A ládát a megadott koordinátán egy fenyőfa tövében, kövekkel álcázva lelitek 8x10x17-es méretben (közel található az út melletti, északi irányba néző padhoz). Az álca középen "nyílik" - kérlek, ne robbantsátok szét az egészet! Jegyezzétek meg, mit mozdítottatok el, és ugyanúgy rejtsétek vissza! Arra is ügyeljetek, hogy a doboz mind a négy sarka be legyen pattintva a helyére! (Így marad száraz a tartalma.) Az álcát nem árt néhány falevéllel beleolvasztani a környezetbe, hogy az arra tévelygők ne fogjanak gyanút!

---

Érdekes pontok

Parkolni itt lehet:  N 47° 30,131' E 19° 0,802' 207 m [GCvics+parkoló]

Ebben a parkolóban pedig a gyermekkel érkezőknek érdemes megállni:  N 47° 30,222' E 19° 0,552' 237 m [GCvics+parkoló] Innen lépcsőmászás nélkül is megközelíthető a rejtek, akár babakocsival is. Egy darabig a zöld sáv jelzésen, majd felkanyarodva a tisztás felé. Ott pedig keressétek a balra lévő széles ösvényt ami már a kilátást nyújtó útra visz. A GPS segíteni fog.

És végül egy játszótér, ahol a lurkók jól kitombolhatják magukat:  N 47° 30,261' E 19° 0,471' 219 m [GCvics+szabadidőpark]

A környékről

A 7,2 hektáros természetvédelmi terület, a 259 méter magas dombtetővel, a történelem állandó tanúja volt. A Várhoz és a városhoz való közelség mindig kiemelt stratégiai szerepet osztott a Budai-hegység e legkeletibb nyúlványára. Buda visszavívásakor például sváb ágyúk lőtték innen a Várat. A döntő rohamot jelző ágyú is innen dördült el. Állítólag ekkor született a Sváb-hegy név is, amely eleinte csak a Kissvábhegyre vonatkozott, aztán lassan széltében-hosszában elterjedt a hegyen. Ezért az eredeti terület neve kiegészült a "kis" jelzővel.

A második világháborúban ismét a harcászati szempontok kerültek előtérbe, és a hegy tetején légvédelmi löveget állítottak fel. A talapzatul szolgáló betonemelvény ma is látható. Korábban - úgy hírlik - innen az egész városra kiterjedő körpanoráma nyílt, amelyet azonban a felnövekvő erdő mára erősen felszabdalt.

A természetvédelmi oltalmat, amelyet a fővárosi közgyűlés 13/1991. (VI. 6.) határozata rögzített, és nyolc évvel később a kerületi önkormányzat 32/1999. (VII. 22.) számú rendelete erősített meg, nem a panoráma indokolja. A hegyet átszelő gyalogutakat és csapásokat járva ismerhető meg legjobban a védett terület. Északról felhagyott kőfejtőt rejt a meredek hegyoldal, amelyet mára részben meghódított az erdő. Ezeken a meredek, omladékos oldalakon maradt meg legjobban az eredeti - és természetvédelmi szempontból legértékesebb - növénytársulás, a karsztbokorerdő.

A hegy nagyobb részén a környező kertekből származó növények felhígították az eredeti növényzetet, és kiszorították annak érzékenyebb fajait. Aki ma sétál itt, galagonyákat, kőriseket, borbolyát, bodzát, juharokat és fenyőket lát. A védett tarka nősziromra vagy a leánykökörcsinre csak alapos kutatás után lehet rálelni. A hegyi árvalányhaj is az egyre fogyó kis sziklagyep foltok növénye. A bokrok alatt azonban sok vadvirág nyílik. Az árnyékkedvelő meténg ötszirmú, kék virágokat bont. A napsütésben fehéren ragyognak a csillaghúr virágai, de a pettyegett tüdőfű lilába hajló virágait is felfedezhetjük. A "pettyegett" melléknevet a levelek foltjairól kapta, amelyek révén az elvirágzás után is könnyen felismerhető ez a gyógynövény.

A növényeken kívül menedéket talál itt a legtöbb kerti énekesmadár, a leggyakoribbak a rigók és a cinkék. A talajból kibukkanó sziklákon gyíkok sütkéreznek. Számukra a bokros bozótos valóságos éléskamra. Se szeri, se száma a virágok körül zümmögő, vagy a talajon kutató rovaroknak. A leglátványosabbak a fémeszöld rózsabogarak és a nehéz repülőként zúgó kék fadongók.

Ha a természetvédelmi értéke fogy is a hegynek, más értékei csorbítatlanok. Elhelyezkedése folytán a városból gyorsan megközelíthető zöldterület, amely a kutyasétáltatók kedvelt helye. (A védett területen csak pórázon szabad sétáltatni!) Sokan jönnek ide járni egyet a meleg nyári estéken, de a legnagyobb tömeg augusztus 20-án érkezik a tűzijáték-virágok megcsodálására. (Forrás: Hegyvidékújság)

Korábbi ládagazdák írásai

"A hegytető, mint jó rálátású hely a városra, és főleg a várra, mindig fontos hadászati célpont volt. Már a törökök is rájöttek, hogy bár a távolsága nagy a vártól, és rombolni nem tudnak a nagy falakban erről a helyről, de megzavarni a nyugalmat, a völgyeket sakkban tartani kitűnő hely.
A környéken több bánya is volt található. Mára mindet (egyről tudok, ami még megmaradt a gyönyörű magas szakadékával) beépítették, pedig több őskövület, köztük főleg rákok, kerültek elő. A hegy nagyrészt mészkőből áll.
Sajnos gerincesek, ha a kutyasétáltatókat, és ebeiket nem számítjuk, csak madarak képében, és azok közül is inkább az elvárosiasodott fajták közül található. Hangjuk kellemes felüdülést nyújt a páratlan panoráma élvezése közben. Érdemes a város kicsiny zöld foltját bebarangolni, mert mindenünnen gyönyörű a kilátás, édes kis ösvényei ezerfelé ágaznak... Én hajdanán pont az ilyen kilátó helyek miatt szerettem ebbe a városba."
emerzee

"Buda belterületén, egy óra alatt elérhető, de -úgy tűnik- csak a környékbeliek által ismert, védett terület (pontosabb kategóriáját később felderítem).
A II. világháború alatt és után Bp. légvédelmének figyelőállása volt itt, nyoma alig van.
Az elmúlt 20 évben mindenféle beépítési szándékú támadások ellenére még megmaradt.
A (már érvénytelen) jelszó egy fémtáblán lévő felirat utolsó szava.
Többen is írtátok, hogy igazi láda kellene ide.
Tavasszal felderítem a hajléktalan inváziót és aszerint telepítek egy valóságos ládát, jó?
Egyébként ide tiszta időben gyertek és jó távcsővel, néha a Bükkig ellátni.
Helyi védettséget élvez és a WWF meg akarja kapni a Fővárostól kezelésbe, tanösvényt, oktatóbázist szeretne ide, úgyhogy addig gyertek, amíg be nem építik."
bd

Egyéb infók

Természet-ismereti séta a Kis-Svábhegyen
Történet Villanószemről

Ládatörténet

2017.11.19.
A szétdíbolt láda meggyógyult, ajándékokkal turbózva ismét kereshető!
mazsolaaa :)

2017.03.12.
Örökbefogadtam életem első ládáját :)
mazsolaaa