A geoláda megtekinthető a geocaching.com-on is.
útvonalán. A kocsit a nyári bobpálya parkolójában lehet hagyni (nyáron és hétvégén biztosan fizetős! ) 
, neked arra kell menni. Kiérsz a borjúfő nevű kilátóhelyhez -
. Tíz perces - kicsit húzóssabb- emelkedő után szintén kilátóhely van, moli-pihenő néven. A két kilátóhely közt kb. 100 méter a szintkülönbség.Intelligens logszűrés

- Pap-rét -
- Imre háza - GCborj -
-
- Tahitótfalu - Luppa-tó - BP, 84 km, 733 m szintemelkedés, 5:40h tekerés, 2:50h állás, bringával.
(Kék) jelzésen.
-n haladtam, majd a
-on és egy erdőgazdasági úton értem el a GCASZT-ig. Egy kis visszatérő szakasz után a kéken folytattam utam egészen a Borjúfőig.
jelzésen a
elágazásig simán gurultam az első km-en. Több bizalmam volt a
-hoz, ezért jobbra borítottam. Lényegében 200 m-ig csak egyszer kellett leszállni a köves út miatt. Az utolsó m-eken a
-ön vittem a bicót. Valóban vannak itt hónyomok, de azért nem vészes, a hegytetőn száraz minden.
-on maradtam, hátha még jobb, mint a
. Nem jobb. Vagy én nem tudok biciklizni, vagy akrobatáknak jelölték ki az utat, de lefelé a
elágazásig vinni is csak óvatosan tudtam a kerékpárt. Innen az utolsó km persze simán ment ülve.
jelzésen de pár száz méter mulva megenyhül a terep. 2.5 km után értünk fel a GcAszt alatti rétre, innen toronyiránt -400m-közelítettük meg a ládát. A kerítés gyakran hiányos, könnyen át lehet jutni. Sajnos a doboz még mindig nincs meg. GcAszt-tól 11:15 kor indultunk vissza végig a
jelzésen az autóhoz; 12:45 re voltunk lenn, 5.9 km a táv.
és
) "kerékpárúton". Szerencsénkre útközben megtaláltuk a József forrást (majdnem szomjan haltunk), majd az őzek dinnyéjét (majdnem éhen haltunk). A kilátás mindenért kárpótolt, alig tudtunk eljönni. A Láda tériszony részen van, de a le- és feljutás (egy ilyen nyári napon) nem problémás. Köszönjük a rejtést, remek hely.
út kereszteződésében, a padkán hagytuk a gépjárművet. Innen gyalogoltunk el a ládáig. Az út tetszett, szépen sütött a nap, csipogtak a madarak. Egy lélekkel sem találkoztunk. A pihenő közelében lévő üde, vizenyős rét nagyon tetszett. Most is kisebb mocsár volt itt, sok szép virággal. A kilátópontról fantasztikus a panoráma. Olyan innen fentről az erdő, mint egy szép zöld bársonytakaró. Itt a szikláknál többekkel összefutottunk. Egy mugli családal, és két bringás kesserrel, akikről sajnos nem tudom, hogy kik voltak, mert azóta sem logoltak az oldalra, a nevüket meg már elfelejtettem. A srácokkal együtt ereszkedtünk le a ládához, ami szintén remek helyre van elrejtve, de itt már fokozott óvatosság szükségeltetik, mert könnyen meg lehet tapasztalni a g gyorsulást. A közös logolás után a ládikót felvittem Lilinek, hogy kedvére kotorászhasson benne, és hogy Ő is logolhasson a füzetbe. A kesser kollegáktól elbúcsúztunk, és még egy kicsit teljesen egyedül élveztük a panorámát, na meg fotózgattam is egy keveset. Kellemes túrácska volt, köszönjük a rejtést!
jelzésre, és ezen haladtunk tovább a Moli pihenőn keresztül, Borjúfőre. Utána a
jelzésen mentünk a Villám Bob (GCBOB)-hoz. A mai nap 1. és egyben a legszebb ládája volt.
jelzésen jöttem a bob pálya parkolójából szemerkélő majd egyre jobban szakadó esőben.