, mert nem volt menekülési út. inkább visszaültem a kocsiba és ott hagytam a helyszínt. Majd legközelebb....
Sikerült több, mint egy órát beszélgetnünk egy hívővel, nagyon kedves volt. Nagyon megtetszett a hely. Köszönett érte. (Bár Radharáni istennő éppen semmit nem tartott a kezében és végül meg kellett kérdeznünk, hogy mit szokott tartani, mire vendéglátónk elmoindta és bevallotta, hogy most éppen elfelejtette beletenni.
A megközelítés az autópálya építés miatt kicsit macerás, de ha elvonulnak az építők újra visszaállhat az eredeti idilli állapot ami méltó a templomhoz és persze a ládához.
Nagyon szép időnk volt így ezen a nyári szombaton. A templom nagyon szép! Sosem hallottunk róla és így nem is kereshettük fel. Fél 5-re értünk oda, éppen egy szertartás kezdődött, de ezt mi csak kívülről néztük végig, mert a templom be volt zárva. A jelszó második felét az első tudatában nem volt nehéz kitalálni. Köszönet Jutkának ezért a ládikóért! (2-2 :))
Ilyen helyen sem jártam még. A leírás alapján időre érkezve 18:52. (Ki is maradt egy közeli doboz a csúszás miatt, de majd megvár.) Jön egy ember, előre köszön, megy tovább a templom felé. Két perc múlva egy másik szintén... Barátságosság maximumon. Nem is jöttek többen, mert mint kiderült valami bükki jóga táborba ment minden környékbeli krisnás, kivéve azok, akik máshova.
Itt is le kell venni a cipőt, mint más indiai templomokban, lásd. Verne: 80 nap alatt a föld körül... Az emberke adott párnát, hogy legyen min ücsörögni. Aztán mondta, hogy szertartás lesz, és szinte bocsánatkérően mondta, hogy most énekelni fog, mintha attól félne, hogy meg fog bántani vele. A szertatást nem igazán értettem, de a zene a csengők és a táncot jelképező szobrok biztosan összefüggnek. Ők úgy látszik így áldoznak az isteneknek. Szerintem kicsit fárasztó lehet, hogy 2-en tartanak ügyeletet és napi 4 szertartást, de életforma kérdése az egész. Becsülendő, hogy időnként elmondta, mi mért van, felajánlotta a csatlakozást, de nem "erőszakkal" és egy szóval sem térített.
A végén még mesélt ezt-azt, pl. étkezési szokásokról... Aztán kérdésre megmutatta az istennőt, ha nem mutatja hibás tippel távoztam volna.
Az élet és a vallás furcsa kapcsolatát mutatja, hogy az ablakon kipillantva kiszaladt elkergetni a tehenet, mert megevett egy akácfát... (Én úgy hallottam, hogy az indiaiak mindent megengednek a (szent)teheneknek, de hát hát itt ez van...)
Emberünk egyébként tudja, hogy merre van a doboz, mert már hallotta, de bevallása szerint még nem nézte meg. Jó érzés, hogy vannak olyan emberek az országban, akik tiszteletben tartják mások játékát. Különben nem teljesen érti játékunkat, de azt látja, hogy néha kisebb-nagyobb csapatok jelennek meg nála...
Élmény volt a láda, vagyis a templom.
Nagyon barátságosak a hívők, meghívtak a szertartásukra is, sőt még a láda keresésben is segített az egyik fiatalember. Szükség is volt rá, mert én a leírásnak megfelelően, bevetettem magam a bokor közepébe:-) Nem kellett volna....
A láda valóban elég rossz álapotban volt, ezért kicseréltem a zacskóval együtt. Sajnos a nálam levő doboz kisebb mint a korábbi, ezért néhány elázott dolgot selejteznem kellett belőle. Ez most így egy darabig kitart remélem.
Köszönöm neked Jutka, hogy "elvezettél" erre a helyre ! A szertartás annyira megfogott, hogy egyszer elhozom ide a családomat is.
Kicsi a bokor, de jól rejti a ládát. Sajnos a templomba nem tudtunk bemenni, mivel a mai sárdagasztásunk után nem voltunk szalonképesek, de egy kedves hívő elárulta a jelszó második felét.
Kellemes tavaszi idő volt. A tanyából egy kíváncsi szempár figyelte, hogy mit is keresek a bozótosban. A jelszó első felének ismeretében sikerült kitalálnom, hogy mit is tarthat általában a kezében Radharáni. Azért kellett ilyen úthoz folyamodnom mert olyan időszakban érkeztem amikor a templom zárva volt. A templomot körülölelő rét gyönyörűen zöldell. Csak a tehénlepényekre kellett vigyázni. :-)) A láda sajnos beázott. Kérem, hogy a következő kincsvadász hozzon magával valamilyen műanyag táskát és cserélje le a régit. Nálam nem volt.
Jó régen tervezzük már felkeresni ezt a ládát. Tipikus olyan hely, amit véletlenül sem fedeznék fel a geocaching nélkül. Olyan hideg volt! A ládára is vastag jégréteg volt fagyva. A jéghideg eső ráfagyott az utakra, nem kifejezetten kirándulóidőt fogtunk ki. Annál kellemesebb volt a templomban! Jó meleg, padlófűtés, mezítláb, törökülésben nézni végig a szertartást, jellegzetes indiai illatok...
Krisna szimpatizánsként nagyon örültünk, hogy a geocaching révén ezt a helyet is megismerhettük. A templom és környezete nagyon tetszett. Sajnáltuk, hogy a helybeliek közül senkivel nem találkoztunk. Így nem tudtuk megnézni (csak kitalálni), hogy mit tart Radharani a kezében. Köszönjük!
Mari és János
2005.02.12-én Szegedről hazafelé újra idelátogattunk.
Egy szép nap szép befejezése volt ez a ládika. Megérkezve még a templomot csodáltuk amikor egy szerzetes sietett elénk. Sokat beszélgettünk, a templomról, a hitről. Mutattak fotókat az életükről. Együtt mentünk megkeresni a ládikát, mert mint kiderült kisérőnk még nem is látta. Majd meghivtak egy szertartásra, énekeltek, zenéltek. Ámulattal hallgattuk ahogy egy kisleány igazi átéléssel dobolt. A végén jelképes gyümölcsöt kaptunk. De a lényeg az a béke és szeretet volt amit az egész hely sugárzott... Köszönjük!
Gyönyörű időben volt szerencsénk meglátogatni a templom környékét. Sajnos bejutni nem tudtunk. Kivülről ugyan leskelődtünk és azt gondoltuk, megfejtettük, mit tart az istennő a kezében, de ez a jelszó beírásakor hibásnak bizonyult. Jutkától kaptuk meg e-mail-ben a szükséges segítséget. Ezúttal is köszönöm szépen!
Ami a ládát illeti, kicsit meglepett pőresége. Már messziről áttetszik a bokrok közül. Úgy látszik azonban, egy ilyen helyen a ládát a földöntúliak is védik, szigorú titoktarás nélkül sem kél lába. És ez jó!
Megérte letérni az 5-ös útról! Köszönjük.
A láda beázott, de a "romlandó" dolgok nem lettek vizesek, mert a tasakba nem ment víz. Kiszárítottuk a ládát és jól becsuktuk.
Mi is beszélgettünk az itteniekkel, nagyon kedvesek. Valami nagy ünnepre készülnek, ami holnap lesz. Szép színfoltja ez a magyar pusztának. Köszönet a rejtőnek.
Ez volt az elso kezzelfoghato ladika-megtalalasunk, amiert raadasul negykezlab kellett bemasznom egy bokorba... :) Nagyon nagy elmeny volt, koszonjuk! :)
Köszönöm Mudmannek és Barbárkának a láda karbantartását! Azért majd kinézek rá a közeljövőben, egy újabb katicával :) Ami Radharanit illeti, úgy látszik, épp elhanyagolták szegényt... :(
A láda hamar meglett, ilyen helyen tényleg nem nagyon szükséges a komoly álcázás. Sajnos be volt ázva a ládikó, de szerencsére az erre érzékeny dolgok nem az alján voltak. A vizet kiöntöttük és minden ázós cuccot bebugyoláltunk egy simítózáras zacseszbe.
Tettünk bele még ajándékokat is, a kicsi katicát pedig magunkhoz vettük.
Aztán irány a templom.
Nem is volt semmi Radharani kezében, de roppant tudásunkkal megoldottuk a rejtvényt.
A templom nagyon tetszett, gyönyörűen belesimul az alföldi tájba.
Bent kicsit hüvös volt, még nem fűtenek. Nagyon kedves emberek ők, jót beszélgettünk és még az oltárt is megmutatták nekünk.
Ötletes a nyári szabadtéri istentisztelet helye a forgatható szentély-jel.
Barbárka&Mudman
Megane Klub-béli barátaimmal elkövetett második megtalálásunk az éjszaka folyamán. A láda előkerítése után csapatfotót próbáltunk gyártani, majd rituálisan meghallgattuk a Tudósok zenekar Apa kocsit hajt c. örökérvényű művét, ha már véletlenül nálunk volt. :)
A templom nagyon bájos, kész csoda, hogy még nem hordták szét a barbárok.
Szep hely. Geoeger bekoltozott a ladaba. [wapon beküldött szöveg]
A Megane Klub találkozójára menet ejtettük útba Tuziékkal a templomot. A láda megtalálása nagyon könnyű volt, virított a bokorból. Egy kicsit jobban álcáztuk.
A jelszó második részével szerencsénk, pár perc várakozás után elhúzták a függönyt.
Nagyon kellemes, szép kis templom.
Másnap a Magpet-féle társasággal ismét visszatértem ide éjszakai ládázás keretében.
Szegedi munka után vadásztuk le ezt a ládát.
Nagyon szép kis templom, nyagyon tetszett mind a hármunknak.
Be sajnos nem tudtunk menni, pont nem értünk oda a nyitvatartási időben. Másfél órát nem vártunk. Bocs, de kitaláltuk a mádosik részt
Könnyű rejtés, bár a bokrok jó szúrósak, nem kímélnek, de elviselhető.
Ki: Szív alakú gyertya. Be: Porcelán kiscsibe fűszertartók szalmatálcán.
A templom tényleg nagyon szép! Sajnos ünnepség éppen nem volt, így sütit vagy palacsintát nem kaptunk, de éppen volt bent egy fiatal srác és megmutatta nekünk az oltárt és beszülgettünk egy jót a vaisnavizmusról, a faluról meg a geocachingr?l. El is kísért minket a ládikáig. A méretes bikával mi is találkoztunk a láda mellett, de már elég öreg és ki is van kasztrálva szegénykém (brrrr...), így csak búsan-nyugodtan bámult minket. A ládikában talált kisautónak az aprónép nagyon örült, így elhoztuk, cserébe hagytunk egy szép gyertyát és egy (már forgalomból kivont) finn 10 márkást (hátha gy?jti valaki).
Anett találta meg. Nagyon szép meghitt, nyugodt környezet. Egy csendes sziget a dübörgő világban. Az itt lakók segítőkészen megmutatták a templomot, elmondták a vallásuk lényegét. A bokrot azonnal megtaláltuk, de a láda benne, mint tű a szénakazalban. De meglett, rengeteg ajándékkal.
Könnyen megtaláltuk a templomot, meg a ládát is. Mindkettőt megvizsgáltuk belülről is, bár az előbbinél pont lekéstünk a szertartásról. Palacsintát azért kaptunk meg láttunk egy szép nagy ökröt, meg egy pávát is, de teknősbékákat nem, pedig állítólag vannak. Szép, nyugodt környék, és nagyon kedves volt a fogadtatás.
A megtaláláskor a tüskés közegre vonatkozó megjegyzéssel és az arra való reakciókkal kapcsolatban: aznap Szegeden voltunk egy társadalmi (-sági) eseményen, öltönyben, nyakkendőben. Innen hazafelé látogattuk meg a templomot, és ehhez az öltözethez képest volt egy kicsit szúrós a láda rejteke. Nem is annyira a láda kihalászása, mint annak "illő módon" való visszarejtése okozta a gondot.
Gyuri
Az ottlévők nyitottak voltak minden kérdés megválaszolására, tetszett, hogy a ládáról tudnak, legyintettek, keressem csak.
Csak a bika zavart, aki nem volt megkötve, viszont baromi nagy volt és közel.
Apa
Ha valaki a közelben jár, (pld. az 5-ös úton), ne hagyja ki a ládát, megéri a kitérőt. Autóból kiszállás után óvatosan közelítettünk a láda felé, mert a közelben dolgozott két ember. Naivak voltunk, ugyanis mint kiderült a Nandafalvai hindu közösség tagjai voltak, és ahogy a közvetlen közelbe értünk a "kincskeresők?" kérdéssel fogadtak. Az igen választ és bennünket örömmel és kedvesen fogadták, és egyikük odajött hozzánk. A továbbiakban így tulajdonképpen közösen ténykedtünk, én kivettem a ládát a bokorból, megnéztük a tartalmát, adminisztráltam, közben beszélgettünk egy kicsit. Mi kérdeztünk a templomról, a közösségről és a vallásról, "házigazdánk" pedig kérdezett minket a geocachingről. Megmutattam a logbook-ot, hány kincsvadász volt már itt, és mikor stb...Volt, akikre emlékeztek (ÉvaSanKri és Mihul), és volt, akikkel nem találkoztak.
Nos, a láda rejtése és álcázása valóban nem a klasszikus, de a helyszín sem az. Így, hogy nincs rajta hó, és nem zöldell még a természet, valóban eléggé szem előtt van a bokor közepén, de én teljesen biztos vagyok benne, hogy illetéktelenek nem férnek hozzá, a helyiek pedig szintén nem nyúlnak hozzá, úgy ahogy Jutka írja, és mi is tapasztaltuk. A bokor valóban egy kicsit tüskés, bár én gyakorló bozótjáró vagyok és semmi bajom nem volt vele, de nem olyan veszélyes másnak sem szerintem.
Amint végeztünk a láda körüli tevékenységgel, a cipő levétele után bemehettünk a templomba, amit ezúton is köszönünk, hiszen nem nyitvatartási időben mentünk. A kívülről is barátságos templom belsejének megtekintése közben a vallásról, a szertartásokról kaptunk egy kis ismertetést, és ezen túl is egy-két érdekességet megtudtunk. Ilyen volt az, hogy az oltár 180 fokkal elforgatható, így jó időben a templom mögött, szabadtéren is végezhetők a szertartások. Vagy hogy nemrégiben Equador-ból is jártak hindu vendégek a templomban.
Egy baki sajnos becsúszott a jelszónál, én ugyanis az oltár közepén lévő istennőre koncentráltam, és nem ő Radharáni, erre figyeljetek.
Nagyon tetszett a hely, köszönet érte Jutkának (külön köszönet a jelszó pontosításáért), a hindu közösségnek, akik lehetővé tették a rejtést, és szívesen látnak mindenkit. A honlapjuk: Nandafalva
Megnéztem a ládát, teljesen rendben van, ki sem kellett egészíteni ajándékkal, annyi van benne! Álcája valóban nem volt, de hát ilyen a tél... Kemény volt az élet ott mostanában, de az arrafelé megforduló emberek soha nem nyúlnának semmihez, ami nem az övék; a geoládáról arrafelé többen is tudnak, örülnek neki, s az teljes biztonságban van ott mindenféle álca nélkül is. Mindenesetre igyekeztem betakargatni a rendelkezésre álló száraz fűvel, levéllel, ággal, mert a szabály az szabály...:) (Jalsonak: De mihez kell itt laposkúszás? És hány sokkal szúrósabb rejtek van (l. pl. a borókás rejtekhelyeket))!
Nyugis hely, szép és érdekes templom, kedves hölgy, aki felvilágosít, miután kicsilingelte magát. Mindenképpen érdemes volt Szegedről Budapestre hazajövet egy kis kitérőt tenni. A láda minden álca nélkül pihent a szúrós bokorban, mi pedig éppen nem voltunk laposkúszásra öltözködve, ezért a kihalászás és visszahelyezés után csak az eredeti álcát tudtuk visszaállítani. Sorry.
Ildi és Gyuri
A reggeli M5 baleset miatt (no meg Prudence a Pingvinlány miatt) lekéstük a hivatalos nyitvatartást. Szerencsénkre egy éppen ott foglalatoskodó fiatalember megmutatott minden fontos dolgot, megtudtuk, hogy általában mit tart a kezében. ( Ma üres kézzel fogadott bennünket.) Tényleg roppant szívélyes fogadtatásban volt részünk, megkínáltak bennünket egy saját készítésű, frissen sütött zsemlével - nagyon jól esett. Mindkét értelemben.
Érdekes hely, nem tudtuk, hogy van ilyen az alföldön, ráadásul Szegedhez egészen közel. Köszi Jutka! Sajnos rossz időben érkeztünk, nem volt senki a környéken és nem akartuk őket zavarni a házakban. Ide még biztos, hogy visszajövünk, hogy lássunk egy szertartást is. Találkoztunk egy jámbornak tűnő, de hatalmas bikával. Végig szemmel tartott minket, míg ajándékot cseréltünk. Elhoztunk egy illatos gyertyát, hagytunk ott cserébe egy kis agyag hangszert, muzsikáljatok vele szépen!
Szuper! Ez a geoláda valóban eléri szándékát, miszerint olyan új helyet ismertet meg az arra tévedővel, amiről addig fogalma sem volt.
Épp egy hindu ünnepség végére értünk oda. Megtapasztaltuk a helyiek vendégszeretetét, még az ünnepi sütiből is kaptunk, mindeközben rövid ismertetőt hallgattunk a hely jelentőségéről. Egy kedves kis közösséget sikerült ezzel a ládával megismernünk.
Köszönet az elrejtőnek, valóban nem mindennapi élmény volt számunkra. A cd-t elhoztam a ládikából, azt hallgatom, miközben ezt írom. Legalább erről mindig eszembe jut ez a hely.