Wap: A tér nyugati bejáratától balra eső lámpaoszlopon keress mellmagasságban egy táblát. Az ezen szereplő évszám a jelszó.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Megközelítés
Autóval érkezőknek  N 47° 29,750' E 19° 2,945' 110 m [GCVIG+parkolo] ajánlom a parkolást, de ez és a környéken lévő többi parkoló is fizetős!

Aki 2-es villamossal érkezik az a Vigadó-térnél szálljon le!
 N 47° 29,730' E 19° 2,898' 111 m [GCVIG+1megallo]

Aki M1-es földalattival érkezik az a Vörösmarty-tér végállomásnál szálljon le!  N 47° 29,810' E 19° 3,028' 110 m [GCVIG+2megallo]

A pesti Vigadó: N 47° 29,752' E 19° 2,957' 110 m [GCVIG+Vigado]

A Vigadó elődje

Pollack Mihály tervei alapján készült az első Vigadó, a Redoute, mely 1833-ban nyílt meg. Igen jelentős események színhelyévé vált a klasszicista épület, megfordult benne id. Johann Strauss, és 1839-ben már Liszt Ferenc is nagy sikerű hangversenyt adott itt. E helyen tartották meg Kossuth Lajos javaslata alapján 1842 augusztusában az első "iparmű-kiállítást". 1848-49-ben az első Képviselő Ház a Vigadóban ülésezett. 1849 májusában Hentzi osztrák generális Budáról szétlövette az épületet.

A jelenlegi Vigadó

Feszl Frigyes 1858-ban kezdett foglalkozni az új Vigadó tervezésével. A keleti elemekkel vegyített romantikus épület nagy feltűnést keltett, s csakhamar az akkori főváros egyik legfontosabb kulturális, művelődési intézményévé vált. Ünnepi bál keretében avatták fel 1865 januárjában. Belsejét Lotz Károly és Than Mór balladisztikus témákat feldolgozó freskói díszítik. A szobrok többségét Alexy Károly szobrászművész készítette.
1865-ben Liszt Ferenc itt mutatta be a Szent Erzsébet legendája című oratóriumát.
A Pesti Vigadó koncertterme többféle célt is szolgált: a 19. században bálokat, ünnepi fogadásokat, köszöntőket rendeztek, s számos komolyzenei előadás helyszíne volt. A fővárosban megforduló neves személyiségek sorra felléptek a Pesti Vigadó Hangversenytermében. Felléptek többek közt: Johannes Brahms, Camille Saint-Saens, Claude Debussy, vezényelt Bruno Walter és Herbert von Karajan valamint Emil Sauer, Vladimir Horowitz és Arthur Rubinstein szólisták is megfordultak itt.
A Filharmóniai Társaság együttese a Pesti Vigadót tekintette otthonának annak elkészülte után, eleinte többször vezényelte itt a zenekart Erkel Ferenc. Bartók Béla fellépéseit az épületen elhelyezett emléktábla idézi.
A II. világháborúban az épületegyüttes súlyos sérüléseket szenvedett, sokáig vitatott volt hogy sor kerül-e az újjáépítésre, végül az 1970-es években megkezdődött a felújítás. Az újjáépült Pesti Vigadót 1980-ban adták át, és jelenleg is az ország egyik legszebb művelődési központja.
A hangversenyterem - mely a korábbinál valamelyest kisebb terű és javított akusztikájú - a főváros egyetlen középkategóriás koncertterme. A reprezentatív kiképzésű hangversenyterem 700 üléses; a kamaraterem 220 személy befogadására képes, színházi előadásoknak, kamarakoncerteknek, kulturális rendezvényeknek biztosítja a helyszínt.
A magyar kortárs képzőművészet egyik legfontosabb bemutatóhelye a Vigadó Galéria. Az épület különböző konferenciáknak, banketteknek, fogadásoknak is helyszíne.

Dunakorzó

Világörökség részének nyilvánított budapesti Duna-parti látkép nem az igazi, ha nincs egy hely ahonnét maradéktalanul élvezhetjük. A pesti Duna-part erre tökéletes lehetőséget nyújtó helye, a csodálatos hangulatú Dunakorzó.

A belváros szívében az 5. kerületben futó sétány kétséget sem hagy afelől miért szeretik ennyire ezt a várost, és a látvány miért lett a világörökség része. Napjainkban is andalgók tömege élvezi a csodálatos épületeket, mint a Vigadó téri Pesti Vigadót vagy a Belvárosi Plébániatemplomot.

Belvárosi Plébániatemplom N 47° 29,572' E 19° 3,076' 110 m [GCVIG+templom]

A pesti belváros szívének egyik dísze, és hazánk történelmének hajnaláig visszanyúló múltjával, Budapest egyik legrégebbi épülete az Erzsébet-híd pesti lábának szomszédságában magasodó Belvárosi Plébániatemplom.

A ma már közel évezredes templom a források szerint már 1046-ban az e helyen álló templomba temették az ország egyik első püspökének Gellért püspöknek a földi maradványait. A 14. században Zsigmond király támogatásával kapott gótikus külsőt, majd Mátyás király idejében kibővítették, a török időkben pedig, mint annyi templomunkat, mecsetté alakították át.

Az ország visszafoglalása után a templom barokk felújítása az 1740-es évekre készült el, és bár azóta többször is felújították, viszont a városi legenda az, hogy az Erzsébet híd építésénél az épületet elmozdították ez nem igaz. A következő rendbehozatal, főként a plébániatemplom külsején már erősen esedékes.