WAP: Csévharaszt ÉNY-i végéből lehet megközelíteni a ládát a GPS által kijelölt iránynak megfelelő piros túristajelzés, földút és vadcsapások egyikén 1,5 km sétával. A doboz egy boróka-bokor tövében találod. A ládába TravelBug helyezhető.
Pótjelszó az elágazásban lévő tábla hátulján. N 47° 17,277' E 19° 23,554' 130 m [GCBoro+pótjelszó]
Az útbaeső "Tartós szegfű" tábla hátulján is fel van írva a jelszó. N 47° 17,742' E 19° 23,602' 130 m [GCBoro+pótjelszó]
.com-on: GCCE93
WEB: Ezt a geoládát a Csévharaszt község határában elhelyezkedő Csévi ősborókás tájvédelmi (természetvédelmi - ribizli!)körzetben helyeztem el. Ez az egyedülálló természetes növénytársulás Magyarországon igen kevés helyen maradt meg sajnos. A Csévi ősborókás érintetlenségét valószínűleg az elzártsága, nehéz megközelíthetősége okozta. A homokdombokon megkapaszkodó növényzet olyan nyugalmat kölcsönöz a tájnak, melyet szerintem látni, érezni kell.
A ládát szerintem legegyszerűbben Csévharaszt ÉNY-i végéből lehet megközelíteni. Az autót itt érdemes hagyni. N 47° 17,745' E 19° 23,610' 130 m [GCBoro+parkoló]
Innen már kizárólag gyalog 1,5 kilométeres sétával eljuthatsz a ládáig. Kérem, hogy kerékpárral a védettség és a mély homok miatt ne menjetek tovább! Javaslom, hogy a piros jelzésen menjetek el a láda közelébe. Innen csak néhány erdei dombocska okozhat gondot. A megközelítés nehézségét az okozza, hogy a terület nagyon kevés irányból járható be.
Nem javaslom, hogy toronyirányt vágjatok neki az erdőnek, mert helyenként áthatolhatatlan növényi falba lehet ütközni (a természet legyőzhetetlen!). Örömmel láttam, hogy a borókást jóval kevésbé lepte el a szemét, mint más erdőket (valószínűleg a nehéz megközelítés riasztja el a szemetelőket).
Maga a láda a terület egyik legmagasabb ligetes dombjának tetején, annak NY-i szélén kapott helyet egy lehajlott boróka csoport ágai közt. A doboz egy normál méretű kék fedelű műanyag konyhai ládikó.
Képeket köszönöm Porgesz-nek!
Kellemes sétát!
Állapot: kereshető
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Valaki írta, hogy néha a rövidebb a több, és mennyire igaza van.
Először mi is toronyiránt indultunk neki egy lovarda mögül, de hamar fel kellett adnunk. Utána hónapokig csak nézegettünk, na ma jött el az ideje!
Legyünk túl rajta, nem nagyon volt kedvem!
És mekkorát csalódtam a + irányba!
Követtük az utasításokat, és egy nagyon jót sétáltunk, gyönyörű időben, gyönyörű helyszínen.
Majdnem végig széles út, az utolsó kb 200 m ösvényes.
Köszönjük! Szuper volt!
A láda rendben! [Geoládák v4.1.2]
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést!
Kalandosra sikerült a keresés, olyat is láttunk közben, amit nem akartunk... Javaslom, tényleg ne térjetek le a kijelölt ösvényről (még az is lehet, hogy előbb odaértek) :) [Geoládák v4.0.3]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Ismét egy teljesen meglepő hely az Alföldön.
A ládának csak a fedele volt meg, egy zacskóba csomagolva, a logbookkal. Nem volt nálam javítókészlet, kérem valamelyik következő játékost, próbálja gyógyítani!
Sajnos a ládánál hűlt helye, a belseje megvan, benne van a rejtekben, így a jelszót le lehetett olvasni :( De, Köszönjük szépen a bemutatást, jót kirándultunk így húsvét előtt! Szilvi és Szaddám az amstaffkutyus [Geoládák v3.12.10]
Gyönyörű kirándulóhely. Felejthetetlen fauna. Olyan növényeket láttam mint még soha, pedig nem ez volt az első természetjárásunk. A ládát nem sikerült megérinteni, mégis felejthetetlen élménnyel távoztunk. Ha segítséggel is, de a pótjelszóval tudtunk logolni.
KÖSZÖNJÜK AZ ÉLMÉNYT ÉS A REJTÉST.
Szuper hely, olyan mint otthon a Strázsa-hegy ládánk.
A homokban bokáig süllyedtünk. Mi lehetett itt nyáron, amikor eső sem volt?!
Bicajozni akartam, de feladtam :)
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Ez egy fantasztikus láda! Csodás a környezet, jó kis túra volt. 3 gyerekkel, nagymamával, piknikkel. Csodás szombat délután!
08.21-én pótolták a ládát, feltöltve várja a kincskeresőket.
Köszönjük mégegyszer! Manev Család [Geoládák v3.12.10]
A borókásban megejtett túra során kerestük fel a ládát, de sajnos a helyen, ahová a GPS vezetett, nem találtuk. A pótjelszó természetesen segített, köszönjük a rejtést!
Pótjelszóval logoltunk, a koordinátán lévő egyéttelműnek tűnő boróka-barlangban nem találtuk a dobozt.. A táj gyönyörű, még így aszályos időben is :) [Geoládák v3.12.11_dev]
Megtaláltuk! Szuper környezet, fantasztikus rejtés. Köszönjük a rejtést, az eddigi legjobb geoládás kirándulásunk volt a mai! Egy potyautast itt hagytunk.
Egy érdeklődő kölyökkutyával nehezített séta ezen a szép téli, de napsütéses napon.
Tetszett a hely, bár nyáron a nagy melegben igazi kihívás lehet ez a táj.
Köszi
Megtaláltuk. Köszönjük a lehetőséget. [g:hu 1.6.4]
A GCFAOR pontjaitól sétáltunk el ehhez a rejtéshez. Nagyon tetszett a környék, szeretjük a hasonló helyeket. Ma velünk tartott Pogánypeti játékostársunk is. A túra vége tíz kilométer lett.
Mai napunk második ládája, bár a fiúknak ez már megvolt. Én a borókást nagyon szeretem, még akkor is ha nagyon szúr. Hosszú éveken keresztül versenyeztem ilyen terepen, amikor még aktív tájfutó voltam. Ez a hely is nagyszerű versenyterep lehetne. A láda könnyen meglett, köszi a rejtést!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.9.6]
Húsvét hétfői ládázásunk. 6/5.
Kalandos földutakon való autós ládázgatás (GCPIK, GCViBo, GCKKCS, GCCSEV) után érkeztünk meg a mai tervezett 10 km-es gyalogos kiránduláshoz.
Ezt a ládát összekötöttük GCFAOR ládával. Először a borókást kerestük fel, szép napos időben "gyűrtük" le a homokos utat.
Szép környezet, nagy forgalom volt ma a környéken, és ahogy látjuk a ládánál is...
Irány GCFAOR pontjai...
Nagyon szép vadregényes helyen van.A családommal már többször jártunk erre de geoládát most előszőr kerestünk.Nagyon tettszett.Megtaláltuk, köszönjük a rejtést! [Geoládák v3.9.6]
Megtaláltam. Köszönöm. :) Mára csak egy laza sétálós túrát terveztünk, de végül 25 km kerekedett ki belőle. A láda nagyon szép helyet mutat be. Érdekes, hogy kilométerenként más-más erdőben találtam magam. Igazi patchwork táj ez itt.
Hát nagyon jó hangulata van a környéknek. Temérdek vadnyomot láttunk, lábujhegyen mentünk minden felé, aztán hazafelé az autónk elött ugrott meg két suta.... A láda hajszál pontosan a jelölt pontotn!!!!
28 km-es bringatúra kettesben. Kb. 1000 évvel ezelőtt már terepgyakorlaton jártam erre, de nem emlékeztem mennyire dimbes-dombos a hely. Leraktuk a bringát és gyalog kerestük meg a ládát. Kajáltunk, majd indultunk a GCFAOR pontjaiért. Köszönjük, jól esett itt járni!
Megtaláltam, köszönöm a lehetőséget. A többit majd otthonról! [g:hu 1.6.4]
Ez volt a mai napi 22 km-es gyalogtúrám harmadik, egyben legutolsó találata. Monor vasútállomásról indultam el 8:05-kor, és 12:55-re értem be Csévharasztra.
Ehhez a ládához -melyet a .com-on is belogoltam- a GCFAOR multi 1. pontjától gyalogoltam el. A láda könnyen megtalálható, a pótjelszó is jól olvasható, rendben a helyén van. A ládától egy gyalogösvényen sétáltam be a faluba, amely páratlan szépségű borókabokrok között vezetett. Útközben felmentem még a "Halesz" nevezetű magaslatra is, ahonnét jó kilátás nyílt a környékre, az ősborókásra...
Köszi a rejtést, tetszett! :)
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést! A borókás megközelítése nem egyszerű a süppedős homokos út miatt, de ilyen helyen még nem túráztunk az országban az biztos és boróka bokrot is most láttunk talán először. [Geoládák v3.5.4]
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést!
Az elrejtése ügyes, a helyszín gyönyörű!!
(A neonzöld fedelet kicsit betakartuk ágakkal, de így sem lesz nehéz a következőnek :) [Geoládák v3.3.2]
A megadott parkolóban raktuk le az autót és elsétáltunk a borókás dűnékhez. A feleségem útközben meg is kóstolta a boróka bogyót. Először az utunkba eső pótjelszót olvastam le, majd a ládát is megkerestem. Amíg a füzetbe írtam be magam, megérkezett a rejtés közelébe egy család és leültek a domb tetején megenni a szendvicseiket. Szerencsére nem láttak oda a rejtekhelyre.
Kis kitérés az úttól. A homokos alföldi tájban boróka is található. Úgy mint az akácos erdőrész, benne Trabant tetőlemez és W 353 limusine bal hátfal darab.
A láda helyét távolról nézve a GPS mutatta irány alapján eltaláltuk.
Áprilisi kánikulában. Hallani már a kakukk (cuculus canorus) és a búbos banka(upupa epops) hangjait. Utóbbi latin neve hűen adja vissza a madár furcsa "énekét".
Ez a változatos növényzettel borított táj jó terepet ad a tájfutáshoz.
A havazás miatt csak a pót jelszót kerestük meg, mert nem akartuk a természetvédelmi területet feltúrni. A havazásnak köszönhetően nagyon szép képeket tudtunk készíteni. Köszönjük a rejtést!
Szmájlira cserélve, mától ez is rám vigyorog. :-) [g:hu 1.6.1d]
A bringa több helyen elakadt a mély homokba, így néha tolással abszolváltam az oda-vissza utat. Tetszett a retro láda, örülök amikor ilyennel találkozok és még jó állapotban van.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v2.2.5]
Az autóbusz fordulótól indultam a borókásba.
Magam is meglepődtem, de ez valami csodaszép volt az ősz fényében játszva. Kis kerülővel jutottam a ládapontig. Kesser / vadösvényen vissza. A láda kilátszott, amennyire tőlem tellett álcáztam. Innen Kakucs felé indultam.
Nagyon hangulatos volt ezen a kissé borongós őszi délelőttön a környék. A parkolótól való induláskor galagonyát, kökényt és barna nyálkásgombát szedegettünk, aztán beértünk a borókás részre! A borókabokrok közt gyönyörű, apró virágú növénykék mindenütt. A geoládától távolodva találkoztunk egy szimpatikus fiatalemberrel, akiről kiderült, hogy botanikus és épp a borókás környékét jött fotózni, tanulmányozni: tőle tudtuk meg, hogy homoki madárkeserűfű a neve az apró szirmosoknak.
6 láda volt tervbe véve a mai napra, de máshogy alakultak a dolgok, és csak ezt találtuk meg.
Valamitől mind a ketten szédülni kezdtünk és nagyon kiszáradtunk. Egy kicsit leültünk pihenni, és folyamatosan pótoltuk a vízhiányt, majd amikor a szédülés enyhült, inkább visszafordultunk, és hazamentünk..
A hely egyébként meseszép és magával ragadó.
Megérte eljönni ide a történtek ellenére is!
Kicsi "Hajdú-Portya-fílinget" varázsoltunk ide, Pest megyébe, lakhelyünktől 40 percnyire. Autóval érkeztünk a kijelölt parkolóhoz, majd jó nagy kört tettünk az erdőben. Sok látnivalót nem láttunk, ami lett volna, arról is lemaradtunk, mivel valami nagyokos a bejáratot körbekerítette kerítéssel... ez kissé bosszantó volt, de így is nagyon jót sétáltunk. Köszönjük a rejtést!
Egy kis síkvédi kirándulás közben a Pótharaszti erdőségben. Már van arra felé sárga jelzésű túristaút is, nem csak a Pest Megyei Piros. Két őzet is láttunk eliszkolni az erdőben. Köszönjük a rejtést!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Családdal közös séte közben kerestük meg, a turistajelzésről letérve. A fiam első láda élménye volt. Nem volt könnyű dolgunk a sok egyforma bokor között. [Geoládák v2.2.3]
Ennél nyugisabb környéket ritkán talál az ember, 3 őzön kívül egy lélekkel sem találkoztunk. Csévharaszti séta közben begyűjtve (bár a leíráshoz képest azért a rejtés kicsit más, de elég egyértelmű). Köszönöm!
Egy kis kellemes séta keretében a feleségemmel meg 2 ismerőssel közösen levadászva. Szép volt a környék, de szerintem az igazi szépséget tavasszal-nyáron mutatja meg az erdő. Ilyenkor kopaszak a fák, és kicsit szürke a környék.
Nagyon szép hely, még ha meg is kell érte küzdeni.
A tekintélyes számú vadcsapásokból következtethetően, komoly vadforgalom lehet a környéken.
Köszönjük.
Már többször megtaláltuk, ezért gps nélkül is magabiztosan haladtam a rejtő borókabokorig és csalódottan tapasztaltam, hogy nincs ott a láda a szokott helyén.
Tuti, hogy jó helyen jártam!!! Rejtekre utaló ágak kupacát bezzeg láttam!
Szerintem arra csak a madár, meg a kesser jár, így nem értem! :(
Mi történhetett?
Nagyon szep a kornyek. Meg sosem jartunk erre, de megerte. Tenyleg nagyon bekes a hely. Egyetlen problema, hogy hajam, ruham tele lett borokalevellel, mire megtalaltuk a ladat.
Csodálatos ez a táj! A domborzat, a növények változatossága, a homok, a csend, mindez olyan, amit talán nem is láttam így együtt korábban. Jöv egy egylovas fogat is az úton. 18:42-kor logoltam, 23:35-re értem haza Budapesten. 4 óra 53 percre lakom ettől a mesebeli tájtól! :)
/536.
GCVOR utáni találat. Bringával indultunk neki, de félúton inkább gyalog folytattuk tovább. A bokáig érő homokban igazi kihívás volt a közlekedés. A hely egyszerűen csodálatos, igazán mesebeli világ. A nap szikrázóan sütött, festői volt a táj. Életre szóló élménnyel lettem gazdagabb. Hab a tortán, hogy a láda is meglett. Köszönöm a rejtést.
A GCCSEV-től sétáltunk át. Kissé unalmas volt az odaút a borókásig, de a láda környezete már tetszett - tényleg különleges hely, legalábbis ezen a vidéken.
Jó kis ősláda!
Második ősborókás, amit látok, de, azt hiszem, nem vagyok a borókák barátja. Az apró virágok viszont tetszettek. A táj tényleg nyugalmat árasztó.
Már messziről láttunk egy info táblát és kiváncsian vártam, mit tanulok belőle, ha már a ládaoldal kicsit információszegény, erre az volt csak rajta, hogy mennyi uniós pénzt kaptak. :-(
Ebben a szürke, nyirkos hidegben én úgy fáztam, jó lett volna egy kis borovicska, hogy felmelegítsen.
A pusztatemplomtól jöttünk ide, útközben kissé elbóklásztunk az úttalanban és ott találtunk egy terméssel megrakott borókát. Nem a védett területen!
Szedtünk pár szemet, a legközelebbi marhapörkölt ( majd azt mondjuk, hogy szarvas) főzéséhez.
Innen Csévharasztra mentünk, épp lekéstük a buszt kocsma meg nincs.
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.4.30x] [wapon beküldött szöveg]
Albertirsa-Monor útvonalon bicajos ládakeresés, főleg földutakon. Láda jó helyen, könnyen megtalálható. A mellette futó földútról gond nélkül becserkészhető, közben az aktuálisan zajló programról is kapunk tájékoztatást a kihelyezett tábláról. Tovább a piroson Vasad felé hasonló tábla, de ott a tartós szegfű védelméről írnak.
Eddig a borókát csak pálinkában és vadhús pácban szerettem. Most már geoládában is. :)
Örülök, hogy újfent szélesedett a látóköröm.
Ez a liget úgy szép ahogy van, a maga érintetlenségében, vadságában. Remélem az unokáim is ilyennek fogják látni.
Megyek tovább a GCCSEV-hez.
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget.
Megtaláltuk. Köszönjük a rejtést! [g:hu 1.4.30x] [wapon beküldött szöveg]
Monor vá-tól Inárcs-Kakucs vá-ig tartó 18,4 km-es út keretében megkeresve. Ismét sikerült Páromnak bebizonyítanom, hogy az alföldi erdő is lehet szép, és az alföldi táj is lehet változatos.
A láda megtalálásának részleteiről bővebben a blogunkon olvashattok.
A kutyák miatt inkább a falu központja felől közelítettük meg a pontot a két lányommal, akik hősiesen küzdötték le az oda-vissza kb. 5,5 kilométert, és komoly segítségemre voltak a láda előbányászásában. Nagyon tetszett a hely, Bugacra emlékeztet. Köszönjük szépen a rejtést!
Köszi a rejtést! Jót sétáltunk a gyönyörű októberi napsütésben! :) Csodálatos a táj, és rengeteg borókabogyót és egyéb termést láttunk!
TB-t sajnos nem találtunk benne! :( Remélem, aki elvitte, hamarosan regisztrálja majd!
Megtaláltuk, köszönjük. Érkezésünk után pár perccel összefutottunk a láda tulajdonosával épp karbantartási munkát végeztek. A ládába helyeztünk Travel Bug-ot! Jót sétáltunk, egy élmény volt a hely!
Kihasználva a kánikulát, nagy biciklis ládázást terveztem Pest körül. 168km-t bicikliztem, 14 hu-s és 12 com-os találat.
Ott helybe vettem észre, és utólag elovastam, hogy biciklivel nem ajánlott a hely megközelítése.
Köszönöm a rejtést!
Tényleg szép környezet, a megtalálás könnyebb volt, mint amire a leírás alapján számítottunk.
A kijelölt parkolótól negyed óra séta után kb 200 méter toronyiránt.
Köszönjük szépen a rejtést! A láda sérült az oldalán, de még nem ázott be, ki van törve egy viszonylag nagyobb részen. A környezet nagyon szép, kellemeset sétát tettünk.
A doboz felé menet kaptam egy jó kis telefonhívást, szóval volt min gondolkodnom a ládához gyalogolván. Összefutottam egy lovasfogattal is.
Az utolsó 200 métert légvonalban tettem meg egy tisztáson keresztül. Tetszett!
Sajnos a doboz oldala törött, nagy lyuk van rajta. Sajnos van aki azt hiszi, hogy a használt bérlet jó csereajándék. Sajnos.
Végre ide is eljutottunk, köszönjük a lehetőséget!
Mónika és Gábor [g:hu 1.4.23] [wapon beküldött szöveg]
Megtaláltuk. Köszönjük a lehetőséget.
BigMick, Iza [g:hu 1.4.24] [wapon beküldött szöveg.
Sötétedés utáni találat. A hely még így, a hold fényében is szép volt.
Mi végül a buszfordulótol a piros hráomszög jelzésen (frissen festve, de egy idő után hirtelen végetér), majd nagyjából toronyiránt közelítettünk. Különösebb bozótharc nélkül.
Béka, Bütyök
"A boróka szúr!"-mondta egyszer a nagyapám, és láss csodát, igaza volt. Kisebb keresgélés után gyors találat, de a homokot nem igazán szereti a keskeny kerekem, a tövisekről nem is beszélve! Köszönettel: Bali & Bogi!
Egészen a parkolópontig tudtunk bemenni az autóval, mert az eső hiánya miatt jól járható volt az út. A csapáson kellemes sétával jutottunk el a ládáig, útközben sokféle állatot és azok nyomait láttuk. Az egyik magas kiszáradt fán egy karvaly vagy ölyv ült prédára lesve.
Köszönjük, hogy elhoztál minket ide.
Közös ládázás az első igazán telet idéző napon, Hsepitesz-ékkel, összesen 16 lábbal (4x2+2x4). :) A tájat hangulatossá tette a lehullott hólepel.
A láda szinte csak le volt téve a helyére, már messziről látni lehetett. Logolás után visszarejtettük rendesen, betakargattam ágacskákkal, hogy ne fázzon. :)
Mai 3/2. találat.
A GCCSEV ládától jöttünk át földutakon. Sikerült kb. 250 m-re a rejtek közelébe jutnunk, majd innen a bozótoson át közelítettünk.
A borókás nagyon érdekes kis folt az erdő közepén, tetszett. A bokrokon már érik a bogyó, egy szemet megkóstoltam és kellemesen fanyar, édeskés íze van.
50 km kerékpár edzés 200 m emelkedéssel a Monor - Nyáregyháza - Csévharaszt - Vasad - Monor útvonalon 4 régi ládával. A környékre jellemző mély homokkal küzdöttem egész úton.
Ha már a homokban úgyis nyakig benne van a hajtómű, GCCSEV után földúton vettem az irányt. A kezdet nehéz, erősítő jellegű homokgyúró edzés a ládától számított 120 m-ig megmaradt; lényegében végig ülve jöttem. A hajtómű terheléséről és az erőkifejtés jellegéről jobb nem szólni. Az utolsó m-eket tolva-cipelve tettem meg. A láda azonnal meglett. Csévharasztig ösvényeken görnyedve jöttem ki, végül a -t értem el. Ahogy aszfaltot értem, sürgősen letakarítottam a hajtóművet. GCVOR következett.
Ez az első biciklis találatunk Monorról. Google earth alapján nagyon jó utat véltünk felfedezni így utólag, de egy autós gps-el igencsak nehézkes a keresés, így az erdőn, bozótokon, pókokon, szúrós, tüskés csapáson keresztül mentünk nyílesegyenen, mivel a leírással ellentétben mi nem találtunk "normális" utat. Természetesen a bicikliket már előbb letettük, mert a rejtő is így akarta, valamint lehetetlen lett volna átverekedni magunkat a kétkerekűekkel. Nem vagyunk tapasztaltak még, ez csak a 20. találatunk, de számunkra eddig ez volt a legnehezebb terep. Persze ha előbb megnézzük a térképet és úgy indulunk neki, úgy már csak egy kellemes séta lett volna, de hát akkor mi a kihívás?! :)
Most így hazaérvén mutáns szúnyogcsípésekkel, véres sebekkel és persze EZT IS MEGTALÁLTUK kalanddal lettünk gazdagabbak! :)
Megjártuk már pl. BAZ megyében az Ördögcsúszdát is, ahol a meredek sziklafalakon kellett felfelé mászni, néhol életveszélyes helyeken, de még az is könnyebb volt ennél. :)))
Tehát, aki szeretné megtalálni ezt a ládát és kezdő, mint mi, akkor az előtte nézze meg a térképet jó alaposan. :)
Csodálatos tiszta csendes környék.
Ha a környéken laknék, minden hétvégén itt bolyonganék.
Köszi a rejtést, ami által eljuthatunk erre a gyönyörű helyre !!!!
Hiába kétszer hosszabb a megközelítés járható gyalogúton (ahol azért terepjárók bemerészkednek, (annak ellenére, hogy természetvédelmi terület), mint toronyiránt, azért mégis ez a célravezetőbb. Mi toronyiránt indultunk neki, de ebből csak annyit profitáltunk, hogy ráijesztettünk egy szarvasra, amely először egyet ágaskodott, majd káromkodva (hangosan kifejezve nemtetszését) elcsörtetett. Visszafelé a "járt" utat választottuk.
A kissé elrettentő leírás ellenére teljesen simán idetaláltunk.
Nagyon érdekes a homokos, buckás táj és a borókák. Nyáron jó lenne mezítláb tapicskolni kicsit a homokban... :o)
Gyönyörű környezet,megérte a fáradtságot.A hideg,fagyos hótakaró csodálatosan csillogott.Rengeteg vadnyomot láttunk,és egy kicsit távolabb egy élelemért turkáló patást is. Köszönjük
Mai utolsó találat, 3/3. Lassan kezdődik a Forma I. zárófutama, a délutánt ezzel folytatjuk.
Kellemes kis séta, könnyű rejtés, szép táj. Jó lenne akkor is eljönni, mikor a tartós szegfű virágzik!
Köszönjük.
Magaslesek filmezése kapcsán, sokszor jártam a homokbuckás vidéket, átkozva a terep-átrendező krosszos-quados srácokat. Most áldom a terepismereteimet, mert így kevés tévelygés kelett a találathoz. Köszi a "magas szintű" rejtést, üdvözlettel: Paparazzy48.
A "Pest Megye Turistája" teljesítménytúrán ragadtam meg az alkalmat e láda felkutatására. A túra útvonala sajnos nem tette lehetővé, hogy a GCCSEV-et megkeressem, pedig nagyon szerettem volna... Sebaj, ez a láda kárpótolt. :-). Jó volt felfedezni az ősborókást, különleges volt számomra a növényvilág, a homoktalaj, és a kihelyezett ismertető táblák is. A rejtek is jó volt: jó nagy láda, ajándékokat is cseréltem. :-) Köszönöm a rejtést!
Tetszett a hely!
Odafelé őzekkel találkoztunk, ott pedig fantasztikus volt a környezet hangulata a lemenő nap gyorsan változó megvilágításában. A hőmérséklet egy-két méteren belül akár több fokot is képes volt változni a dombok, völgyek között. Néha szó szerint megcsapott a hideg, ill.a meleg levegő.
Köszönjük az élményt!
Megtaláltuk! Az aszfaltút végétől még továbbautóztunk a jól járható homokúton, egészen addig, amíg a jelölt parkoló irányába el nem kell fordulni délnek. Onnantól már kényes autóval nem jó móka, így leparkoltunk és besétáltunk a ládáért. A homokbuckás terület és a tágabb környezet is tetszett, szeretjük az ilyen tájakat. Köszönjük a rejtést!
Ma vettem át a GCCSEV , csévharaszti láda "üzemeltetését". Qtya komámmal, és kislányával, Virággal becserkésztünk még két közeli ládát. Az eső esett, hamar sötét lett, de élveztük.
A borókásban szívesen elrejtőznék egy röpke légyottra
a kedvesemmel! :) Nyugis hely! Köszönjük a rejtést!
Bringás túra keretében a mai 3. láda volt ez a gyönyörű és érdekes környezetben lévő láda. Nagyon jót tekertünk (50km)!
Köszi a rejtést hétvégén kocsival, családdal is felkeresem e helyet!
Monor - Vasad - Csévharaszt útvonalon bringával. A faluban elkövettük azt az amatőr hibát, hogy 3 GPS-el a kezünkben megkérdeztünk egy idős bácsikát, hogy merre is kell menni a borókáshoz. Na onnantól fél óráig nem szabadultunk, viszont immár tökéletesen tisztában vagyunk a az elmúlt 70 év falubéli történeseivel.
Jó kis rejtés köszönöm. Kerékpéros megtalálás volt (mint eddig mindegyik) de a TVT határán leszálltam a drótszamárról és toltam a homokban. Itt nekem az udvaromban is van pár boróka bokor és elég rossz élményeim vannak velük (szúrnak, mint állat), így amikor megláttam a rejtés helyét egyből ez jutott eszembe, de aztán nem volt vészes. Nagyon szép környék az erdei utak nagyon jók, van néhol mély homok de nem vészes. Sok a vad, az őz, a nyúl a fácán, változatos a növényzet. Jó túra volt.
Klassz ez a nagy nyugalom. Tavaly mar jartam erre, de akkor egyeb okok miatt nem sikerult megtalalni a ladat.
Most vegre meglett!
Lehet mindenen keresztul is megkozeliteni a terepet, akkor ugy fog szurni mindenunk, hogy a boroka mar meg se kottyan. :)
De megeri!
Koszi a rejtest!
Mi az autót a Csévharaszti emlékműnél tettük le, mintegy 2,5km-re. Tetszik a település, minden rendezett, nem jönnek elő váratlanul kutyák sehonnan.
Ládához vezető út nagyon szép, rengeteg árvalányhajjal találkoztunk. Jó rejtés!
Egy 10 km-es túra keretében csináltuk meg Arthurral, de sajnos a másik célt (Pusztatemplom) naplementéig már nem értük el. A környék rendben, csak a faluból való kivezető utak ne lennének. Gyönyörű kis ligetek, remek időjárás, jó kis változatos erdők, vágtázó lovasok - és csoda: erdő ültetvények - tették érdekessé a kirándulásunkat. A leírásban megadott parkolóig mi nem tudtunk elmenni, lehet, hogy felszedték az aszfaltot? Olvasva a logokat, azért elég szörnyű, hogy egyesek autóval mennek a ládáig, inkább: Szállj ki, és gyalogolj!
Pest megyei piros 50 teljesítménytúra közben tettem rövid kitérőt, l@zy társaságában, akinek már megvolt a dobozka. Szeretem az Alföld hangulatát, de ez egy külön kis kuriózum, és még szintemelkedés is volt benne :-) Tetszett!
Dyan-nel egy ládász-kört határoztunk el és mivel elég rossz időt mondtak nem mertünk egy autós-körnél tovább merészkedni.
Remek ez a hely, korábban sok tájfutó versenyen voltam erre. Sajnos a sok erdő-irtás miatt a versenyek elmaradtak és más borókás-terepekre kerültek át. Mit is írhatnék IMÁDOM a BORÓKÁT, úgyhogy nagyon örültem a ládának.
Köszi a rejtést.
A borókást amúgy nagyon szeretjük mind a ketten, egyéb más tevékenységeink által, így örömmel jöttünk ehhez a ládához. A környék fantasztikus, még így őszidő végén is amikor már a talajszint fakó. A rejtek könnyen meglett, majd logolás után természetes anyagokat felhasználva kis fotósállványt készítettünk, így közös kép is készülhetett.
Kellemes sétát tettünk itt. Autóval 300m-re közelítettük meg a homokos-parlagfüves úton, aztán csapásokon érkeztünk a ládához. Döbbenetes, hogy milyen érdekes helyek vannak karnyújtásnyira. Maga a rejtek nem rossz, de az előttünk lévők nem vitték túlzásba a rejtést.
Gyerekekkel ideális, ide még (számháborúzni) visszatérünk!
Mai harmadik ládánk ,ez volt a legkönnyebb , becserkésztük Gizussal.
Gyönyörü táj ,nagyon jó volt bóklászni a csendes, nyugodt ,békés erdőben. Köszi a rejtést
Zötyögős földúton jutottunk el a ládához vezető homokos keresztúthoz. A ládát hamar megtaláltuk, nagyon jó a rejtés. Kár, hogy a borókást hagyták megritkítani, de így is élvezetes volt a boróka illatos erdő. Köszönet a rejtésért.
Némi gond volt a visszarejtéssel, mert kb 20 méterről már látható volt a bokorban "rejtőző" láda. Tudom, nagyon szúrós a bokor, de ne adjunk esélyt a rosszindulatú ládafosztogatóknak, és mugliknak !!!
Nincs annál rosszabb érzés, mint mikor az ottjártunk után eltűnik a csésze !
És az ezután érkező kesserek hiábavaló kutatás okozta csalódásról , ládapótlással járó gondokról nem is beszélve.
-Megtaláló ! a következő megtalálásig egy kicsit TE válsz "ládagazdává"-
Ennyivel tartozunk a rejtőnek, és a minket követőknek .
Észrevételemmel nem kivánok senkit sem sértegetni, csak a bosszúságok minimalizálására való törekvés vezérelt !
Mi is autóval jöttünk a GCCSEV ládától. Húsvét lévén viszonlag forgalmas volt a környék. A ládában sok volt a piszkos játék, játékdarab illetve a szemét, ezért kicsit rendbetettük.
Köszönjük
Ezt a ládát már régebben is meg akartuk keresni, de akkor nem jutott rá idő, mert utolsónak hagytuk. Ma is utolsók között szerepelt, így a pusztavacsi ládák után fordultunk erre a 405-ös úton elkezdett az esső szakadni, így autós megtalálássá alakítottuk. A földúton nem volt egyszerű autóval bejutnunk, de azért sikerült. Gyorsan megtaláltuk a GCCSEV ládát innen tovább autózva kb 250m-re meg is közelítettük a ládikát. Tovább nem akartunk menni a természetvédelmi terület miatt, így innen a szakadó essőben és sötétben gyalog kerestük fel a ládát. Gyors logolás és körülnézés után távoztunk. Azért egyszer még világosban visszajövök ide.
Nagyon hangulatos a környezet. Jó ötlet volt a dombtető közelébe vinni a ládát. Szép onnan a kilátás a Borókásra.
Köszi a rejtést.
Odafele menet sok helyen láttam fakitermelést. Remélem pótolni fogják a fákat amiket kivágnak!
Sikerült dagonya nélkül idejutni, szemben a GCCSEV-vel, amit több irányból sem sikerült becserkelni. A megadott parkolótól a láda kényelmes 700 m-es séta. Szép, csendes a borókás, csak lovasokkal találkoztunk. A ládát álca nélkül találtuk, ráadásul tele "geo"szeméttel?! Ezt javítottuk :-P[wapon beküldött szöveg]
Az év utolsó ládavadászata Fűkocka társaságában.
Érdekesek ezek a sivatagos tájak borókafenyővel kombinálva. A láda könnyen meglett, szinte kiabál a megtalálásért. KIcsit gondosabban rejtettem vissza, de gondolom itt csak a madarak járnak., így nincs veszélyben.
Köszönet a rejtésért, BUÉK!!
Először a műút végén álltam meg (Petőfi Sándor utca). Elindultam gyalog, de az átlagosnál több kutyaugatásra, és kevesebb kerítésre lettem figyelmes, valamint annyira nem volt festői e tanyás táj, szóval hamar visszamentem a kocsihoz, és a P úton a természetvédelmi terület tábláig hajtottam. Gyakorlatilag ott volt vége a tanyáknak, és ott kezdődött a borókás, amiért jöttem.
Maga a hely kicsit csalódás volt számomra, de erről elsősorban a Sümegi Ősborókás tehet, hiszen nekem az az etalon borókás, és ez jócskán elmaradt attól! Vagy csak elfogult vagyok... Meg pechem is volt, mert folyamatos favágás-háttérzaj kísérte sétámat. Igazából az álcától sem voltam elájulva (nem tudom, így volt-e eredetileg a rejtő által?), ami viszont pozitív, hogy a borókás tényleg kiemelkedő, tényleg szép helyén van a láda.
Nagyon tetszik ez a táj. Régen sokat tájfutottam ezen a környéken, igazán technikás hely. Mostmár Bébicnek is tetszik. Novemberhez képest meglepően szép időben találtunk a ládára. A ládában talált TB-t magunkhoz vettük, és tettünk bele egy másikat (Malacka). Köszönjük a rejtést.
Nagyon tetszett a környezet és a táj. Kár, hogy a nap utolsó ládája volt és kezdett már sötétedni, ezért nem volt már idő kicsit körülnézni. Eddigi legszebb hely volt talán, ahol eddig jártunk.
A természetvédelmi terület táblánál parkoltunk. A táblán szereplő szegfűre legutóbb a felvidéken Donovaly-ban találtunk, pedig " a szegfű legészakibb előfordulási területe Csévharaszt település". Egészen szép időben sétáltunk a ládáig, ott viszont elkezdett esni.... de nem tartott sokáig.
Kellemes séta volt, bár már szedtük a lábunkat, mert nem akartunk visszafelé sem akartunk sötétben menni. Főleg, hogy találkoztunk fatolvajokkal is, de persze lehet, hogy csak erdészek voltak, kit tudja... :)
Szép időben jártunk a borókásban, nekem nagyon tetszett a környék. Viszont csendesnek nem volt mondható, mert páran ott túramotoroztak. Ezért a láda elővételével is várnunk kellett kicsit.
A ládát kb. 1 km-re megközelítettem, az erdészet felöl, de onnan kb 200 méter bozótháború után találtam egy ösvényt, ami odavezetett. Szép helya borókás, kár hogy a régi tájfutó térképet otthon hagytam!?
Bringával indultam a ládához, gondoltam, kellemes megálló lesz a csévharaszti céges melónk fele félúton. Telibe sütött a nap, így várható volt, hogy a homoktalaj durva lesz. Az is volt. Rejtő kérésének így többé-kevésbé eleget téve gyalog vágtam át a védett területen, még a terepjárók marta utakon is.
Maga a borókás érdekes; de nekem a barcsi őrborokás azért nagyobb élmény volt. Különösen, hogy éppen most értek meg a pázsitfüvek magjai és nagyon ragaszkodtak hozzám; vagyis a zoknimhoz. Nem mondom, hogy nem jutottak eszembe bizonyos mondatok Torrente-től... ;-)
Azért köszi!
Ki a városból! akciónk mai 3. állomása. A javasolt helynél egy kicsit beljebb, a természetvédelmi terület szélét jelző tábla előtt kellett megállnunk, mivel egy kamion (!) foglalta el a parkolót. Innen egy szép sétát tettünk a varázslatos, szemétmentes vidéken, megcsodálva az ilyen homokos területen is gazdag növényzetet, a különféle fákat, pampafüvet, ördögszekeret, árvalányhajat és persze a borókát, melyből szedtünk is néhány érettebb szemet (nem pálinkának..., vadhúshoz! ;-) - igaz, meg is kellett szenvednünk érte, mivel nem ismerjük a szedés szúrásmentes technológiáját.
A rejtés szokványos, jónak mondható. A séta jól esett. Kösz.
Remek környék, nagyon sok árvalányhaj, hangulatos séta, nagyon meleg időjárás. Valahogy így lehetne összefoglalni.
Mindenkinek ajánlom, aki még nem járt itt, tényleg érdemes nézelődni egy kicsit. Az ideúton nyúl, őz, réti sas volt látható, szóval állatbarátoknak egyenesen kötelező!
Gyermekkorom nyarainak javát, és felnőtként is sok időt töltöttem Csévharaszton, de a borókásba sosem vitt el senki, a létezéséről sem tudtam..amit így utólag is nagyon sajnálok.. gyönyörűszép, varázslatos hely, szinte hihetetlen, hogy a Haleszból elindulva, átléptünk egy meseszép világba.. így hívták azt az utcát, nem is az utcát, a környéket..a területet.. köszönöm, hogy végül is láthattuk...
Kocsival közelítettük meg a helyszínt a GCCSEV felől. Szerencsére a fakitermelők mára már levonultak, így csendes környezetben sétálhattunk a rejtekhez. Útközben felriasztottunk valamilyen vadállatot (valószínűleg őzet). Köszi a rejtést!
A mai napon Ebi büdösbanyáit kerestük a családi legandárium számára Mágikus Világvégének számító pótharasztyi erdő s környékén. Boróka kesst "nem érjük el"*, mint ahogy már évek** óta, s ennek oka egyre inkább úgy tűnik, Ebi fejében van. Valami megrázó dolog történt vele Pótharasztyán hátulgombolós kicsi gyerök korában, de nem emlékszik rá, mi?!
Szóval, mentünk, mendegéltünk, s ahányszor a láda felé vettük be az irányt, Ebire mindig rájött a a labdázhatnék, kávéihatnék, visszafordulhatnék, ésatöbbi rendkívül fontos elintéznivaló. Végén már kissé ideges voltam emiatt. Lefújtuk a "keresést".
(**: Tavaly tavasszal is jártunk itt, még kütyü nélkül, ami eleve esélytelen... Akkor sikerült amúgy ragadósan besüppedni a pocsályba az erdők mélyén, távol a falutól, két nő és egy kisgyerek. Némi hisztérikus sírás részéről, majd felülről sugallt zseniális mérnöki gondolatok, s a kocsi lényegiben emberi erő nélkül kijött a mélységes mély sárból, de közben teljesen, s centi vastagon beborította a híg trutyi.)
(*: Fentiek ismeretében ma elhatároztam, hogy egyszer, ha egyedül leszek, szépen kisétálok, s leszedem ezt a ládát végre, mert ez tragikomédia.)
Mai ládakeresés: 8/2
A megadott parkolótól, gyönyörű napsütésben sétáltunk el a ládához. Szeretjük az ilyen dombes-dombos ligetes erdőcskéket. Köszönjük az invitálást.
Egy kicsit többet vártam ettől a helytől. Szép időben, jó sokat gyalogoltunk, de nem ez volt a szomorú, hanem a sok kiszáradt fa a borókás között.
Azért megérte, mert ott találkoztunk egy családdal, akik véletlen találták meg a ládát. Igy elmeséltük, hogy ezzel a játékkal megismerhetik Magyarország szép helyeit és mindjárt adtunk nekik pár koordinátát amit felkereshetnek.
A GCCSEV felől jöttem végig a földúton (még szerencse, hogy a turistautak.hu térképén jelölve voltak a földutak) és a ládától kb. 300m-re parkoltam le. Éppen egy rakás favágó irtotta az erdőt.
Amúgy érdekes a hely, szépnek talán nem mondanám a sok kiszáradt-kidőlt fa miatt. Inkább olyan holdbéli táj hangulata volt, nyilván a borongós idő miatt is. Azért jó volt ide eljönni, köszi a rejtést, bár az lehetne kicsit jobb is, mivel a helyet jó irányból közelítve messziről látszik a láda.
Nem is olyan szerencsétlen szám a 13! Főleg jó társaságban.
MÁS: mivel a nap folyamán jónéhány nagyon gyenge rejtésnél jártunk (ez nem tartozik közéjük), megfogadtam, hogy csak akkor pontozok, ha a láda minden tekintetben a szeren van, mert nem szeretek 3 alá menni...
Köszönöm a rejtést
Ládázós kör zöldfülű és dc3 vezetésével, kosárfonó, L@zy radpeter, SagiK és scele társaságában. :o)
Egy földúton mentünk addig, amíg a legközelebb nem jutottunk a ládához és csak az utolsó párszáz métert kellett árkon-bokron keresztül megtenni.
Kellemes környék, pontos koordináták, jó társaság.
Tetszett! :o)
Ezúton is köszönöm szépen zöldfülűnek és dc3-nak az egész napos utat, a Többieknek pedig a vidám Társaságot! :o)
Ahogy haladtunk a láda felé nem értettem, hogy minek van ez itt.
Viszont mikor már elég közel voltunk a ládához megtetszett a hely. Megfogott a szelleme :-)
Én ettől komolyabb szánkópályákhoz szoktam, de gondolom, hogy az itt élő gyerekek hogyan örülhetnek ennek is. Nem is vagyunk messze azoktól az alföldi településektől, ahol a szánkót csak úgy ismerik, hogy húzni lehet. Ez ahhoz képest, maga a kánaán. Azért csak szurkolni tudunk, hogy a növények, és a láda túléljék a téli örömöket!
Köszönjük
Amíg lehetett Ubul bevitt bennünket, majd toronyiránt megkerestük a borókákat. Nekünk furcsa volt, hogy ide járnak szánkózni, dehát ez az Alföld, és erről eszembe jutottak szegedi diákéveim, szánkózás a töltésen.
A tegnapi, 13. ? szülinapomra, kaptam egy ajándéknapot a családtól. Így ma, magányosan vágtam neki :)
Igazi drive-in találat volt. Sajnos kevés igazi ősborókást találni, itt ez megvolt. Érdekes a hozzátársult feketefenyő, ezüstfenyő párosítás. Igazán szép volt így téli díszben. Itt ismét összefutottam Fonte -val és Csuhás -sal. Tegnap, a GC2007- től, épp tőlük búcsúzva távoztunk. Hatalmas véletlen volt ma és itt összefutnunk!
A rejtés mellett a környékbeliek szánkózgatnak, tiszta szerencse, hogy eddig még nem bugázták meg a dobozkát.
Ajándékot nem cseréltem.
Mintha otthon lettem volna!
Gerekkorom helyszínére emlékeztetett a hely, mi is ilyen "buckákról" szánkóztunk telente, a házunktól pár száz méterre már ehhez hasonló látványban volt részünk.
Itt is szánkózás nyomait véltük felfedezni, még egy szánkónak használt zsákot is találtunk.
A láda rejtés nélkül hevert a borókabokor aljában, valószínűleg állatok túrták ki a helyéről. Csuhás vállalta a nemes feladatot, és igyekezett alaposabban visszarejteni a dobozkát, ami nem sokáig melegedett az álcázás alatt, mert visszafelé indulva megint összefutottunk a Nogacsalád 1/4 részével, s mint néztem a mai napon még több találata is volt a ládikának!
Dél Pest-megyei ládavadászatom hetedik ládája. Nagyon szép a környék, de én nem lepődtem meg rajta, mert lakóhelyemtől nem messze (Bács-Kiskun megye) is vannak ilyen vidékek.
Nagyon csendes és nyugodt környék. Szeretem az ilyen, ritkán járt helyeket. Mivel inkább a hegyek között érzem jól magam, azért néha jó lejönni a síkra. Ilyenkor üdítően hatnak az ilyen és ehhez hasonló részek. Nagyon érdekes, hogy gyakorlatilag néhánytíz négyzetméteren belül él akác, nyár, nyír és boróka. A futóhomokot megfogta és jól érzi magát ezen a vidéken. Mivel nem volt benne, így tettem bele tollat. Barni egy boróka bokorra mászott fel és ott készült a szokásos maciskép.
Megvan a mai, "vásárlásból hazafelé" kb. 100 km-es kitérővel megtett utunk harmadik és egyben utolsó (mivel sötétedik már és az asszony is nagyon csörög, hogy mi tart ennyi ideig...:) ) ládája... :)
GPS és fényképek nélkül sétáltunk ezen a szép helyen. Petőfi Sándor utcában a piros jelzésre bukkantunk. Azon folytattuk az utunkat addig, amig a piros jelzés jobbra fordul... mert mi ott az ellenkező irányba balra mentünk. Széles autóút is észrevehető a füves homokos részen. Nagyon szép ez a hely. Őzet is láttunk, de sajnos nem tudtuk lefényképezni. A bozót harcra egyáltalán nincs szükség... mi végig ezt a széles utat követtük mind addig, amig egyszer csak észre nem vettünk egy határozott ösvényt, ami ténylegesen elöszőr egy dombocskára, majd a rejtek nagyobb dombjára vitt fel minket. Ott meg már egyszerű dolgunk volt. :-)))
Könnyű sétával meglett. Biciklivel tényleg nem ajánlott (mély a homok), de sajnos több autóval is találkoztam. Sőt, a láda közvetlen közelébe is vezetett nyom! Remélem nem egy geocacher ment odáig kocsival... Geocoin-t elvittem.
Megtaláltam Bad barátommal. A megközelítésről: Elakadtunk. Nem kicsit, nagyon. Ilyen böszmeséget Európában ember nem csinált még, mint én. Az volt a szerencse, hogy a csomagtartóban véletlenül volt egy adag faszén, amit a kocsi kereke alá raktunk, s így ki tudtunk mászni a gödörből... :) De azt a bénázást előtte... :)
Kicsit kifáradva indultunk a megadott parkolótól megkeresni a ládikót, s lenyűgözött a táj szépsége. Ehhez fogható kb a futóhomok borókása, csak itt több a fa. Egyszóval csillagos ötös mindenre.
Köszönjük a rejtést, és magunknak megcsináltuk hozzá a kalandot is.
Ja és itt hagytam egy Geo-sörnyitót, ajándékba!
Első közös ládánk Eszterrel. Nagyon szép és csendes környék. A legszebb benne, hogy olyan elhagyatott. Ha leülsz egy kicsit, órákig hallgathatod a falevelek susogását. Nagyon sok a gyík, gondolom a sok hangya miatt. :D Először kóstoltam borókát. Köszönet a rejtésért!!
Kicsit megsétáltatott, de szép környezetben. Odafelé kicsit keringve, vissza a piros jelzésen. A bringát, mint tartozékot bevittem (kire hagytam volna?), a terep abszolút tekerhetetlen volt. A füzetbe az előző (vélhetően ifjú) megtaláló felháborodott, nyomdafestéket nem tűrő hosszú bejegyzést körmölt be (ide szerencsére nem).
Kamaszkorom kedvenc terepei közé tartozott,megannyi edzés,edzőtábor,tájfutóverseny.Gyönyörü a környezet.Egyébként a láda nem volt rejtve és nyitva volt(tele is ment vizzel)
UI:miért kell kocsival bemenni a természetvédelmi területre,több nyom is ment egészen a rejtés közeléig?
Igen tetszett, ilyen nyugis helyen ritkán járok...Köszönet Pistvannak a pontos megközelítési leírásért. A láda elhelyezéséért a rejtöknek is köszönet jár!!!
Megvan a harmadik ládánk.A környezet valóban gyönyörű de nem a legszerencsésebb a leirása annak hogyan érdemes megkeresni a ládát.A parkoló után addig kell egyenesen haladni amíg el nem éred a piros túrista útjelzést és itt érdemes elfordulni balra.Azután ahol a jelzés elfordul jobbra pont azzal szemben kezdődik az ösvény amin el lehet jutni a ládához
A megadott helyen parkoltunk, bár az szerintem nagyon a falu ÉNY-i széle, már bent az erdőben, csak egy hobbi melegház volt ott. (néztek is rendesen)
Ezáltal nyolcszázegynéhány méter volt a cél, és mi nagyobb bozótharc nélkül ennyitr is mentünk, semmi 1,5 km. Persze szerintem mi néztünk el valamit, bár tényleg nagyon nem lehet letérni.
Rengetek cserje (legyen boróka) és óriási nyugalom és csend. És nyúlbogyó, de nyúl nem.
Dunakeszi -Maglód-Gyömrő-Monor-Bénye-Csévharaszt-Gyál-Dunakeszi 173 km kerékpár
A ládát minden nehézség nélkül közelítettem meg a kijelölt parkoló felöl. Köszönhetően az utóbbi időszak csapadékos időjárásának elég jó lehetett haladni a kerékpárral az úton, nem volt mély a homok. Amikor a GPS már nagyon oldalra mutatott egy jól járható mezőn keresztül értem el a rejtekhelyet.
Sokáig elgyönyörködtem a kis dombtetőn állva a boróka bokrokkal borított lankákban.
Nagyon tetszett a környezet, bár sajnos a ládához vezető út mentén elég sok fát kivágtak. Ajánlom mindenkinek a hosszú nadrágot mert engem rövid gatyában össze vissza karistoltak a növények:((
köszi a rejtést, tetszett!!
Nagyon meleg volt nagyon sok le'ggyel, de igyis a mai turank egyik nekunk legjobban tetszo allomasa! Altalaban mindig hegyekben kesselunk, jo volt egy kis valtozatossag :)
Megtaláltuk!
Siettünk. hogy a Happy Wanderer Tb-t "megszerezzük", de már későn érkeztünk.
A borókás érdekes hely, a boróka bokrok zöldje reményt nyújt, hogy a többi növény is zöldelni fog, de most még az akácok olyanok mintha kipusztultak volna. Sok kivágott fatörzset láttunk, érdekes "természet védelmi" terület. Kicsit olyan misztikus volt az egész, nagyon furcsa...
Nagyon nyugalmas hely, végre nem kellett sorba állni a ládáért és nem kellett lopakodni az idegenek miatt, nyugodtan logolhattunk, ez volt a legjobb ezen a helyen.
Visszafelé nem a Hunyadi János utcán mentünk, hanem a Petőfi Sándor utcán, ez párhuzamos az előzővel de lényegesen jobb minőségű, erősen javaslom ezen a megközelítést.
A ládába betettük a Unite for Diabetes TB-t, vigyétek tovább érdekes helyekre.
Köszönjük a rejtést.
Engem egy mesebeli fennsíkra emlékeztetett a borókás és környéke. Meglepett, hogy a faluban milyen kevés az aszfaltozott út. A homokkal borított erdei úton autóval is el lehet jutni a célhoz, de én inkább gyalogoltam egy nagyot. Tetszett a hely. Happy Wanderer Travel Bug elhagyta a ládát és velem jött. Erik
Mi is a templomirányt választottuk :) Legalábbis odafele. Visszafele az ösvényen jöttünk. Az autó nem nagyon bírta a homokos földutat, ezért a N47°17.601' E19°24.252' nél parkoltunk, és ott vágtunk át az erdőn. Ha valaki ezt az utat választja, és az erdőből kiér, majdnem egyenesen, de egy kicsit jobbra folytatódik az ösvény (ill. kezdődik a borókás). Ez már a ládához visz. A rejtés tetszett, de mára elég volt a borókából :) A Happy Wonderer-t elrejtettük benne.
Homokkess a Tápió környékén. A rosszabbnál rosszabb utak napja :(
9/1
A mai nap első, egyben kimagaslóan legjobb ládája. Már többször tervbe vettük, de mindig a hazafelé úton utolsónak hagytuk, és valahogy lemaradt. Ma ezt vettük a legelejére a Tápió völgyébe menet. Megérte, köszönjük!
Mi az egyenes utat választottuk. Útközben találkoztunk 1 őzzel, 1 nyúllal és 3 gyikkal... Szép helyen gyenge rejtés. Pontos GPS koordináták nélkül "valahol ittvan a környéken" kijelentésem után lett meg...
Máté & Anna & Szilvi & Feri (hg4ggv)
Megtaláltuk. Nekünk sikerült szinte toronyiránt megközelíteni, maradt is a kezemben néhány tüske :-)
Azt hiszem alig kerültük el egymást a következő csapattal. Pedig logolás után még kicsit ücsörögtünk is a láda mellett, s csodáltuk a csendet, illetve a madarak csicsergését :-)
Nagyon tetszett ez a környék, igazán békés, s valóban nincs szemét!
A borókabogyók finomak voltak :-)
Köszönjük a rejtést.
A mai nap első ládája. Nagyon nyugodt, kellemes séta volt. Élveztük. Most még igencsak kihalt a környék és mintha valaki, vagy valami minden második fát és bokrot megégetett volna. A rejtés nem igazán szép. A doboz már messziről világít, és nagyon nem is lehet álcázni. Köszönjük ezt a szép sétát!
Nagyon tetszett. Tulajdonképpen semmi különös, mégis szokatlanul kellemes hely a többi ládához képest. Rájöttem miért: itt NINCS szemét szétszórva mindenfelé!
GCCsev után egyértelmű volt ennek a ládának is a begyűjtése, addig keringtem, míg a közelébe nem jutottam "kerekes megoldással". Ha szeretnétek a gyaloglást rövidíteni, persze szigorúan csak a szélsőséges időjárás miatt :) az alábbi pontok segítségetekre lehetnek, bár nem tudom, hogy be lehet-e hajtani én tiltó táblát nem láttam. Idézet a GCCsev megközelíítéséről: "A megközelítése száraz időben kocsival a 4-es útról Csévharasztra jövet a falun a Kossuth Lajos úton végighajtva a falu végén az erdészetnél kezdődik a homokos út." - a homokos úton forduljatok jobbra itt: N 47° 16,6490' , E 19° 24,56670'. Haladjatok egyenesen, amíg egyvonalba nem értek ezzel a ponttal: N 47° 17,1970' , E 19° 23,7490' , itt szintén jobbra és a pontnál tudtok parkolni.
A szegedi, hosszúra tervezett hétvége második, útközbeni állomása volt Csévharaszt és a borókás. Az ideális, gyalogos kiindulópontnak megjelölt ponton parkoltunk, bár a leírással ellentétben már messze elhagytuk az aszfalt utat, s még lakott területen ugyan, de jó ideje föld-, homokutakon közlekedtünk.
Az időjárással megint szerencsénk volt, az odafelé vezető úton végig sütött a nap, mely kiemelte a környezet sárgásbarna, valamint zöld árnyalatait. A kék égen úszó fehér felhőkkel kiegészülve csodás volt az összhatás. Ahonnan mi közeledtünk, a helyes út megtalálásával nem volt probléma. Az erdőből kiérve a ritka borókásban akármerre lehet menni (lehet, hogy csak "télen"?), így az ösvényt sem kötelező követni, a bokrok között klasszul el lehet szlalomozni. A környezetről a vértesi Nagy-Széna hegy fennsíkja jutott eszünkbe, ott találkoztunk hasonló szavanna-szerű tereppel, és néhány kihalt, vagy kiszáradófélben levő fával, formákkal. Útközben egy őzet is kiugrasztottunk, sajnos őt csak szemlencsevégre sikerült kapnunk, azt sem mindenkinek. Az utat nem tudtuk emberi veszteség nélkül abszolválni (8.kép). Sebaj, így az utánunk jövőknek eggyel több érdekesség. A nap is elment, mi is visszafelé indultunk kellemes élményekkel gazdagodva.
Szeretjük a gyerekekkel is könnyen megközelíthető ládikákat. Nem kellett bozotosban kúszni-mászni. Áthatolhatatlan erdőben gázolni.
Matyi -a kisfiúnk- ügyesen elnavigált a ládához.
Kellemes volt az idő és a séta sem volt megterhelő nekik.
Köszönjük.
Ez az a helyszín, ahova a játék nélkül biztos nem jutottam volna el!
Köszönöm a rejtést, fantasztikus a környék még ilyen téli hidegben is!
(a kesztyűt nem találtuk meg)
Mai 2/1., össz. 208 ládánk. Csévharaszti láda délután.
Inkább hegység pártiak vagyunk, de a hely tetszett. Az ajánlott "parkolóból" indultunk. Már eddig is elég sokat kellett földúton menni, de "egész jó" minőségű, s nem volt nagy sár. Itt a helybéliek aprították az erdőt. Addig jó míg csak a kisebbség, a többség elég szép tarolást tudna végezni. Induláskor találtunk két jelzést. Erdészeti úton egész jól meg lehet közelíteni a rejteket. Legszebb a láda környéke, jó helyre került a rejtés.
Nagyon kellemes környék - zölden egyenesen csodálatos. A sok bucka, és földút közt azért lehet bolyongani. Itt is találkoztunk ál-ládászokkal, akik utánunk feltűnően a láda körül bolyongtak, de végül nem logoltak. [gps nélkül
Gyönyörű környezet, nagyon tetszett, ezt egyszer nyáron is meg kell nézni. A ládánál találkoztunk egy barátságos kesserrel :abacus, jót beszélgettünk és mentünk tovább a csévharaszti pusztatemplomhoz.
Újévi ládázás 6/1. Idei első megtalálásom, kellemes, nyugodt, csendes környezetben. Jól kezdődik az év: egyből kesserekkel találkoztam: tila21 érkezett kislányával és sógornőjével.
Délelőtti családi kirándulás 2/2.
A pusztatemplomtól jöttünk át földutakon a ládához. A hely tényleg megkapó, öröm volt itt a napsütésben sétálgatni.
Köszönjük a rejtést!
Ezt a pontot eredetileg töröltem a mai programból, mivel autós túrizmust terveztem és ezt a megközelítést a leírásban nem javasolták.
Végül is a GCCSEV-nél mégis csak úgy döntöttem, hogy az eddig remeknek bizonyuló földutakon megkísérlem azt a kb. 3km-t megtenni. Sikerült is a ládát kb 200m-re megközelíteni (N47 17.239 E19 23.578) a Focus-szal, és innen szép tiszta ligetes részen áthaladva értünk el a bokor alján szunnyadó ládához, melyet gondos kezek szépen betakartak mohával.
Találtunk még egy majdnem egész döglött vaddisznót is, ami hiányzott belőle azt valami(k) megették. Szegény pára egy fenyő tövében nyugszik és bűzlik a domb alján a ládától kb 100m-re DNy-ra.
Végül is a terepszakaszt Vasad felé zártuk.
A megadott helyen parkoltunk, onnan természetesen a rosszabbik utat választva, kissé vadregényesen jutottunk a célig. Nagyon szép helyen van a láda és a levegőben terjengő fenyőillat egyszerűen fantasztikus. Útközben láttunk őzet, ragadozó madarat (nem tudtuk megállapítani mi lehetett, de nagy volt) és mi is találkoztunk a libafarm lakóival. Jól éreztük magunkat, köszönjük a rejtőnek!
Kipróbáltam az új fejlámpámat, egyedül, a sötétben, a fenyvesen át, a borókásban. Elég izgalmas volt! Még sosem jártam Csévharaszton, de némely része nem tűnt túl bizalomgerjesztőnek - magyar valóság...? Azt hiszem, még azért világosban is rá kell néznünk a dologra. Mindezek közepette a jelszót elfelejtettem megnézni, így 200 m visszaút megtétele után vissza a ládához :( Kezdő!!!:) Kösz, üdv, Y.
Most vettem észre, hogy meg van adva egy parkoló koordináta, mi persze nem ott parkoltunk. Szerintem csakis azért tudtunk eljutni a borókásig mert kiirtották az erdőt egy nagy részen, mert ahol még megvolt ott többször vissza kellett fordulnunk az áthatolhatatlan bozót miatt. A borókás gyönyörű. A ládánál találkoztunk Templar kollégáékkal.
A megadott helyen parkoltam. Nincs is értelme tovább menni, mert rövid séta vezet a ládához. Igazán nagy értékű, egyedi növénytársulás egy ilyen borókás.
"Kicsit" más úton mentünk odafelé, úgyhogy az odaút elég vadregényes volt!
Végül meglett, és visszafelé már az "ösvényen" könnyedén kisétáltunk az erdőből! :)
A viszontagságok ellenére nagyon tetszett a hely! :)
Nagyon kellemes helyen van a láda, láttunk egy két érdekes gombát séta közben. Visszafelé viszont szó szerint megtámadtak a helyi gizdalibafarm lakói. Köszönjük a rejtést: Ildi, Kimi
Nagyon jó kis séta után jutottam el kedvenc útitársammal ide :)
Gyönyörű a táj, vadmozgás is van rendesen, sőt, egész egyben érkeztünk volna meg, ha GCCSEV után nem a dzsindzsán át megyünk :)
Köszi a rejtést
Kellemes séta volt, könnyen hozzájutottunk a relytekhez. Bár egy kis technikai problémák adódtak keresés közben, de hamar orvosoltuk és megtaláltuk a ládikát!
Az első ládánk, amit megtaláltunk :). Szép környezet, meleg, por de nagyon király. Lefotóztam a gps-t mert eltérnek a számok a megadott-tól. Üdv Baba és Robby
Láda-karbantartás közben észleltük, hogy a 3 évvel ezelöttihez képest sokkal sűrűbb lett a növényzet. A régi ösvényeket (szerencsére!) visszavette a természet. Nehezebb lett a megközelítés, de szebb a környezet.
a boRÓKA: EGY ROZSDABARNA SZÚRÓS ÁLLAT, MELY VÉDETT TERÜLETEKEN TANYÁZIK.
kLASZZ HELY, NYUGIS! SOKSZOR JÁRTUNK MÁR ITT,S ERREFELÉ, MOST A LÁDA MIATT IS.
----KEZD BETELNI A LOGBOOK(AZ UTOLSÓ OLDALAKNÁL JÁR)-----
A pusztatemplomtól nem mentünk be a faluba, majd újra ki, hanem átvágtunk az erdőn! Árvalányhajas mező fogadott bennünket. A rejtés jó volt, csak a koordinátákkal volt gondom. Nekem nem a ligetes domb Ny-i szélére mutatott. Átlagoltam egyet, de rengeteg volt a szúnyog, valószínűleg nem mentettem el, most nem találom azt az útpontot. A leírás alapján találtam meg végül is!
hangulatos kis út mellett van a láda rejtekhelye. a hármas útelágazásnál mi a középutat választottuk, visszafelé kicsit közelebb kerültünk a borókabokrokhoz :))
Erre a helyre készültünk, így problémamantesen, kis sétával meg is találtuk.
Csend és nyugalom, meg halk madárdal vett körül bennünket, alig voltak a környéken. Nagyon tetszett a hely hangulata, máskor visszajövök egyedül bicajjal, akármekkora is a homok.
Most többen voltunk: Erzsi, Éva, Anita, Zoli, és én.
Gyönyörű volt a táj, a harmatos növények között őzek, nyulak tüntek fel a korai kelés jutalmaként. Azért is szeretek reggel ládázni, mert sokkal több állatot látni, mint később, Bementem a területre biciklivel, de úgy érzem a quadok és motorok, házi bütykölésű terepjárók nyomait látva, nem okoztam kárt.
Esőcaching. Pedig a Pusztatemplomnál még sütött a nap. Nagyon szép volt. Igaz, már eléggé sötét volt, így rohantunk vissza a kocsihoz. Remélem, egyszer majd napsütésben is látom!
Nagyon szép helyen nagyon jó rejtés!
Külön köszönet a ládában talált elefántért, amit gyűjteményembe hazavihettem (a születésnapomon ;) ).
Szabi+Imre+Pipitér+Kata+Negró
Elindultam az ajánlott parkoló irányába, csak útközben elfogyott az aszfalt, és egy hatalmas tavacska jellegü képződmény mutatkozott, amiben nem volt sok hangulatom beleragadni, igy aztán leparkoltam egy eladó épitési telek mellett, ahol a müszer kb. az utra merőlegessen jelezte a ládát. Rengeteg lábnyom ment arrafele, igy én is erre indultam. Ezen a kitaposott ösvényen a ládáig el lehetett sétálni. Nagyon tetszett, főleg igy napsütésben. A láda könnyedén meglett.
Egy közeli háznál parkoltunk. Épp fakitermeléssel foglalkoztak, ezért nem volt a csend idillikus. Ezt leszámítva nagyon tetszett a borókás. A kertünkben is volt boróka, de a nyáron kiszáradt. Majd ültetünk tavasszal 1-2 geoborókát.
Mint minden szép helyre, ide is visszajöttem, hogy kedvesemnek is megmutassam e környéket. 3 őzet láttunk az út mentén, plusz egyet a borókások között. Tetszik ez a táj.
100. log a füzetben, gratula a rejtőnek.
Anliche + Marci
Erősen esett ma a hódara, így kifejezetten jól esett másfél kilóméterről gyalogosan megközelíteni ezt a gyönyörű helyet. Sok a madár, és az őzlábnyomok egyik gazdájával is találkoztam. Érdekesek ezek a meredek buckák, így télen nem kevésbé...
A mai harmadik ládánkat ismét a feleségem szúrta ki, míg én a koordináta-pontosítással voltam elfoglalva. Ezek szerint jól választottam! :D
Az ilyen helyek az egyik kedvenceim: le-föl a dombokra. A friss hó közül még kikandikáltak a növényzet elszáradt maradványai, de a borókák szépen zöldellnek.
Ez a hely csodálatos! Teljesen lenyűgözött minket így "dermedt" állapotban ez a borókás. Köszönjük a rejtőnek, hogy megmutatta nekünk, milyen szép helyek vannak Budapesthez közel. Sajnos csak a telefonommal tudtam csinálni képeket, a digi gép otthon maradt ma.
Sikerült megtalálni, bár nem volt túl bonyolult. Én ha elrejteni szerettem volna máshová teszem, kb 200 méterre É-Ny-ra egy rókalyuk közelébe. Ez volt az első láda, amit barátnőmmel saját magunk indiultunk el megkeresni. Nagyon tetszet a borókás, láttunk két őz szerű állatot is, bár sötétszürke volt a szőrük és ugráltak mint egy kecske, vagy mi... Mindenesetre szép hely, köszönjük, hogy megmutattad.
VP-hez hasonlóan én is sokat versenyeztem itt. Nagyon technikás terep tájfutás szempontjából a borókás. A rejtőnek igaza van: tényleg nem sok helyen találni Magyarországon még érintetlen borókást! Én Kiskunmajsa környékén láttam még sokat egy régebbi Hungária-kupán, és ha jól emlékszem Kecskemét mellett (de ez nem biztos...).
Az egyik közeli tanya mellett parkoltunk (960m). Könnyen magtaláluk a ládát, szerencsére sehol sem kellett bozótharcot vívni.:) A környezet lenyűgöző volt! Köszönjük a rejtést!
12. Nagyon szép a környék, nem találkoztunk senkivel, csak egy lepke-pillangóval, + rengeteg szúrós bokorral.
A doboz elrejtése jól sikerült, csak szúr.:-)
Ági&Pilu
Becserkelve! [wapon beküldött szöveg]
Közelben dolgoztam, így kihagyhatatlan volt. Még szép időben értem a környékre. Kellemes, nézelődős sétával könnyen megleltem a dobozt.
Huh, ez a homokkessing legremekebb ládája volt!
Kicsit nehezen találtunk odavezető utat (a faluban sehol egy eligazító tábla, esetleg valami magyarázat, védettségi határ jelölése, vagy egyéb...), de végül telepített fenyveseken keresztül sikerült eljutni egy irtás sarkába, ahol valaki éppen a fatörmeléket égette. Innen már nyílegyenes (homok)út vezetett kb. másfél kilométeren keresztül a borókásba, de az út mentén rengeteg selyemkóró, itt-ott parlagfű borított szinte mindent.
Ehhez képest a borókás egészen más volt: félsivatagos, száraz élőhely; a meleg dőlt mindenhonnan (egyébként sem volt rossz idő, de itt biztosan volt 50° :D), ennek megfelelő növényzettel (árvalányhaj, báránypirosító, stb.). Sajnos az akácok itt is kezdenek megerősödni, valószínűleg valamilyen tervszerű kezelés nem ártana, mielőtt kiszorítják a borókát. A környéken teljes csend honolt, sehol egy ember, csak néha hallattszott a falu irányából egy-egy kutyaugatás.
A rejtek adja magát, szerencsére könnyen, a növények bolygatása nélkül megközelíthető. A füzetben "fura" logot is találtunk (l. kép) - ez persze a neten nem szerepel.
Nagyon szép hely. A leírás alapján kicsit durvábbnak tünt. A kocsival a "parkolónál" megálltam, és gyalog közelítettem meg a ládát. Az út 200 méterre közelítette meg a dobozt, de egy csapás egészen odáig vitt tovább. A GPS egyből megmutatta hol van.
A GCCSEV levadászása után visszasétáltunk a kocsihoz, azzal átgurultunk a falu másik végére, és az aszfaltút végén leparkoltunk. Ez kb. 1.1 Km-re van a légvonalban a ládától. Onnan egyedül indultam tovább, a kisérőim inkább a kocsiban pihenték ki az előző láda "fáradalmait" :-)
Az akácoshoz egy fenyvesen keresztül jutottam, onnan már viszonylag egyszerű volt az ösvényt követni, de azért helyenként nem árt átgondolni merre tovább. (Visszafelé majdnem sikerült eltévednem, szerencsére volt nálam GPS :-)
Meglepődtem, hogy itt a síkvidéken milyen változatos domborzati viszonyokat találtam. (A panorámaképen jól látszik a domborzat.) Nagyon szép nyugodt, csendes és tiszta környék, rendkívül gazdag növény és állatvilággal. Én igazándiból a hegyvidéket szeretem, de örülök, hogy IDE is eljutottam.
A rejtekről azért tettem fel két képeket, hogy az értékes növényeket minél kevésbé kelljen megbolygatni a keresőknek. Petika
Az ajánlott útvonalon akartuk megközelíteni, de 1200 m-nél közelebb nem jutottunk kocsival. Ezért inkább rámentünk a GCCSEV-re, ami meglett, de mivel utána már erőst naplemente volt, erre már nem maradt idő. Majd legközelebb - akkor jó előre elolvassuk a logokat, hátha nem úgy érdemes megközelíteni a ládát, ahogy ajánlják. (Esetleg egy-két segédkoordináta jól jönne.)
Én is a Gccsev felől érkezvén, a hátsó úton, szinte nyílegyenesen autókáztam a rejtekhez. Ebből az irányból 200 m-re lehet megközelíteni a helyet. A levegő szinte tapintható volt a csöndtől és a hőségtől.
A levegőben tényleg lehetett érezni a nyugalmat és csendet. Emellett nagyon meleg volt, és elfogyott a vizünk.
Szerintünk nem csak egyfelől lehet megközeliteni, mert mi a gccsev felöl mentünk.
Kovival és Horgerrel 100-at csináló hétvége keretén belül vetődtünk erre, de nem bántuk meg.
Bár az eső esett, a környék fenomenális. Örülök, hogy itt lehettem!
[wapon beküldött szöveg] A nyulakat nem is számoltam, de a vaddisznó mama 6 malacával nagyon meglepett. Picit meg is ijedtem tőle, de rövid gondolkodás után visszacsörtettek a sűrűbe. Hazafele már elég sötét volt.
Az első megadott pontig a 4-es út felől minden simán ment, ott viszont döntéskényszer: a láda 800néhány méter, út azonos szögben jobbra is, balra is. Jó érzékkel nem a könnyebbet választottuk :)
Egy darabig követtük az utat, majd egy arról nyíló ösvényt, ami lassan eltűnt, viszont az állatcsapásokon gondosan elhelyezett fojtóhurok-csapdákat találtunk (Átok az elhelyezőre!). A csapdákat drótvágó nélkül leszedni nem, csak hatástalanítani tudtuk, sajnos pár nap múlva úgyis újra ott lesznek.
Mivel az ösvény ilyen szomorú véget ért és a láda még mindig több mint fél kilométer távolságban lapult, a rejtő pedig holmi akácost emlegetett, ami eszerint még előttünk áll, kis híja volt, hogy megalkuvó módon visszamenjünk megkeresni a másik utat. De nem! Ettől fogva toronyiránt haladtunk, és nem bántuk meg a döntést. Átvágtunk egy kisebb facsoporton, ahol az aljnövényzet nem volt túl sűrű, ezután enyhe lankák következtek tele árvalányhajjal, kisebb csoportokban boróka és akác. Néhány kellemetlenkedő csípős legyet leszámítva kényelmes séta volt az út a ládáig. A kakukkok fejenként többszáz éves várható élettartamot jósoltak közben.
A rejtek nincs túlálcázva, de talán ilyen távol mindentől ez is elég. Visszafelé megtaláltuk a könnyebb utat is. Egyértelműen jobban jártunk az eltévedéssel :)
Hátulról (a 4-es út irányából) egész közelig legálisan meg tudtuk közelíteni. A tájvédelmi körzet táblánál letámasztottuk az autót és gyalogoltunk. A ládától 130 méterre 8 autónyi társaság piknikelt, de hála a borókásnak nyugodtan lehetett logolni.
Szerencsére sikerült megtalálni egy viszonylag akadálymentes utat a ládához. Jó sok szép gyíkot láttunk. Ritkán jár az ember ilyen helyen, ami ennyire érintetlenül maradt.
Ég és föld a két csévharaszti láda. Ez nagyon tetszett. Alig 2 km, de teljesen más hatású a két terület. Tényleg, a nagy antennák kiket szolgálnak ki? Rengeteg gyík volt erre, Lizard nagy örömére. :-) És végre találkoztam egy igazi utazó bogárral is. Ideiglenesen nálam van most. [wapon beküldött szöveg]
Régóta vágytam ide, nagyon érdekeltek ezek az ősborókák. Borongós napon barangolhattam a borókák között, határozottan állíthatom, hogy nem szúrtak, inkább simogató volt hozzájuk érni. Az eső csak akkor kezdett esni, mikor a logolást megkezdtem. Ide tettem a Chuck The Truck nevű travel bugot, folytassa útját a világba. Egy kedves vasadi fuvaros elhozott Csévre, elmondtam neki hova készülök. Kávánál vett fel, mint stoppost. Jót beszélgettünk. Elmondta régen sokat járt ide a borókásba. Megkapó egy hely, az biztos.
Idefele jövet hívott fel csiperke, hogy a Végvári-szikla második pontjánál meglelte szeretett zöld kalapom, ettől igen jó kedvem kerekedett, mert már szinte lemondtam róla.
A ládát, amihez nagyon nehezen találtam el, mert sűrő bozót állta utamat többször is, egy gyík őrizte. Sikerült lefotóznom, szinte centikről is hagyta magát, vakut használhattam, meg se moccant. Az eső ellen felvettem szalamandra jelmezem és mentem tovább a pusztatemplomhoz.
Mai első ládánk. Végre rövidnadrágban mentünk ládát túrni. :)
A hely nagyon nagyon tetszett, csodaszép növényekkel, nagyon szép környezetben. De nem csak a borókás, hanem a környék is nagyon szép, nekünk bejött.
Nagyon tetszett! Az ősborókást azért egyáltalán nem volt könnyű megtalálni, végülis egy földúton hagytuk a kocsit, ahonnan már csak 850m volt a láda. Találtunk csapdákat is, amiket hatástalanítottunk, hát erre is jó a geocaching.:) Pár kép azért nem ártana a leíráshoz.
Életem második geoládája! Szuper volt! Nekiindultunk kedvesemmel, Siglivel, Apjával, és az ő barátnőjével, Judyval, valamint Zolikával ládára vadászni, a pusztatemplomi ládától jöttünk fel ide! Nagyon szép hely!
A pusztatemplomos ládától jöttünk, kellems kis 3,5-4 kilóméteres séta volt. Az akácosban rejtőző ösvényt nem találtuk, átszeltük hát a dzsindzsát. Nagyon szép volt, hogy bár a táj még nem zöldült ki, a borókabokrok szép gyönyör haragoszöld színben pompáztak. Borzasztóan élveztük a keresés minden percét, remek láda!
Sigli, Dorci, Attika, Judy, Zolika
A télen is méregzöld borókabokrokkal tarkított vidék egyértelműen ládát érdemelt !!!
Naná, hogy a lehető leghosszabb úton közelítettük meg a keresendő pontot : mit nekünk leírás, miszerint ÉNY-ról érdemes nekiindulni, gondoltuk jó lesz nekünk kiindulásnak a település hosszú - erdő mellett húzódó - főutcájának dél-keleti csücske is. :o) Ahol a műút véget ér és az erdő elkezdődik, leraktuk a kocsit és gyalog vágtunk neki az útnak.
Utólag szerintünk megérte a kerülő, bár eleinte ezt nem teljesen éreztük így... :o) De ezzel legalább odafelé menet a szabadon kódorgó kutyákat elkerültük, amivel amúgy tömve van a falu, viszont cserébe visszafelé bőven kárpótoltuk velük magunkat. :o)
Odafelé egy gyönyörű fenyves-erdő mellett vezetett az utunk, majd ahol úgy ítéltük meg, hogy "ösvényre" leltünk az akácosban, letértünk a földútról és megkezdtük a "bozótharcot". A borókásban már lényegesen könnyebben haladtunk, de gyanítom, hogy amit mi ösvénynek véltünk, azt csak az állatok taposták ki maguknak. Magukkal az állatokkal nem találkoztunk, csak a "végtermékeikkel". :o)
A táj amúgy nagyon tetszett, a ládát a "célboróka" körül véghezvitt némi keringés után könnyedén megtaláltuk, a koordináták rendkívül pontosak voltak. Jól összeszurkáltuk magunkat a boróka tüskéivel, mire sikerült kihalásznunk a dobozt, ráadásul a tartalom hagyott némi kívánnivalót maga után, de bennünket a természet bőven kárpótolt az "elszenvedett" tüske-bökésekért !
Beírtunk a naplóba, azonban mivel gyerekhangokat hallottunk a közelből és felénk tartottak, gyorsan visszarejtettük, de nagy sietségünkben elfelejtettünk dátumot írni a logbook-ba a beírásunk mellé... Na, mindegy ! A dátum és időpont nélküliek voltunk mi ! :o)
Köszönjük az élményt !
Ildikó & Zoli.
gyönyörű zöld sziget a télben.
Én a Kossuth Lajos út vége felé hagytam a kocsit, a buszfordulónál. Onnan tovább egyenesen az aszfalton kb. 100 méter, majd jobbra sréen be az akácosba. Amikor már a kütyü teljesen jobbra jelzi a ládát, akkor lesz ott út, ami odavezet.
A leírás alapján közelítettünk. Hamar megtaláltuk a könnyű átkelést biztosító akácost. Útközben megküzdöttünk az olvadó hóval, hatástalanítottunk három orvvadászcsapdát és felriasztottunk egy nyulat. Szerencsére holt állatot nem találtunk! Az álca nélküli ládikát már messziről észrevettük. Tettünk bele szabályzatot és némi ajándékot. Visszafelé egy farmot örző kutya miatt kis kerülőre kényszerültünk.
Nagyon szép az ősborókás még télen is.
Ami megdöbbentett, hogy az orvvadászat aktívan folyik. Találtunk egy még friss őztetemet, amit egy fémhurokkal folytottak meg. Sok cserjén láttunk ilyen hurkokat, amiket sorra hatástalanítottunk. Az őz véres volt, mint közelebbről megnézve kiderült, az agancsa le volt vágva és ott vérzett el. Felháborító. A képekért pedig elnézést.
Sokszor voltam már itt, egyik kedvenc vidékem. A ládát is megtaláltam már (ragalyi 2003. 04. 27.), családi kirándulás során. Most eljött egy saját megtalálás ideje, hóban, napsütésben.
Mivel a Pusztatemplom láda közelében parkoltunk le a kocsival, így ezen a homokos földúton 2,8 km-t zötyögve könnyen el lehetett jutni a láda közelébe. Különben a megadott parkoló koordináta valószínűleg hibás, mert az a leírtakkal ellentétben 6,9 km-re van a ládától, ha utakon közelítem meg. Sokkal közelebbi, parkolásra sokkal alkalmasabb hely is van. Jó volna javítani! A borókás különben fantasztikus. Nagyon tetszett a homokos dombokon néhol szórványosan, néhol sűrűn álló bokrok. A láda hamar meglett. Itt helyeztük el az Alaszkából startoló Between a Rock and a Hard Place nevű Travel Bug-ot. Így egy kicsit közelebb került végső úticéljához. :-) Találtunk helyette a ládában egy másik utazót, a 100 cache log-ot. Ezt tehát magunkévá tettük egy rövidebb időre.
Ahogy kívülről kerülgettük, ez is csak egy szokásos, szeméttel kitömött, akácos, faluvégi kiserdőnek tűnt. Aztán ahogy a TVT táblánál leparkolt kocsit elhagyva lassan beljebbsétáltunk kiderült, hogy egy varázslatos hangulatú kis gyöngyszem ez a terület. Biztos hozzájárult a kedvező képhez, hogy a tél kegyes volt, és csodálatos kirándulóidővel lepett meg bennünket, a nap melengetően sütött, a levegő kristály tiszta volt, de fagyos, és a dér, jég, zúzmara borította fák, bokrok és fűszálak ragyogó jégszobrokká alakultak. A borókásban nyüzsgött az élet, fácánok, őz, szajkó, szarka, vörösbegyek, a gyerekekkel versenyt rendeztünk, hogy ki lát meg újabb állatot.
Nagyon élveztük a kirándulást, köszönet a rejtőnek és köszönet azoknak, akik a terepen látható nyomokból ítélve nem kevés munkát fordítanak arra, hogy ez így létezhessen.
A GCVégv-tól begyűjtött "100 cache log" vándorkönyv mostantól itt várja a továbbszállítást.
(Az idilli hangulatot csak az rombolta, hogy a láda igencsak tele volt szeméttel, szakadt szerpentin, lapjaira esett post-it, széttépett, kiürített tasakok, stb. Kicsit helyreráztuk, és kapott egy szép új zacsit, hogy nehogy beázzon.)
Viki, Geri, (Krisz'), TZ
Nagyon tetszett, szép környezet, érezhető, hogy szinte érintetlen itt a természet!
(Annyira tetszett, hogy track-back-el végigmentem még egyszer, keresve a telefonom!)
Ha a boróka itt tényleg őshonos, remélem jól fogja bírni a melegedéssel járó klímaváltozást!
ÖregTom
[logfüzetben=56.]
Ui: A javasolt parkoló légvonalban, mintegy 4,6 km van! Ettől közelebb lehet menni, egészen a N47 17.745 E19 23.610 koordinátáig, igaz egy keveset földúton, de erre annyi ház épült, hogy most már úgy tűnik ez lesz a falu széle!
A Csévharaszti Borókás TT-re már régóta fentem a fogam, mert már hallottam róla és múltkor, amikor legutóbb Csévharaszton voltam, már sötétedett, így csak a pusztatemplom romját sikerült meglátogatni. Most bepótoltam, és nagyon nem bántam meg. Az utca végén parkoltam, ott ahol az aszfalt véget ér. Onnan légtérben 1,1 km, de valójában van az min. 1,5km is, részben "kemény terepen" (ertsd. susnyás); de gyönyörű és különleges környezetben van elrejtve a ládika, melynek pontosak a koordinátái, így a megtalálás is könnyedén ment.
Ez nekünk egy igazi kalandtúra volt! Már esteledett mikor nekiindultunk a keresésnek, és mivel a pontos utat sem lehet behatárolni a láda felé, így nekivágtunk az erdőn át... De ekkor már egyre inkább sötétedett, és ezzel együtt az út is eltűnt... Nagy nehezen azért megérkeztünk a ládához, amit GPS-el igazán egyszerű volt bemérni, a ládát pedig gyerekjáték megtalálni. A láda tartalmán jó lenne változtatni, mert szinte csak papírszalagokkal volt tele, amit nemigazán lehet ajándéknak nevezni... :o(
Visszafelé már tényleg sötét volt, de hála a GPS-nek, visszataláltunk a kocsihoz, ami enélkül lehetetlen lett volna!
A borókás szép volt, de a láda megközelíthetősége elég nehéz!
Samu és Gergő. Tényleg nagyon szép ez a hely. Olyan mint egy óriási kastélykert. Monorig kocsival, a falu határáig biciklivel a csirkeszagtól gyalog jöttünk. Köszi! [wapon beküldött szöveg]
Alig 110 km-es kerékpár edzéssel olyan helyre lehet jutni, ami igazán egzotikus: borókáról hallottam már, képeket is láttam, olvastam róla, botanikus barátom sokat mesélt a növényről. E láda kapcsán végre alkalmam nyílt hatalmas és talán érintetlen területen megnézni, érezni, milyen is ez az őshonos növény. A környék inkább ápolt ligetre emlékeztet, semmint őserdőre. Csodálatos vidék. Köszönet az elrejtőnek.
Monorról kerékpárral kerestük fel ezt az egyedülálló természetvédelmi területet. Szuper, csak egy kicsit sok a homok. De megtaláltuk! [wapon beküldött szöveg]
Szép őszi időjárás + nagyszerű környezet. A terep régi tájfutó-emlékeket idézett, mert róla tájfutó térkép is van, és versenyeket is rendeztek itt. A rejtés korrekt, szerintem (több megtalálóval ellentétben) a "jó" bokorban volt a láda. Kb. 850 méterre közelítettem meg, onnan egy nyiladék, majd egy tisztás és utána egy kis borókás-kerülgetés, minimális eltéréssel a gps mutatta iránytól.
Köszönet a rejtőnek: Gyuri
Még a nyár folyamán kerestük fel a ládát, először ránk sötétedett, így aztán néhány nap múlva újra kimentünk és sikerrel jártunk. A kordináta határozottan egy másik bokrot jelölt, de ezt már előttünk is többen leírták, így végül is megtalálható. Köszönet a gyönyörű helyért.
Gyorsan a közelbe lehet érni kocsival, bringával azért elég nehéz lehet megközeliteni a kiindulási pontot ebben a nyakig érő homokban. Ha mégis gyalog, vagy bringával mennél, akkor mielőtt "ráfordúlsz" a ládára(pont szemközt kb 1km-re) egy tanya(farm?) mellett haladsz el. 3 hatalmas kutya védi a területet, elég félelmetesek. A 800-900 méterről már nyílegyenest meg lehet közelíteni a ládát. Pont naplementekor értem a helyszínre, nagyon szép hely tényleg, jó a rejtés is. Visszafele az erdő kalandos volt egyedül a sötétben. Megint "Blair With Project feeling". A fejlámpa nagyon jól jött. A homokos visszaúton a gazda "leintett" egy méteres vasrúddal meg egy zseblámpával. Kicsit megijeszthettem szegényt. Jótanács: Ha ezen az úton mégy, és visszafele úgy saccolod hogy csak sötétedés után érsz, nem árt a gazdánál "bejelentkezni". Neki is jobb, neked is.
Már maga a ládáig vezető séta is nagyon kellemes volt, de a bucka tetején a ládát rejtő boróka mellett a délutáni napsütésben gyíkok módjára fürdőzni, miközben a táj lágy és nyugodt formáiban gyönyörködik az ember ... Csodálatos! Köszönjük! [wapon beküldött szöveg]
Jó nagyot kerültem, mire ideértem. Tán egy pontosabb útleírás nem ártott volna. Vagy ezért 2,5-es? [wapon beküldött szöveg]
(már otthonról: a koordináták nekem sem oda mutattak, ahol a láda van. amúgy szinte álcázatlan volt - jómagam igyekeztem tenni az ügy érdekében, de meglehetősen szerény eredménnyel. klo)
[wapon beküldött szöveg]A lada mellett talalkoztam a helyi erdesszel es parjaval, beavattam oket a geocaching rejtelmeibe, ugytunt tetszett nekik a dolog, lehet hogy ujabb sportarskent udvozolhetjuk oket hamarosan.
A megtalálás nem okozott nehézséget, azonnal rátaláltunk az útra, és gyakorlatilag odavezetett a ládához, nem kellett másik bokor alatt sem keresnünk. Csodás a hely, de ezzel nem tudok újat mondani. :-)
A homokos talajon sétálás helyenként a cipő levételére csábított, igen kellemes volt a puha, süppedős homokban mászkálni. (Az autónál azért úgy negyed kiló homokot sikerült üríteni a cipőmből.)
A láda tartalma az utóbbi időben szomorúan tapasztalt szegényesség volt, így ezen próbáltunk kicsit javítani csak, meg a szétszakadt zacskót szüntettük meg.
A leíráshoz egy picit pontosítás: a terület természetvédelmi ter., nem tájvédelmi a táblák szerint. Az odavezető úton egy mókussal találkoztunk, meg sok gyíkot zavartunk fel.
A hőség ellenére nagyon kellemes célpont volt, köszönjük az elrejtőnek!
A földúton autóval kb. 1.3 km-re közelítettük meg a ládát, innen a földúton gyalogoltunk tovább.
A borókás érdekes, de én valahogy nagyobb méretű növényekre számítottam (ez talán kissé hiányos biológiai tudásom miatt lehetett így :-))
A láda szuperul van elrejtve, bár a nálunk lévő mindkét GPS "egyhangúlag" a másik bokorra mutatott. Amíg Dici és Laci bácsi a GPS alapján keresett, én egy jóadag szerencsével rábukkantam a dobozra 8 méterrel arrébb.
(Ez volt a 99. ládánk Dicivel, innen egyértelmű, hogy a GC100 felé vettük az irányt ;-))
Z-M-an, Dici és Laci bácsi
Gyönyörű, nyugodt környék. Érdemes felkeresni.Nekem is a szomszéd bokrot jelölte a gps, de miután körbekúsztam, láttam, hogy semmi, vizslató tekintetem erre a bokorra vetve, meglett.
Nos, le a kalappal, továbbra sem tudom, hogy' akadtok ilyen gyöngyszemekre! Innen 12 km-re lakom, persze, hogy nem tudtam róla eddig. Érdekes, mennyire más táj, mint a környéken szokásos alföld-style!
Gyönyörű hely, köszönet érte!
A Geko következetesen a másik bokrot mutatta, feltúrtam az egészet, csupa tüske minden. Gondoltam: ennyire nem dughattátok el, úgyhogy prémium sütiket ajánlottam fel a kölyköknek, ha megtalálják. Talán 1 perc kellett hozzá :)
Nem lehetne egy kis segítség még a leírásban, hogy melyik ponton célszerű letérni a borókás felé? Követtem a leírást, de ahol a GPS után mentem volna, egy igen rozoga kerítés mögött randalírozó három szerfelett barátságtalannak tűnő kutya arról győzött meg, hogy az az útnak látszó izé biztos csak magánterület, vagy arra vezet. Így aztán jó sokat ballagtam házak között a tűző napon, és csak mikor nagyjából elfogytak, akkor fordultam le végre a borókás felé. Ami még sokáig inkább akácos meg fenyves volt. Pedig lehetett volna ugyanennyi erővel a gyönyörűséges homoki nyárfás-borókás erdőben is bóklászni, fantasztikus illatú és méretű virágok között - mert azért végül persze megtaláltam a jó helyeket is, főleg visszafelé.
Jól megsétáltattam a kerékpárt ebben a 40 fokos melegben. De tényleg szép nyugis a hely. Ilyen helyre nem is nagyon kell álcázás, mint ahogy nem is nagyon volt.
Valahogy nem akadtunk az "akácos út" nyomára, így maradt a toronyiránt. Egy tanya mellett veszedelmes kutyák ijesztgettek bennünket, kicsit féltünk is, hogy átjutnak a villanypásztoron.
Elképzelésem sincs, hogyan tudták egyesek 100m-re megközelíteni autóval a ládát, mert nekünk még földutat se sikerült felfedezni.
Ez igen. Régóta húzom, hogy eljöjjek ide, de nagy élmény. Csévharaszton érdemes szerintem megállni a buszfordulóban és a két ház közti kis úton elmenni a fenyőkig. Kicsit hosszabb, de kellemes séta. A homok kicsit megfogja az embert míg áttör a borókáson. Remek hely.
Apa
Gyönyörű környék, könnyű láda. Mi a falu szélén hagytuk az autót, és az akácoson, majd az irtáson keresztül hatoltunk be, ahogy a leírás írja. Sajnos találkoztunk olyanokkal, akik egészen a ládáig bejöttek kocsival, és ott "legeltették" a számos gyereküket. Szerencsére nem ládát kerestek.
Bicaj, 162km, 5/8.
Ez csodás! Már rég óta terveztem, hogy eljövök ide, de csak most került rá sor. Én ugyan nem az ajánlott uton jöttem, ráadásul bicajjal, de a GPS segítségével nem volt nehéz. Sokat segített a 2.1-es térkép.
Könnyen megtaláltuk. Egy 1980-as tájfutó térkép (Pótharaszt) is volt nálam, talán a védettségnek köszönhetően azóta csak a bozót lett sűrűbb néhol, de a többi dolog stimmelt.
A ládától É-ÉNY irányban fakitermelés folyik, de egyelőre nincs veszélyben a láda helye.
Szépen énekeltek a madarak. Elhoztunk egy matricát meg egy tollaslabdát, hagytunk helyette egy igazi topolino-t.
Ez volt az első ládánk.Itt lakunk,így fontos volt,hogy itt induljunk el a ládakeresésben.Ezen a területen még nem jártunk,így csodálkoztunk is a szépségén,és számunkra szokatlan dombokon,mert azt hinnénk,hogy itt csak a sík homok van.Józsi,Virág és Attila.
Nagyszerű, csendes, napos délután, természetes környezet. Csodálatos helyet jártunk be, így télen talán kicsit toronyiránt mentünk.
Sajnos, találtunk vadfogó (szarvas, őz) dróthurkokat is, ezeket "hatástalanítottuk". Úgy látszik, az orvvadászat erre felé működik.
Oriza csapat
Az eddigi cachelések talán "legtermészetesebb" helye. Nagyon tetszik. A doboztól pár méterre egy őzike riadt meg, rám pillantva... A doboz könnyen meglett, mivel csak be van rakva a bokor alá...
Meglett, visszafele az ösvény is. DE a láda MELLETT találtam egy szétszaggatott szatyrot! (lehet, hogy le lett cserélve a láda szatyra?) Ezt szerintem mi hagytuk ott! Sehol máshol nem volt szemét. Figyeljünk oda! Szép hely.
Híven követtem az utasítást, így nem akadtam fenn sehol. Érdekes környék, nem jártam még hasonló helyen. A dobozt rejtő nylon-zacsi teljesen szétszakadt már, én sajna nem tudtam cserélni, vigyetek, kérlek.
V.P
A navigátoromnak köszönhetően jó helyen parkoltunk. A ládát egyszerűen, gyorsan, toronyiránt megtaláltuk. Nem értjük az akácos út lényegét. Nekünk nem volt gond a megközelítés. A láda talán egy kicsit túl rejtetlen, de lehet, hogy ezen a környéken nem kell jobban álcázni. climbela & eszterlanc
Őzeket nem, csak bogyóikat láttuk.
Egész egyszerűen le vagyunk nyűgözve ettől az erdőtől! Ez igen, ez megérdemli a figyelemfelkeltést. Persze csak módjával, hátha sokáig megmarad ez a ritka tisztaság. Sajnos már későre járt, így sietnünk kellett, de az már biztos, hogy amikor a fák már teljes lombjukban pompáznak, akkor egy egész napot szánunk erre a Csodára!
Őszintén Gratulálunk és nagyon köszönjük!
Anikó és Miki
Ez a láda nem kudarc, csak még egy alkalmat kíván. Kocsival jól bejártuk az erdőt, egyéb kietlen utakat, de úgy látszik, sétálni kell, nincs mese. Kb 800 méterre tudtunk közel menni. Ide még normál körülmények közt is indokolt lehet a terepjáró, nagyon homokos a talaj. Ahogy a falu szélén lévő házakat elnéztük, divatos kutya a faluban a pitbull... Ezt a ládát még begyűjtjük egyszer.
Indulunk GCSTHA ládikáért. Timy & Ádi (Belfi)
A környék kitünő, odafelé menet volt egy kis "Dakar", ásni kellett a Swift tip. terepjárót. Ez persze a navigátor dolga aki jelen esetben én voltam. A doboznál még egy őzet is láttunk.
A borókás tényleg tud szúrni! Nem volt bonyolult, mindössze egyszer futottunk bele áthtatolhatatlan sűrűségekbe, amit kis kerülővel sikerült megoldani.
Kellemesen nyugodt hely!
Sikerül a község jobbik végében a legtávolabbi tanya-szerűség végéig menni autóval, ahol megtaláltuk az "akácos utat" amelyen akadálytalanul 1-es terepen elsétáltunk. A műholdvétel kivételesen kiváló, volt olyan idő, hogy 1 hold híján mindegyiket látta. Ilyen még nem volt! Ezért nagyon pontosan rávezetett minket. Aki még húsvét előtt odaér, tettem tojásfestéket a cache-be.
Valószínűleg vissza a 4-es út fele MP-t láttuk szembejönni.
Hallgatom a csendet... [wapon beküldött szöveg]
Valóban idilli a táj, kerékpárosoknak viszont nem javaslom.
---
Utólag visszagondolva az egyik legszebb helyszínnek tartom.
Megosztom az ott készült panorámafelvételemet veletek.
Király volt megtalálni, ugyan mi nem találtuk az ösvényt, ezért toronyirányt átvágtunk az erdőn. A GPS pont odavezet minket. Szép a táj nagyon. Sok sikert a többieknek! Érdemes felkeresni a helyet mert gyönyörű.
Judit és Laci