A lapocskát keresd az infó tábla alján.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

TEMPLOMROM:

A település régmúltját idézi az 1200-as évekhez kapcsolódó kert és a benne lévő román stílusú domonkos-rendi Mária-templomrom. A homlokfal íves kapuja és az északi fal kis része őrzi az Árpád-kori téglaépítészet emlékét. A templomnak épült téglaépületet a feljegyzések szerint az 1706-os Rabutin-féle hadjárat idején égették fel.

TISZADERZS:

A település helyét jelentő magaslat már a történelem előtti időkben is lakott volt. Maga a falu is minden bizonnyal korai, már a XIII. század előtt is létező település. Román stílusú templomának nyomai is az egyházi élet kora középkori eredetére ill. jelenlétére utalnak. A honfoglalást követően a Tomaj nemzetség ősi birtokai között szerepelt, a XIII-XIV. században pedig a Szalók és a Tomaj nemzetségek birtokolták. A XIII. században itt lehettek birtokai a Derzsy nemzetségnek is, a XIV. században a Kun, a Pásztói és a Losonczy család rendelkezik a faluban birtokkal. A Derzsyekkel együtt a Bajomiak, majd Mohács után, a Derzsyeken kívül a Fürök, Szabók, Chernelek birtokolták. A Derzsyekkel rokon Széky Pál egri hadnagy is birtokhoz jut Derzsen. A később elzálogosított birtokait az 1670-es években az unoka, Széky Péter szendrői kapitány szerzi vissza.
A török hódoltság végéig, Derzs mai területén több falu is létezett. Cserőközt már 1343-ban említik az oklevelek, s ez a falu még az 1480-as években is létezett. Derzs 1548-as dézsmajegyzékében 9 család szerepel. Derzs és környéke Szolnok várának bevétele után került török fennhatóság alá. A falu lakossága a tatárok 1566-os betörésekor elmenekült, de 1571-ben már 20 házát és templomát említi az összeírás. Az 1590-es években minden bizonnyal újra menekülni kényszerült a lakosság, ám egy 1594-ben készült Báthory-kehely tanúsága szerint újra visszatelepült.
A falu református lelkészeinek névsora 1646-tól ismert, noha a falut a török kiűzésekor és a Rákóczi-szabadságharc idején többször elpusztították. A falut 1711-12-ben a népesítik be végleg. A felszabadító háborúk idején a falu birtokjoga a kincstárra száll, ám a közeli Burán birtokot szerző Borbély Balázs 1728-ban Derzsen is birtokrészhez jut. Mária Terézia végül 1745-ben az egész falut neki adományozza, így Derzsen hosszú ideig a Borbély család az egyedüli birtokos. A falu földesurainak támogatásával történtek a XVIII-XIX. századi nagyobb építkezések, így pl. 1795-96-ban a templom, 1801-ben a lelkészlak, 1803-ban az iskola építése.

LÁTNIVALÓK:

- Református templom: XVIII. század végén épült.
- Borbély-kúria: 1750 és 1756 között építtette, a Mária Terézia által egyedüli birtokossá tett Borbély család. A barokk jellegű épület.
- Szilassy és Losonczy-kastély: kettős kastély-együttes, körülöttük park volt, de csak néhány fa maradt meg.
- Említést érdemel ugyanakkor, hogy a Cserőközi-holtág mentén 1984 óta természetvédelmi területet alakítottak ki. A mintegy 260 hektárnyi terület galériaerdője és a kanyargós holtág vize sajátos mikroklímát eredményez, mely számos védett növény- és állatfajnak nyújt megélhetési lehetőséget. Ez egy olyan gátakon kívül rekedt Tisza-holtág, melyet sem halastóvá, sem pedig horgászvízzé nem alakítottak át. A terület egyik nevezetessége a víz felszínét borító, mákszemnél is kisebb növény, a vízidara tömeges előfordulása. Ez a világ legkisebb virágos, zárvatermő növénye.

Kívánok mindenkinek nagyon kellemes kikapcsolódást, jó láda vadászatot!

LUILUI és JUDITH'

Ládatörténet:
2025. szeptember 30. Virtuálisra állitottam.

2024. június 16. Új helyen a láda.

2024. május 18. Javítás megtörtént.

2022. szeptember 11. Új helyen a láda .

2021. július 10. Új helyre rejtettem.

2019. szeptember 22. Új helyre rejtettem.

2018. március 25. Attibati újrarejtette a régóta betegeskedő ládát, a koordináták is változtak. Köszönjük. [Admin(Fazék)]